Kovászna ajándékba adott Gyulának egy igazi, eredeti székelykaput. Derék dolog. Minden résztvevő ingyen vett részt ebben, köztük a szállítmányozó is.

De itt jött a baj! A magyar határőrök viszont megbírságolták a jóságos kamionost, mert (28 napra visszamenőleg!) nem tudta igazolni, hogy a kötelező pihenőidőket szabályosan vette-e ki.

Így most a jótékonykodás 400 ezer forintjába kerül a fuvarozónak. A bírság összegének méltányosságból történő csökkentéséért próbált lobbizni Gyula polgármesterasszonya, Perjési Klára is. A hatóság viszont ha akarna sem tudna határozatán módosítani, mert a törvény egyérelmű összeget ró ki arra, akinek a tachométerével gond van, ill. nem állt meg a szabályok szerint.

Ugye, micsoda gyalázat! Szegény, sokat szenvedett határontúli testvéreink kedveskedni akarnak, erre a gaz fináncok (biztos mind labanc!) megakasztják a dolgot, és már megint a jókat büntetik.

Gyalázat bizony! Hogy van egy egyértelmű jogszabály, ami az EU egész területén érvényes, sőt még értelmes is. A pihenőidőt nem azért kell kivenni, hogy szívatni lehessen a kamionsofőröket valamivel, hanem azért, mert a közúti áruszállítás veszélyes üzem. Kíváncsi lennék, mi lenne a tisztelt polgármesterasszony véleménye, ha Gyula külvárosában egy elszunnyadó kamionos tragédiát okozna. Vajon akkor is írna egy fontoskodó, enyhén nyomásgyakorló levelet, amelyben a büntetés enyhítését kérné.

Mert sajnos egy balesetnél teljesen mindegy, hogy a teherautó 24 tonna kínai cipőt visz vagy a kovásznai székelykaput. A szabályok meg mindenkire vonatkoznak, szintén függetlenül attól, mi a rakomány.

Az már csak részletkérdés, hogy a román kamionok hogyan közlekednek az autópályákon. Félelmetes! Ilyen szabályokkal próbálnak legalább elméletben biztonmságos kereteket teremteni, és egyátalán nem lep meg, hogy a román kocsikat szigorúbban ellenőrzik.

Ez a történet szép lehetne. De mégsem az, mert akkor lenne érvényes és példamutató a jócselekedet, ha a fuvarozó nem trükközne, és a polgármesterasszony, aki, ugye, hivatalos személy, ráadásul a település első embere, nem a fejét csóválja, hanem a vétséget elkövetők oldalára áll. Én olyan országban szeretnék élni, ahol ez egyértelmű.