Tegnap este néztem a Story Gálát, vagyis a Story médiavállalkozás díjátadóját.

Tabáni István rögtön két díjat is kapott. Egyrészt ő az Év zenei produkciója, ill. az Év internetes sztárja is. Utóbbi kategóriát nem egészen értem. Az „internet sztár” (sic!) nekem inkább valami Youtube-videó főszereplőjét jelentené, de gondolom, elsősorban olyan hölgyek szavaztak, akik egy másik „szaklap” itt már bemutatott kiadványából tanulták a világhálót. Elvégre a rossz nyelvek szerint Tabáni a korosodó hölgyek jóindulatából jutott oda, ahova.

Mert ki is ő? Az RTL Klub megaprodukciója, a Csillag születik tavalyi győztese, az éneklő teremőr. Tény, hogy a gyp-s Ki mit tud? egyik legvállalhatóbb résztvevője volt, meg is lepődtem, amikor kiderült, hogy sikerült legyőznie a lihegő-halandzsázó MCDC-t meg a hallgatag parasztfiút. De aztán rögtön megértettem, azért kellett az énekesnek diadalmaskodnia, mert az RTL Klub következő, nagy tehetségkutatója énekverseny lesz, az Angliából importált X Factor.

Tabáni valószínűleg szép nagy kihívás a sztárkreáló szakmának. Nem túl jóképű, de nincs is benne semmi szánni való csúnyaság, nem volt börtönben, és mégcsak nem is buzi. Törhetik a fejüket, akik neki valamilyen imidzset hivatottak kitalálni. Maradt a szerény énekes nem éppen csillámporos képe.

Szóval tegnap a Story Ötcsillagos Díjátadóján Ómolnár Miklós főszerkesztő az ő kezébe nyomta a díjat. Látszott rajta, a közízlés legállhatatosabb kiszolgálóján, mennyire elégedett, meghatódott a tökéletes sztorin: a szegény fiú most itt lubickolhat a sikerben, a fényben, és ő, a jóságos gondviselő, minden celebek atyja emelte föl a csillagokig. Szinte vicces, hogy a nem létező magyar sztárvilág működtetői lassan maguk is elhiszik, hogy virtuális világuk annak összes legendájával létezik. Ómolnár büszkén szórta oda azt a kis csillagmorzsát Tabáni elé, aki a maga félszeg módján el is kezdte csipegetni.

Sajnáltam ekkor Tabáni Istvánt. Mert ez az egyébként teljesen súlytalan díj csak árthat neki. Az csak hagyján, hogy ez a papundekli Oscar-gála teljesen ellentétes a Tabáni féle szerénykedéssel, az énekes egyetlen azonosító jegyével. De mit ér ez a díj? Valaki az Év zenei produkciója úgy, hogy magyar színpadra pár hónappal ezelőtt lépett ki először? Tabáni karácsonykor nyerte meg azt a vásári mulatságot, vagyis, ha jól számolok, még két hónap sem telt el azóta. És erre a nagy munkásságra máris díj jár?

A második díjat a StoryOnline főszerkesztője adta át. Ekkor Tabáni már egyenes háttal és magabiztos mosollyal sétált ki az emelvényre. Számomra minden sármját elvesztette addigra. Mert az arcán már nem az a szimpatikus, hitetlenkedő kifejezés uralkodott, amit a vele történtek indokoltak (mégiscsak abszurd, hogy az ő közepes fölé éneklése lenne a legjobb produkció, amelyre tavaly a magyar emberek képesek voltak), hanem látszott, a csinnadratta megtette hatását, most már ő is sztárnak képzeli magát. Mondjuk, abban a világban, ahol Joshi Bharat lehet az Év műsorvezetője, ott Tabáni is egy kis popkirály…