Manapság kicsit lestrapált vagyok, úgyhogy estére semmi eszem sem marad, így a testvérem ajánlása alapján és mivel a Dallast áttették 8-ra, néha látok egy-egy Kalandra falt!-t.

Azok kedvéért, akik nem szoktak tv-t nézni, elmondom, ez egy rettenetes japán szadi-vetélkedő magyar változata. Az agyonhasznált celeb odaáll a medence szélére (hülye, ezüst ruhában, és egy fal közeledik felé, amelynek formára vágott nyílásán vagy átjut, vagy nem. Többnyire nem sikerül, és a mindenféle magazinoknak alaposan megmutatott habtestek a vízben végzik. Mindezt a Celeb vagyok, ments ki innen! c. szerintem kifejezetten humoros unreality-ben sztárpárossá váló Sebestyén Balázs - Vadon János kettős vezényli le. Az akkori szövegeiket bírtam, erről a teljesítményeikről szóló véleményem viszont a blog mint műfaj határaiba ütközik, mert a hanglejtés is hozzátartozik, de talán el tudja képzelni a kedves olvasó. Szóval a Heti hetesben Havas t. ú. odaszólt Jáksónak: "Maga ne humorizáljon!" Na, szóval ez a pillanata, a lealázás magasiskolája jut eszembe szereplésükről.

Szerencsére hozták magukkal azt az enyhe megvetést a celebek iránt, amit már a dzsungelesdiben is láthattunk, szóval a hírösember nem sztár. És akárhogy akarják a magyar média legközkedveltebb sziámiikrei sem.

A műsor valódi főszereplője azonban Dávid, az úszómester. Ez az ízlésesen kigyúrt tökfilkó tényleg üde színfolt ebben az erőltetett műsorban. Először is kevés szórakoztatóbb dolog van a világon az önmagába szerelmes, betegesen hiú férfiembernél. Sok minden változott bennem az évek során, de ettől a jelenségtől mindig nevetnem kell.

Dávid, az úszómester egyébként azért van ott, hogy kihúzza a medencébe eső celebeket, és az izmai nem műanyagból vannak, mert bizony egy kézzel kirántja a csajokat a vízből. Amúgy naon laza. Általában nincs képben, a műsor elején (minden egyes adásnál így van, megfigyeltem) például integet körbe-körbe, hogy amikor aztán szólítják, akkor nagyobb tempóra kapcsolva folytassa. Túlzottan nem izgatja, amikor a celebek beesnek a vízbe, kényelmesen mászik le magas székéből, és relaxosan slattyog oda a medencéhez. Természetesen strandpapucsban. Beszélni még nem hallottam, de talán jobb is, ill. nem bizonyított, hogy tud.

Nagyon szórakoztató jelenség. Az a balatonszepezdi út jut eszembe, amikor 1999-ben azzal akasztottuk ki (volt egy bűntársam, aki valószínűleg olvassa ezt) a fiú osztálytársainkat, hogy a vasútállomáson pontoztuk az előttünk elhaladó pasikat. (Utálom ezt a szót, de ha vadászatról, ill. az általam inkább gyakorolt pásztázásról van szó, így nevezzük összefoglalóan a célpontokat.) A felhozatal sem volt rossz, de az igazi kéjt a mi fiaink fokozatos megsemmisülése okozta. Szegények eddig azt hitték, hogy csak ők osztályozhatják a húspiacot. Ez kb. olyan lehetett, mint amikor Fábry először belegondolt abba az azóta ezerszer feltett kérdésbe, hogy vajon a lányok is kakilnak-e.