A BBC Prime kínálatából

Eredendően vonzódom az angolszász világhoz. Nyilván közrejátszik ebben, hogy az első idegen nyelv, amellyel találkoztam az angol volt, majdnem húsz éve.
Ráadásul a T-Kábel önkénye külföldi-csatorna-írtó akciójának köszönhetően az utolsó idegen nyelvű tv-nk a BBC Prime maradt. (Persze CNN is van, de azt nem lehet folyamatosan nézni, hacsak nincs épp 9/11, mert akkor meg csak azt.) Egyrészt sajnálom, hogy megszüntették ezeket a csatornákat, másrészt értem. A magyar átlag semmilyen nyelven (sokszor magyarul sem) beszél, minek neki Pro 7? Azt is olvastam, hogy az egyetlen nézhető/ hallgatható zenetv-t a VH-1-t is derékbe akarják törni, valami erőltetett amerikai sitcomokat sugárzó adó kedvéért. (Comedy Central, egyik piacvezető műsoruk a South Park. Idióta rajzfilmes csatornánk már van, köszönjük szépen!)

A BBC Prime ismétlőcsatorna és kifejezetten nekünk állítják össze műsorait. Az brit köszszolgálati tv-nek az is fontos, hogy a Szigeteken kívül rekedtek pontos képet kapjanak az angol életről. Nos, bennem igazán hűséges közönségre találtak, mert imádom a Lifestyle-műsoraikat. Ezekből a hasznos tanácsokkal teletűzdelt műsorokból lehet ugyanis ráérezni arra, hogyan is telik egy kulturált, nyugati jóléti társadalom élete. Persze mi ilyenek soha sem leszünk, mégis olyan jó látni, hogy az angolok tudják, mi a fontos az életben. Az élet maga! De nem a dajdahozós, ordítozós déli módra. Hanem finoman, (ön)iróniával, az apró részletek bűvöletében.

Az abszolút kedvenc a Bargain Hunt, talán Kincsvadászat lehetne magyarul a címe. Két fantasztikus és fanatikus angol régiségszakértő vezeti. Ez igazából egy verseny két csapat között, akik kapnak 300 fontot a BBC-től, amelyből 3 tárgyat kell vásárolniuk 3 óra alatt az adott régiségpiacon, egy-egy szakértő támogatásával.
A műsor második felében ezeket a tárgyakat elviszik egy közeli aukciósházba, és ha sikerül többet kapni, mint amennyit költöttek, a profit az övék.
Nem hangzik talán túl izgalmasnak, pedig az. Én mégsem az aukció izgalmát szeretem a legjobban, hanem amikor a műsorvezetők Tim Wonnacot vagy David Dickinson, két középkorú, angol úr, apró tárgyakról tart előadást. Mindezt olyan lelkesedéssel és koncentrációval, hogy az lenyűgöző. Ja igen, sokat lehet nevetni, mert a humoruk is kiváló. Olyan jó látni, hogy vannak emberek, akiknek a boldogság netovábbja egy szép, Viktória-korabeli, míves tintatartó.

Anglia két legrosszindulatúbb, legrettegettebb perszónája Trinny és Susanna. A két nő kandi kamerával megfigyeli az áldozatot hétköznapi élete során, és aztán a komplett ruhatáráról darabonként elmondja, miért ne viselje az illető. (What not to wear?) Aztán fölkeredkednek, és a rosszul öltözött áldozat 2000 fontért (megint a BBC a bőkezű adakozó) bevásárló körútra indul. Amit nem tud, hogy eközben is be van kamerázva. Trinny és Susanna pedig lecsap rejtekéből, ha olyat vesz le a polcról, amiről letiltották. Sok változata létezik az ilyen átváltoztatós műsornak, de egyrészt ez az eredeti, másrészt 2000 fontból rettentő sok ruhára futja, tehát tényleg lecserélheti az egész ruhatárát, harmadrészt senki sem mond olyan gonosz hasonlatokat, mint ez a két nő.

A Masterchef goes large (Mesterszakács kerestetik) főzőműsor, de nem a klasszikus értelemben. Nem azt látjuk, hogy egy jól képzett szakács a coque de vin-re azt mondja, pofonegyszerű. Nem, itt bizony kimondják, más dolog otthon hobbiból főzőcskézni, és más dolog egy előkelő étterem séfjének lenni. Ez rendkívül korrekt.
Ebben a versenyben amatőrök között keresi két gasztonómus a csiszolatlan gyémántot. Hatan indulnak, és három teszt során egy valaki jut tovább. Az első körben az adott alapanyagokból kell 30 perc alatt kitalálniuk, megfőzniük, és luxusétteremhez méltó módon föltálalniuk az ételt. Hárman már itt elvéreznek.
A második körben egy profikonyha csúcsidejében kapnak egy-egy rutinfeladatot, amelyet gyorsan, pontosan és 324-szer 4 óra alatt kell elvégezniük.
A harmadik körben 50 percük van, hogy megfőzzék előre kitalált, saját receptjüket.
A műsor igazi lényege: a főzés életforma, művészet, sőt filozófia. Ahogy ők csinálják, úgy tényleg.