Lassan többet foglalkozom ezzel a témával, mint a meleg oldalak, dehát folyton újabb és újabb impulzusok érnek, érdemes megállni egy kis visszhangra.

Most a Civil kaszinó című műsor törzsasztalának tagjai beszélgettek a gender forradalmáról. Mi is a gender? Nyersfordításban nemet jelent, de természetesen itt már többlettartalommal rendelkezik. A gender ugyanis nem a biológiai, velünk született nemet jelenti, hanem azt, amellyel önazonosok vagyunk. A hivatkozott Magyar Nemzet interjúban megszólaltatott német szociológus egyenesen arról beszél - és ez adta a kaszinósoknak is a témát - hogy az Európai Unióban nagyon erős lobbija működik annak a törekvésnek, mely szerint minden egyes embernek legyen joga felnőtté válásakor megválasztania a nemét. Ez csak a nagykorú emberek okmányaiban szerepelhessen adatként, ha már az illető döntött.

A gondolat egyszerre bizarr és érthető. Mindkét szélsőséget magyarázni kell. Ugyanis ez a kérdés meglehetősen kevés embert érint igazán. A transzszexuálisok száma a társadalomban elenyésző. A legtöbb ember számára egyértelmű, hogy olyan neműnek vallja magát, amilyen nemi szervvel született. De azt a lehetőséget, hogy annak a pár szerencsétlennek, akiknek a lelke és a teste ilyen ellentmondásba került egymással, elvitatni szívtelenség. Nemet változtatni nagy dolog, nem valószínű, hogy az emberek tömegesen vallják majd magukat a biológiai nemükkel ellentétesnek, sőt erről még hivatalos iratokat is készíttetnek.

A demagóg hazugság, a csúsztatás itt abban rejlik, hogy a Civil kaszinó állítólag okos résztvevői (a mostani társaság fele általában nem mond hülyeséget; Mráz Ágoston Sámual politológus és Kiss Ulrich jezsuita szerzetes nagyon normális, értelmes megközelítésből szemlélik a világot, a műsorvezető Huth Gergely már kevésbé, igazi papgáj-kommandós, Varga Miklós énekest meg eleve nem az eszéért szeretjük) összemosták a transzszexualitást a homoszexualitással.

Az alapfelvetésük, mely szerint melegnek lenni ab ovo erkölcstelen, szomorú tudatlanságra vall. De egy jezsuitától annyira nem lep meg; természetes, hogy egy katolikus szerzetesnek a hivatalos pápai véleményt kell képviselnie. Csak már megint a kérdés merül bennem föl: miért valami (most épp a homoszexualitás) ellen prédikálnak, ahelyett, hogy valamit (a házasságot) propagálnák. Én ezt sosem fogom megérteni.

Mintha a melegeknek az lenne a célja, hogy a családok és általában a nemzetek elsorvadjanak! Aki ismer valódi, hús-vér melegeket, az pontosan tudja, hogy többnyire attól szenvednek, hogy nem vagy csak nagyon nehezen élhetik meg azt, amit a "normális" emberek. Azt kéne már végre megérteni, hogy az az erkölcs, amelyet oly bőszen védelmeznek (Isten, haza, család), nem idegen a melegektől sem. Mindannyian emberek vagyunk, ha tetszik Isten gyeremekei.

A dolgot felfújták erősen, mert nem csak én szeretek erről a témáról értekezni. Végülis ugyanazért szeretjük a melegeket elővenni. Mert ez a csoport mutatja be a legjobban, hogyan viszonyul valaki a mássághoz. A Civil kaszinó résztvevő mindenfajta másságot, minden rajtuk kívül álló csoportosulást gyanúsnak tartanak; megismerni nem szeretnék őket, megelégszenek pár ósdi, de "jól bevált" elképzeléssel. Kár, hogy ezek valakire igazak, másra meg nem, vagyis általánosságként vajmi keveset érnek.
Míg más emberek értik, hogy bármennyire is látványos egy csoport mássága a többséghez képest, azt is emberek alkotják. Ezeknek az embereknek pedig joguk van az egyedi megmérettetéshez.

Az EU meg elmehet a sunyiba, hogy ekkora ügyet csinál ebből a kérdésből. Nem fontos ez annyira, hogy külön lobbizni kelljen érte. Csak annyit értek el, hogy meglengették a rózsaszín posztót az őskonzervatív bika előtt, aki csak tovább terjeszti homofób eszméit. Vannak nagyobb kihívások, ahogy halljuk, talán inkább erre kellene odafigyelni. Ugyanis - és ez az, amit aztán tényleg szinte senki nem ért sajnos - ha nem válságból válságba bukdácsolna Európa, és az emberek biztonságban és kellemes jólétben élnének, nem is kellene külön szabályozni a dolgot. Az elégedett embereket ugyanis kevésbé dühítik ilyen dolgok, teli gyomorral nyugodtabbak. De persze ahhoz tehetség és kitartás kellene, nem elég valami nép-és újszerű, frappáns dologgal előállni.