A harmadik X Faktort annak ellenére sokan nézték, hogy önmaga paródiája volt. Hiába jött ki a TV2 a frissebb formátumnak számító Voice-szal és lényegesen jobb énekesekkel, sajnos az a műsor túl hamar ellaposodott. A nézők pedig inkább figyelték a kritikátlan Zámbó-gyerek szánalmas vergődését, mint a valamiért eddig befutni nem képes (fél)profikat.

A következő évadra renoválják a műsort; úgy látszik, hogy azért van olyan színvonal, amely alá még egy kereskedelmi tévé sem merészkedik. A lehetséges bőröket persze lehúzzák: a teljes hétvégi főműsoridőt az X tölti majd ki. Aminél az amerikamán tévékritikusok szerint jobb ötlet nem is lehetne, hiszen Amerikában is így van. Látatlanban viszont unalmasnak tűnik a koncepció.

Geszti Péteren kívül minden más zsűritag új lesz. Merőben új.
A rémséges Tóth Gabiban mindenki szinte biztos volt. De Szikora Róbert, és főleg a Nemzeti éléről nyáron távozó Alföldi Róbert marketingcsodával felérő meglepetés. Ez a sokak által leírt műsor újra beszédtéma olyan körökben is, ahol már nagyon régen keresztest vetettek rá.

Szikoráról sem gondoltuk volna megnyilvánulásai alapján igazán, hogy odaül az észosztó-asztalhoz. Dehát nyilván van az a pénz (ahogy rebesgetik, ezért az előző garnitúra markát adásonként egymillió ütötte). Másrészt Szikorát Nagy Feró nagyöreg székében el lehet képzelni. Nagyon bő húsz éve Szikora a magyar pop egyik legnagyobb neve volt; akkora, hogy derogált neki a Queen legendás, 1986-os koncertjén előzenekarként fellépni az R-Góval. A helyében a mai napig bánnám az akkori gőgömet.

Apropó gőg! Feró jóságos nyugdíjas rockerré szelídült viszonylag hamar, de Szikorában elég magas az esélye annak, hogy szórakoztatóan rigolyás és kioktató lesz. Mint valami elvirágzott díva. A mentoráltjain kívül ezt mindenki élvezni fogja.

Alföldit egyelőre se lenyelni, se kiköpni nem tudja a tévénézők közvéleménye. Geszti Péter, a nagy közhelygyáros, elmondta, amire más is hamar rájön. Alföldi színpadi érzéke (és tudása) az egyik legjobb az országban, ám azt kevésbé lehet róla elhinni, hogy a Nemzeti Színház irányítása mellett aktívan rajta tartotta volna az ujját a nemzetközi popzene verőerén.

Utóbbi egyébként általános jellemzője a magyar könnyűzenei élet összes szereplőjének, mióta világ a világ a hallgatóságtól a kiadókon át az előadókig. Ez egyébként a folyton nyomuló Gesztire is igaz: mostani zenei produkcióinak nincs semmi relevanciája; hiába indult előválogatónként három dallal a magyar Eurovízión, még esélye sem volt Byealexéket megszorongatni középszerű, unalmas produkcióival.
Arról nem is beszélve, hogy az X Faktorban eddig sem a szigorúan szakmai szempontok uralták a döntéseket, hanem a sekélyes, sablonos érzelmi kitörések.
Szóval Alföldi popszakértelmét firtatni nem érdemes. Neki egyedül jobb ízlése van, mint az eddig döntési pozícióban lévőknek együtt. Bízom benne, hagynak neki annyi szabadságot - ha már egy igazi egyéniséget kértek föl - hogy ezt kibontakoztathassa.

Remélhetőleg tehát nemcsak azért invitálta vissza az RTL Klub egyik legősibb arcát, mert ennek önmagában jelentős szenzációértéke van. Egyébként annyira ő sem kenyérre kenhető, tehát akár akkor is meglesz a folyamatos utánpótlás a bulvárnak, ha engedik önmagát adni.

Viszont felmerül a kérdés, miért jó ez Alföldinek.

Alföldi Róbert korszerű színházi ideológiáját rendszeresen hangoztatja ma is, és megingathatatlan abban, hogy a Nemzeti akkor látja el legjobban a funkcióját, ha progresszív; az ország első színházának feladata, hogy a többieknek mutassa az irányt.
Alföldit persze nem emiatt távolították el a színház éléről, de láthatóan egészen más elképzelése van az új direktornak, aki inkább egy sosemvolt magyar aranykor biedermeier, ájtatos múzeumát kívánja berendezni a duna-parti épületben.

Erre az álkonzervatív giccsre pedig nincs is jobb válasz, mint csatlakozni az utóbbi idők méltatlanul legnagyobb kereskedelmi tévés sikertörténetéhez. Az X Faktor hasonló műfaj, mint az új, megálmodott Nemzeti. Valami magasztos és értékes aprópénzre váltása képmutató körítéssel.
Valószínűsíthető, hogy Alföldi ebben is megveri önként jelentkező riválisait. Az X Faktortól főleg a Zámbó-affér óta kiráz a hideg, ezek tükrében szinte kedve szottyan mégis az embernek kicsit drukkolni a műsornak.