A Népszabadságban olvastam: http://nol.hu/lap/mo/20091002-veszelyben_a_ket_tannyelvu_tanitas

A cikk szerint a 2010-es költségvetésben már nem tervezik az induló tanévre, hogy normatívát adjanak a két tanítási nyelvű oktatásra. Az információt az mszp-s Tatai-Tóth András is megerősített, és azzal magyarázta a képtelen ötletet, hogy a kéttannyelvű tanítás nem oktatási alapfeladat.

Nem az, persze. Miért is kellene egy olyan országban a színvonalas nyelvoktatást finanszírozni, ahol az emberek kétharmada semmilyen nyelven sem beszél, saját bevallása szerint?

Érintett vagyok, mert valaha én is kéttannyelvűben érettségiztem, és nyugodtan mondhatom, hogy 18 évig tartó tanulmányaim során a legtöbb hasznát annak a biztos és használható nyelvtudásnak vettem, amelyet egy ilyen iskolában szereztem meg.

Ráadásul a kéttannyelvű alapvetően erős iskola, válogatott jó tanulókkal és többnyire jó tanárokkal. Ebben nagy szerepe vannak annak a vonzerőnek, amelyet a speciális tanterv jelent. Tehát nem csak a nyelvi képzés miatt érdemes oda járni, hanem az általános magas színvonalért is. És nem utolsó sorban azért a lehetőségért, hogy az ember cserediákként el is tölthet némi időt az által tanult nyelvű országban. Nyugi, azt nem az adófizetők fizették, hanem a szüleink és az iskola alapítványa.

Persze felfoghatjuk ezt valamiféle, mai, kormánykörökben nagyon is divatos esélyegyenlőségi intézkedésnek is: ha a legtöbb iskola érettségiig, vagyis 12 év alatt, képtelen egy nyelvet középfokú szintig megtanítani, akkor a kéttannyelvűsöknek miért lehessen már az érettségivel felsőfokújuk? Ne jöjjön senki itt most a pluszmunkával és az egyéb erőfeszítésekkel (az ma egyébként sem divatos)! Ne a többieknek segítsünk több nyelvórával, használható nyelvtanítási koncepcióval, esetleg jobb nyelvtanár-képzéssel, hanem azoktól is vegyük el a lehetőséget, akik nyelv szempontjából már sínen vannak!

Teljesen igaza van a Karinthy (angol kéttannyelvű) igazgatónőjének, nem lehet a talajt csak úgy kirántani több ezer gyerek alól. Ha már valamelyik valószínűleg felesleges bürökrata eldöntötte, hogy az oktatás kis pénzéből kell újabb és újabb összegeket elvenni, akkor miért a sikerágazattól, egy olyan helyről, amely valódi eredményeket tudott és tud felmutatni? És miért ilyen drasztikusan, hogy azonnal mindent elvesznek? Hogy azok sem fejezhetik be a így tanulmányaikat, akik már így tanulnak egy ideje? Önmagában a leépítés gondolata is csúf, de ebben az azonnali formában meg egyszerűen botrányos.

Sajnos a cikk nem írja, pontosan mennyi többletpénzbe kerül ez a kb. 100 iskolában működő oktatási forma. (Vagyis a normatívát látjuk, de a teljes összeget csak megsaccolni lehet: 68e Ft/ fő * 30 fő * 100 iskola =  204 millió Ft, ugye? közben rájöttem, a számítás így helytelen) De szerintem ennyit meg kellene annak a ritkaságnak érnie, hogy közoktatási keretek között a mai magyar iskolában használható és korszerű tudást kaphatnak a diákok.

És akkor most jöhetne a szokásos szólam, hogy bezzeg erre, arra, amarra meg van pénz, engem ez nem érdekel most. Csak ismételten elképedek, hogy itt már tényleg minden mindegy, itt már mindent szét lehet dúlni. És akkor jön egy ilyen párt-senki, és közli, hogy ez nem alapfeladat. Hát legyen az! Üsse kő, olyan formában is jó lesz, hogy a nem-kéttannyelvűsök is kapjanak - alapszinten - valódi nyelvtudást.

Sőt, inkább már semmit se csináljon ez a kormány! Lehetőleg ne nyúljon semmihez, mert fordított Midász király módjára, amihez hozzáér, azonnal szarrá változik!