Idén kicsit elhanyagoltam azt a szokásomat, hogy magáról a blogról írjak. Pontosabban 2009 első perceiben átalakítottuk a blog külsejét, fellengzősen dizájnját, és a linkblog is végre helyett kapott a baloldalon, benne a szerintünk legjobb blogokkal. De azóta nem foglalkoztunk magával a bloggal - hacsak a születésnapját nem vesszük.

Kicsit más lett a blog hangvétele az elmúlt hónapokban. Személyesebb lett, annak ellenére, hogy már nem egyedül írom. Talán azért, mert Dyson mindig csak politikáról ír a maga markánsan kíméletlen, kérlelhetetlen stílusában. Így nekem nem kellett például megemlékeznem Mohácsi Viktória legutóbbi, teljesen sikertelen szerepléséről sem. Holott én hívtam föl a figyelmét rá.

Van pár dolog, ami nem tetszik. Az egyik, hogy bár az új kinézet szemet gyönyörködtető, nem működik úgy, mint régebben. Azt hittem, egy darabig, hogy azért van ez, mert belenyúltunk a "gyári" sablonba, de ahogy látom, minden blog nehézkesebb, amelyik engedett az újdonság csábításának.

A másik - és csak remélni tudom, hogy a törzsolvasók többnyire kimaradnak belőle - az azoknak a hozzászólóknak a felbukkanása, akiket én csak a blog.hu hordalékának nevezek. Egyrészt, mert mindig csak a nagy áramlattal jönnek. Amikor az Index kiteszi egy-egy írásunkat a kezdőlapjára, akkor találnak csak ide. Szerencsére se kedvem, se energiám sincs ezekkel a kellemetlen alakokkal kardoskodni.
Másrészt azért illeti őket ez a név - mert majdnem minden olvasó úgy talál ide, hogy meglát minket a címlapon, és a többségüknek őszintén örülök - szóval a modorukkal érdemlik ki ezt az elnevezést.
Ahogy látom, más blogokon is gondot okoz ez az attitűd. Már korábban - amikor Pontilyen/ Csöncsön barátomra ugrott rá a horda, leírtam, mit gondolok ez ügyben. Akit érdekel, kattintson bátran: http://recklamal.blog.hu/2008/10/13/mit_varunk. Na ez a csürhe itt is borzolja az emberi hangnemhez szokott olvasók és persze a mi idegeinket is. Sajnálatos módon azóta sem sikerült rájönnöm, mire jó ez. Illetve végülis sejtem. Ül az unatkozó egyetemista/ rendszergazda/ biztosítási ügynök/ kismama a gép előtt, és nincs mit csinálnia. Nekem is vannak üresjárataim, önmagában dühítő, hogy semmi dolga nincs az embernek, de haza nem mehet. Fölmegy az Indexre, és a szokásos dolgokat látja. Ezért jó a blogketrec, hátha valami lesz ott, ami az irritált és unatkozó júzert elszórakoztatja. Kattint, és világ összeomlik, a tetves, elmebeteg, zsidó-nácibérenc blogger le merte írni a véleményét. Sőt! Ez a vélemény nem egyezik a tisztelt, ám tiszteletlen olvasóéval, szóval az aznap (vagy egy életen át) összegyűlt frusztrációt le kell vezetni. Ennek most gyors egymásutánjában kétszer is áldozata voltam.

Aki olvassa a blogot, látja, sok bloggertársammal ellentétben szoktam válaszolni azoknak is, akik ellenvéleményt fogalmaznak meg. Ha nem sértő, semmi okom ignorálni őket. De terroristákkal nem tárgyalunk. Illetve sajnos elvesztettem a türelmemet, mert amíg csak engem támadnak, az az én bajom. Nekem sem esik jól - minek hazudjam, hogy nem érdekel. De a bunkók átléptek egy határt, amikor a szüleimet kezdték el ordenáré módon pocskodiázni.
De még az überszülők, akiknek életük fő műve, hogy képesek voltak szaporodni, hepciáskodását még valahol értem is. Nem lehet könnyű ma fölnevelni egy gyereket. A gyermektelenek élete is nehéz, nem süppedhetünk úgy bele a kényelmes életbe, mint szüleink generációja. Elég nyomasztó lehet néha, ha az embernek nemcsak önmagáért kell felelnie. Naná, hogy vannak indulatok. (Más kérdés, hogy a stílus az ember, ahogy egyik kedvenc mondásom helyesen megállapítja.)

Viszont a tegnapelőtti, tegnapi dzsembori előtt értetlenül állok. Tényleg ilyen fontos dolog a tésztafőzés, hogy emiatt habzik a szája itt egyeseknek? Baromi nevetséges, és egyúttal csóválom is a fejemet...

Végezetül egy kis humor. Az ötlet nem a sajátom, Rékuc, a Fika blog főnökasszonya, írt párszor arról, milyen kulcsszavak segítségével találnak a Fikára egyes emberek. Tényleg nagyon tanulságos. Egy kis ízelítő, mert bizony szerencsére még a "véletlenül" beesők is jó sokan vannak.

A legtöbben azért nem csak becsöppennek ide, mert kifejezetten Reckl Amált keresik. Vannak páran, akik nem írják helyesen a nevemet, de azért ők is ide találnak.

Aztán külön csoportot alkotnak a szexfüggők. Tudjuk, hogy az internet elsődleges szolgáltatása a nyálcsorgatás elősegítése, azért elég jó, hogy a Gugli ide irányítja azokat, akiknek a szokásosnál élénkebb e téren a fantáziája. Például a "doktor szexxel betegével" témakört ketten is keresték, sőt egy újabb próbálkozásra is futotta, mert a fentiekhez hozzátették még a "film" szót. Aztán a gerontifilok is jártak már itt: "öreg néni öreg bácsi szex", ill. "vén kecske szex" keresőkifejezések többször is előfordultak. A meleg pornó barátainak javaslom látogassanak innen inkább Ruszkibaka barátom blogjára, ahol minimum két naponta találhatnak valami ínyencséget. (www.ruszkibaka.blog.hu , ill. www.ruszkibaka2.blog.hu.) A meleg költő naplóján aztán bízvást találhatnak "meleg pornószínészeket {akik} tényleg melegek".
Az állatbarátok is ide keveredtek, bár fizetni azt nem nagyon szeretnek. "ingyen animál pornó nézése"
Végül két igazán perverz igény. Valószínűleg maga Larry Flint, a Hustler sokat látott kiadója, is elgondolkodna egy percre: "faludi fanni szex képek" és "jampec szex 2009". Ránk nézve kicsit kellemetlen, hogy előbbi van az oldalunkon. Faludi György özvegyének nagy vallomása (ti. hogy biszex) meglepően sokáig vonzott újabb és újabb olvasókat.

A szex témakörtől nem túlzottan eltávolodva népszerű téma "Friderikusz melegsége" és a "szex világrekordok". Utóbbiról pont elítélőleg nyilatkoztam, de az olvasókat így is sokáig lázba hozta A szex halála c. írásom.

Végére hagytam a számomra nem túlzottan érthető dolgokat, amelyeket az abszurd kategóriába soroltam. Ilyen a "farkasházy blanchet" párosítás. Vajon milyen összefüggést várt a kedves látogató az elfogult, sótlan pojáca és a csodálatos, ausztrál színésznő összehozásával? És még azt írja a Velvet, hogy az év legizgalmasabb szerelmi négyszöge a nehézsúlyú pornós Foxy, annak férje, Benkő Dániel és Koroknay Géza között zajlik...

Aztán jön kettő, amelyeket, gondolom, a Macskaösszezavaró Kft. unatkozó munkatársa szörfözgetés közben pötyögött be, másképp érthetetlen. "32-es húsdaráló", ill. személyes kedvencem: "puma hangok".

És végül egy találós kérdés. "Reckl/ Rekl Amál/ Amal" után mi a második leggyakoribb keresőkifejezés? Na, kitalálja valaki? A kíváncsiak jelöljék ki ezt a kis téglalapot, ott a válasz, de ne rontsák el más játékát! Rékuc