Bele se kezdek abba, hogy kevés olyan értelmetlen baromság van Magyarországon, mint ez a fölösleges magyarosch hangulatú Nemzeti Vágta. Kíváncsi lennék, ez miért és kinek üzlet, és hogy mire jó az egész. Mindenesetre azalatt a két perc alatt, amennyit láttam belőle, azért azt nyugtáztam magamban, hogy alig-alig ment ki néző erre a giccsre.

Egy valami azért föltűnt. A celebfutam (Tavaly arról maradt emlékezetes, hogy Hajas és Sasvári mennyire sportszerűtlenül viselkedett, de most Fábrynál kibékültek. Be szép!) győztese százezer forintot ajánlhatott föl valamilyen általa választott alapítványnak. Százezer forint? Őszintén mire elég ennyi pénz? Szinte semmire.

Ha lenne valami minimális értelme ennek a lovas körbe-körbe futkosásnak, az talán a jótékonykodás lehetne. De százezer forint a mai világban mint adomány egy agyonreklámozott, és valószínűleg méregdrága parádétól arcpirítóan szegényes.

Ennyit az Aranyág c. pénzgyűjtéssel összekötött esztrádműsor tíz perce alatt összekalapoznak, nem szponzoroktól, hanem a tévénézőktől. Szóval érthetetlen, hogy a civil értékek hiánya miatt folyton siránkozók miért nem ragadják meg az alkalmat, és ajánlanak föl egy olyan összeget, amellyel már megy is valamire a szerencsés alapítvány.

Amúgy ez a kis összeg egyúttal degradálja a győztes teljesítményét is.

Még egy jótanács az RTL Klubnak. Ne szerencsétlen Szujó Zoltánt és a még szerencsétlenebb Barabás Évát küldje ki. Szujó elfér a semmit mondó forma 1-es riportokban, de itt olyan volt, mint valami kisdobos. Nem értek a lóversenyhez, de valami azt súgja, hogy az istállókat itt is istállóknak hívják, és nem boxutcának. Ez erőltetett hülyeségnek hangzik.
Barabás Éva meg hiába vidéki kislány a nagyvárosban, attól még nem ért jobban a lovakhoz. Tudtommal ez is egy szakma, és attól, hogy valaki falun született, azért még nem lószakértő.

Geszti úrnak meg már voltak jobb ötletei.