A másságom egyik forrása - mint írtam - családi eredetű. Ahogy szép, lassan nyílt ki a világ, és sorra ismertem meg az embereket, és a hátterüket, mindig meglepett az egyébként emberileg rendben levő barátaim viszonyai a szüleikkel.
Nem elítélően nyilatkozom most róluk, mert bizony egyiküket-másikukat nem akármilyen anyával vagy apával verte meg a sors. Szóval kritikai szemléletükkel egyet kellett sok esetben értenem. Illetve egyet kellett volna értenem, de mindig volt rossz érzésem. Mert az én családomban egészen más volt a módi.
Ebben a sajátos családmodellben, amelyben felnőttünk, érezhetően azért vállaltak bennünket, mert tényleg akarták, hogy megszülessünk. Tisztában voltak ennek összes felelősségével, azzal, hogy ha valakinek gyereke születik, az új életprogramot jelent. A szüleim mindent megadtak: rengeteg játékom van meg a mai napig; de ennél fontosabb, hogy mindig volt kihez fordulni, sőt a mindkét, egész életükben dolgozó szüleim maguk keresték a kapcsolatot. Nem kellett megkérdezniük például a klasszikust: mi volt ma az iskolában, mert magamtól elmondtam, mikor találkoztunk.
Aztán fiatal felnőtt korom hajnalára kiderült, nem ez a normális. Mi vagyunk a kuriózum. Más családoknál - és még egyszer mondom, a barátaim többnyire jó családból jönnek, többük szüleit még kedvelem is - ez nagyon nem így megy.
A legjobban viszont két dolog háborít föl - minden tisztelet mellett. Az egyik, a globális dolog, az önzés. Egyszerűen az önzés és a szülői szerep nem fér össze nekem. Aki önző, annak ne legyen gyereke! (Én például ezért nem is akarok. Nem tudnám visszafogni magamat egy egész életen át.)
A másik dolog megfigyelésem szerint súlyosabb probléma. Mert az önzés jellemhiba. Ha egyébként szereti az illető a gyerekét, és a gyerek pedig nem túl érzékeny és felvértezi magát ez ellen, akkor élhető együttélés is lehet a dologból.
De az apák tömeges alkalmatlanságán újra és újra megdöbbenek. Az egyik altípus az, aki igazán jelen sincs. Fizikailag a családdal él, de szülői teendőit lezártnak tekinti, örök életére megmarad biológiai apának. Az ilyen ember magányosnak és értéktelennek érzi magát az apjával szemben. Borzasztóan frusztráló lehet, ha valakinek a legközelebbi rokona egy hűvös idegen.
A másik pont ellenkezőleg, aki túlzásba viszi a dolgot. Víziója van az apaságról, kihívásnak, versenynek tekinti, és a gyereknek juttatott szeretetet aszerint adagolja, hogy az hogyan teljesít az élet versenypályáján. Az ilyen apa mellett felnövő főleg fiúk egész életükben idegbetegek lesznek. Ők száguldoznak az utakon, ők furakszanak a sorokban az udvarias és türelmes emberek elé stb. Kellemetlen emberek lesznek, és még csak nem is élvezik soha az életet, mert az apai örök elégedettlenség legfőbb örökségük.
Bár személyesen nem ismerek (vagy nem tudok róla) olyan férfit, aki az apasággal járó hatalommal visszaél, és fizikailag is bántalmazza a rá bízott embereket. Főleg azokért a világ által okozott sérelmekért áll ilyenkor bosszút, amelyeket a maga szintjén képtelen megoldani. Ez a pszichológiai magyarázat, de én szerencsére nem vagyok pszichológus, ezért nyugodtan mondhatom, hogy nem érdekel miért veri meg egy felnőtt ember a saját gyerekét. (Általában a nagy, erős férfi egy nála sokkal gyengébb, kisebb embert.) Egyszerűen megvetem az ilyen primitív állatokat.
Az elfoglalt, gondterhelt típus rokonságban áll a közönyössel és a túlbuzgóval, sajnos az ő rossz tulajdonságaiknak kellemetlen ötvözetét képezve. Ezeknek a férfiaknak a legfontosabb a sikeres karrier, emiatt sokat és keményen dolgoznak. Ez rendben is volna. A probléma ott kezdődik, amikor az illető elkezd vetíteni. Mert amikor a gyerek valahol 8 és 12 év számon kéri a neki járó figyelmet, az egyébként kimért, csendes apa ekkor magából kikelve, vörös fejjel képes ordítani, hogy a gyerek érdemi érdekében tojik annak fejére, mióta megszületett. Szegény gyerek kénytelen a szemrehányást hallgatni, hogy a karrierista apa örökös távollétért ő a felelős, hiszen az apa miatta szenved a külföldi, hegyi szállodákban tartott, hosszúhétvégés workshopokon. Minden érte történik, hogy neki mindene meglegyen.
Ranschburg Jenő szerint szomorú, ahogyan az apaszerep a XX. században átalakult. De - okosan - nem a munkába álló, és ezáltal függetlenedő nőlet szidja. (Ha már privát történettel kezdtem, elmondom, hogy az anyám 18 éves kora óta dolgozik, és mellette háziasszonyként és anyaként is helytáll klasszikus értelemben is. Úgyhogy ez a dolog tényleg nem ilyen egyszerű, bármennyire kényelmes lenne a gonosz, karrierista nőkre kenni a dolgot.) De az tény, hogy a nemi szerepek körüli bizonytalanság jelentősen befolyásolja a dolgot. Ranschburg szomorúan konstatálja, hogy sok családban a férfi feladata a pénzkeresésre korlátozódik. Nem csoda, ha egy kevésbé agilis férfi önként ki is száll a nevelői pozícióból.
Azt viszont én is szintén kényelmes tévhitnek gondolom, hogy a hagyományos családfelfogás szerint a gyereknevelés kizárólag női feladat. A régebbi kor apái is foglalkoztak gyermekeikkel (az igazsághoz hozzátartozik, hogy főleg fiaikkal), csak másképp. Ez ma sem kellene, hogy másképp legyen. A versengő típus például visszafoghatná saját ambícióit kissé (önzés, ugye), és ahelyett, hogy a túlzott nyomással tönkreteszi fia egóját, erősíthetné jellemét közös férfias játékok során.
Azoknál sok mindent nehéz volna jóvátenni, akik ilyen szülők mellett nőttek föl. A tanulságot le lehet vonni azért, és ez is valami. Egyrészt felnőttként maguk határozhatják meg a viszonyt szüleikkel. Gyerekként erre nem volt lehetőségük, mert tőlük függtek. De most dönthetnek, viszik-e tovább az eddigi terhelt viszonyt, és haragszanak egy életen át a szüleikre. Vagy okosabbként kicsit engednek, kicsit szigorítanak. Aki szereti a szüleit, és kicsit még magát is, annak utóbbi megpróbálása mindenképp javasolt.
Vagy, ha minden kötél szakad, és a szülőkhöz fűződő szálak is, legalább saját szülői működésükkor emlékezzenek néha. Tudom, hogy ezt mindenki megfogadja. Csak annyit kérek nagyon naivan, hogy legalább néha gondolja komolyan.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kösz jól vagyok! Ne tessék aggódni! · http://tudtad.blog.hu 2009.01.31. 14:43:41
poliamori · http://poliamori.blog.hu 2009.01.31. 14:46:21
kíváncsi vagyok a véleményedre, már ami ezt a tervezett családot illeti:
poliamori.blog.hu/
webjúzer 2009.01.31. 15:06:51
Nem értem, hogy akkor miért érdekel téged ez a téma? Foglalkozz inkább magaddal, úgy, ahogy az egy önző emberhez illik. :)
mobo 2009.01.31. 15:13:32
Milyen típusok? És miért pont ezek? ÉS mit akarsz mondani tulképp? Szerintem markolj kevesebbet és fogj többet. Ez egy zagyva általánosításkupac itten.
Ventura Blvd 2009.01.31. 15:14:42
mertmegerdemled.blog.hu/2009/01/31/elcsabitottam_a_neveloapamat_10
Közöd?? (törölt) 2009.01.31. 15:41:42
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 15:55:02
Ehe. A férfi meg nem használhat óvszert, és nem végeztethet magán vasectoniát. Na ja. Válásnál SENKIÉ sem a gyerek, mint ahogy válás előtt sem. Csak "vendég a háznál". Érted miről beszélek? Bánj vele így, ne értéktárgyként, vagy ami még rosszabb, fegyverként.
2009.01.31. 15:56:29
a személyiség legmélyebb rétegeibe kora gyerekkorban -rosszul- beleprogramozott mintákat tízből kilencszer csak hosszú terápiával lehet kikezelni,kell hozzá minimum egy jó szakember, idő, pénz, önkritika és erős önreflexiós hajlam.
épp ezért viszonylag keveseknek sikerül.
nemsissi 2009.01.31. 15:58:54
Nincs olyan, hogy klasszikus értelemben, már régen nincs. Megváltozott a társadalom és férfiaknak szembe kell nézniük, hogy évszázados privilégiumaikat lassan, de biztosan vesztik el és legull a lepel arról a hazugságról, hogy ők lennének az erősebb nem.
Meg kell tanulniuk érezni, az érzelmeiket kimutatni, azokkal bánni, újra kell értelmezniük mit jelent az, hogy "férfias" és "nőies" és egyenlő mértékben kell venniük a gyereknevelésben is.
Ami nehéz ebben az egészben, hogy nincsenek és nem lesznek kész receptek. Minden párnak magának kell megtalálnia a legjobb utat és meg kell tanulniuk balanszírozni az önmagukkal való kapcsolat, a párjukkal való kapcsolat és a gyerekkel aló kapcsolat hármas pillére között.
Tanul az egyén és tanul a társadalom.
ergerberger 2009.01.31. 15:59:40
Gondolom, majd ha neked kell a hasadban hordani meg te fogod átnyomni a seggeden, akkor majd te döntesz róla.
poliamori · http://poliamori.blog.hu 2009.01.31. 16:03:17
Mi az arány a gyerek által "hozott" tulajdonságoknak (genetika, kromoszómák, öröklődés) és a nevelésnek?
Hány százalékban függ a gyerek személyisége a génektől és hány százalékban a neveléstől?
(Ez az örökbefogadás kapcsán jutott eszembe)
poliamori · http://poliamori.blog.hu 2009.01.31. 16:05:36
Gyakorló szülők véleménye érdekelne főleg, hiszen mi egy óriási döntés előtt állunk (lásd a blogunkat) - pontosabban a döntést meghoztuk, csak szeretnénk még tájékozódni az illetékeseknél...
cuebler 2009.01.31. 16:23:19
apropó, a saját "típusomat" nem láttam. bár ez a tipizálás dolog egy faszság, elvégre egyéniségek vagyunk, vagy mi... de ha tipizálni szeretnél: 32 éves fejjel gyerekes vagyok, fiaim pedig tudják, hogy mindig kapható vagyok egy kis kópéságra. valószínűleg emiatt szeretnek, ugyanakkor nem kérdőjelezik meg azt sem, ha valamit már komolyabban kérek, mivel érzik a hangsúlyban a különbséget. fenekükre utoljára 2-3 éves korukban kaphattak...
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 16:39:23
A döntésnek szerencsés esetben KÖZÖSNEK kell lennie, nem kizárólag a nőé a döntés joga.
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 16:40:53
Hány százalékban függ a gyerek személyisége a génektől és hány százalékban a neveléstől?
Jesszus, ezen még nem gondolkodtam, pedig négy gyerekünk van. Egyszerűen szeretjük őket, önmagukért.
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.01.31. 16:47:27
Meg a túlbuzgó apák lesajnálása... Ez is nagyon visszás egy gyermektelen embertől. Ha ismernél, lehet, engem is megbélyegeznél ezzel.
Mellesleg, gondold újra, a gyerek a világ legjobb dolga, én a feleséggemmel együtt legalábbis nagyon jól szórakozom (amellett persze, hogy a nyelvünk kilóg, de bőven kárpótolva vagyunk. :)
poliamori · http://poliamori.blog.hu 2009.01.31. 16:48:15
Ha saját gyerekről lenne szó, engem sem érdekelne...
Prinzessin Erbsen (törölt) 2009.01.31. 16:50:49
gyerekneveles es haztartas ket olyan tema amihez mindeki ert, olyan mit a foci
nincs tökeletes szülö, se tökeletes gyerek, az ember csak nevelgeti a kölykeit, es csinal neha hülyeseget is.
Jo esetben ra jön, es bocsanatot ker, de nem ez a jellemzö
cuebler 2009.01.31. 16:55:30
whale 2009.01.31. 17:06:23
Aham:) Ebben az esetben kedves amál, a saját szeméből ha kivenné a gerendát, mielőtt a máséban a szálkát keresi. Már ami a butaságot illeti.Egyébként mit érdemel az a gyökér, aki magáról E/3-ban beszél?
Kedves! Ha majd R.A. már legalább egy gyereket felnevelt és útjára indított, akkor vehető komolyan az, amit erről a témáról összezagyvál. Mellesleg annyira százas az a család sem lehet, amelyik ilyen világnézettel engedi útjára porontyát.:)
Darwi Odrade · http://drotvizsla.wordpress.com 2009.01.31. 17:11:18
az öröklött vs. szerzett tulajdonságok arányát én 55-45% arányban tanultam, másutt kissé eltérő adatok olvashatók, de mind a 40-60% tartományba esett.
poliamori · http://poliamori.blog.hu 2009.01.31. 17:22:49
Kösz9nöm, nekem is ilyen arányok rémlettek.
Na, akkor teljesen igazam volt, amikor a félelmeimet fogalmaztam meg :-(
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.01.31. 17:36:52
A gyerekvállalásnak az emberi élet természetes velejárójának kellene lennie. (Mellesleg: tényleg nagyon jó dolog.) Csak az európai társadalmak most már eljutottak arra szintre, hogy ezt nem veszik tudomásul, úgyhogy szépen ki is nyírják magukat. Gratulálok.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.01.31. 17:48:58
@webjúzer: @G.d.Magister:
Szerintem sokkal tisztességesebb dolog, ha valaki (pl. én) belátja, hogy nem alkalmas, mintha már egy élő ember életét nyomorítja meg az egójával. Azt hiszem, jobb világ lenne, ha többen lennének belátóak.
A túlbuzgó apa az, aki a gyerek képességeitől függetlenül vár el csúcsteljesítményt. Nem mindenki születik olimpiai bajnoknak vagy Nobel-díjasnak.
Eredményeket persze el lehet és kell is várni, de a gyerekre szabottan. Úgy is fogalmazhatnék, akit nem érdekel a gyereke képesség, azt nem érdekli a gyerek személye sem, elnyomja azt, és ez nem jó.
@croc:
Nem azt veszi észre, hogy "terhelt" a kapcsolat, csak azt, hogy nem jó. A gondolkodó és főleg érző ember ilyenkor utána akar járni, netán javítani szeretne rajta.
@Prinzessin Erbsen:
Itt nem egy hülyeségről van szó, hanem attitűdről. Egy rosszul kialakított emberi kapcsolatról, ezért a szülő a felelős.
Whale-nek Dyson válaszolt. Kedves, udvariasságra nevelő szüleit én is üdvözlöm.
hoel 2009.01.31. 17:54:04
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.01.31. 17:58:01
Ó igen, hát te nagyon ügyes vagy, hogy beláttad saját határaidat, ah! Micsoda önismeret! Vagy inkább: Micsoda kényelmes álláspont! Majd az én gyerekem dolgozzon a te nemlétező gyereked helyett is, ugye, mert te feletted saját gyermeked jövőjét... Furcsa, hogy ha tényleg gyerekszerető családból jöttél, ahol láthatóan a szüleid is örültek neked, akkor miért nem akarsz gyereket. Talán egyke voltál?
Mellesleg, gondolom, a szüleid roppant boldogok, hogy nem ajándékozod meg őket egy (több) unokával. Ők az életüket adták neked kb. Na mindegy. Felment bennem a pumpa, hogy itt tartunk, hogy a gyerekvállalás "önzőség" kérdése. Eszem megáll. De legalább ne dumálnál.
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 18:11:35
Nem értem az indulatodat, meg úgy általában itt az indulatokat. Adva van valaki, aki leírja, hogy nem szeretne gyereket. Hogy sztereotíp-e az, amit indoklásként írt, vagy valódi ok - nos, ez az ő dolga. Akinek van gyereke, az pontosan tudja, ez mivel jár - és azt is tudja, hogy mit veszít az, akinek nem lesz (nem lehet) gyereke. Akkor miért a vagdalkozás? Az én gyerekem dolgozik a te nemléteződ helyett is? Mi ez a marhaság? Nem fog HELYETTE dolgozni. És te nem azért vállaltál gyereket, hogy valaki HELYETT dolgozzon. Meg a hülye ideológiák, hogy a nyugdíjat termelje, meg a felelősség, hogy a népszaporulat, meg tudjistenmi. Nem. Gyereket azért vállalunk, hogy legyen folytatásunk, belőlem és abból az emberből, akit szeretek, szülessen valami csoda, egyszeri, számunkra tökéletes. Ez a saját örömünk - igen, ha tetszik önzésünk - döntésünk alapja nem a racionalitás. Minden egyéb más csak duma, önigazolás, glóriaszidolozás.
Nem kell hát követ dobni arra, aki azt mondja, nem szeretne gyereket vállalni. Tegye - ne tegye, az ő dolga, az ő döntése.
wasp 2009.01.31. 18:14:00
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 18:14:39
whale 2009.01.31. 18:27:30
Nem azzal van a baj, hogy R.A. nem akar gyereket. Legalább nem örökíti a DNS-ét.:) A baj azzal van, hogy-bár deklaráltan nem akar gyereket-szemrebbenés nélkül veszi magának a bátorságot és minősít, kategorizál, tanácsot ad azoknak, akik már belecsaptak a lecsóba-akár többször is.:)
Mire föl? Kérdem én és joggal... Az ő véleménye kb. annyira hiteles ebben a témában, mint az enyém a vízilabda válogatott felkészülését illetően. Eccerűen nem ért hozzá. Mi több halvány segédlila fingja sincs arról, amiről osztja az eszet. Vitzes:)
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 18:37:09
Nincs baj azzal, hogy minősít, meg kategorizál R.A., azért teszi, mert napi szinten nincs rálátása. Lehet rajta mosolyogni és kész, magyarázni nem fogod tudni (mint ahogy más gyerekét se tudod te jobban nevelni).
Végül pedig, számomra R.A. gondolatai sokkal kevésbé irritálóak, mint a magát tökéletesnek tartó, folyton önmaga vállát veregető bezzegszülőé, aki mindig mindent tud.
whale 2009.01.31. 18:37:13
Természetesen meg lehet, de kb. annyira érvényes, mint amálé a gyereknevelésről. És annyira is érdekel.:)
whale 2009.01.31. 18:40:45
Cyr. Én is így vagyok valahogy.:)
Figyel, kedves amál? Kezdi már érteni, hogy miről ugatérozok?:)
Vel 2009.01.31. 18:41:19
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.01.31. 18:54:06
A másik, ami kiakaszt, hogy a gyereknevelés, gyerekvállalás mára már hobbitevékenységgé, választható opcióvá süllyedt R.A. előadásában. Ez abnormális, bakker, egyszerűen beteg jelenség. Ennek ellenkezőjéről sajnos senki nem tud engem meggyőzni.
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 18:59:43
Kimondtad. R.A. gyerek, nem szülő, tehát gyerekszemmel néz. Mi ezzel a baj? Én a saját gyerekeimet is meghallgatom. A gond ott kezdődik, amikor egy szülő elfelejti, milyen volt gyereknek lenni. Egyébként pedig a gyerekvállalás választható opció. Vagy szerinted kutyköt?
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.01.31. 19:13:06
A gyerekvállalásnak természetesnek kellene lennie. Ezt olyan nehéz elfogadni? Persze, lehet opció, de akkor senki se rinyáljon, ha a szomszédjában húzzák fel a mecsetet. De nem is ez a lényeg, hanem... Áh, mindegy, vitatkozunk itt egy gyenge posztról.
whale 2009.01.31. 19:36:47
Hiszen nyilván nem ért mindenki egyszerre az egészségügyhöz, a honvédelmhez, a gazdasághoz, stb. Egy-egy területhez még talán, de az összeshez biztosan nem. És mégis van pofája véleményt mondani az embereknek, ha úgy tetszik irányt szabni az által, hogy megszavaz egy politikai erőt.
Nem értem...
Nem csak te nem érted. w.blog.hu/2007/07/27/igaz_tortenet
Ha majd kivetted a fejed amál seggéből, beszélünk. Addig ignorálj, kérlek. Én is azt teszem.
whale 2009.01.31. 19:43:26
Semmi baj sincs ezzel. Viszont egy gyerek véleményét a helyén kell kezelni, mivel szükségképpen kevesebbet ért a világból...
Vel 2009.01.31. 20:12:10
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 22:11:27
Na, itt tévedtél állati nagyot. Gondold át ezt az utolsó mondatot még egyszer és tanuld meg tisztelni a gyerekedet. Mert addig bizony te vagy az, aki képtelen vagy a helyén kezelni a véleményét.
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.01.31. 22:16:20
Ebben a kérdésben t.i. gyerek-szülő kapcsolat valóban gyerek. Másban is meg tudod itélni? Mi alapján? Egyébként meg gyerekszemmel IS nézni a világot nem holmi fertőző betegség. Javaslom, próbáld meg időnként. Ülj le kicsit a szoba közepére játszani a gyerkőceiddel. Láss az ő szemükkel. Ha kell, lásd magad is. (de még mennyire, hogy kell!) Jobban fogod érezni magad.
Szabadság Kapitány 2009.02.01. 00:05:16
szerintem ez a poszt egy kicsit túllőtt a képességeiden. Kurvára nem érdekel pl, mi a véleménye egy olyan hormonhiányos pasi-imitációnak, mint Ranschburg Jenő.
A másik meg, hogyha nincs gyereked, miért osztod az észt? Nekem sem merő altruizmusból vannak gyerekeim, hanem mert ha a szüleim adtak nekem lehetőséget (az életre), így úgy gondolom kötelességem tovább tolni a szekeret.
A másik meg: mindenki úgy neveli a gyerekeit, ahogy képességei és temperamentuma engedi. A gyerekek is sokfélék, vannak okosak, buták, szófogadók és engedetlen kis ördögfiókák. Nem lehet mindig szép szóval elérni mindenkinél mindent.
Ne magadból indulj ki. A birkának birka a kölke. A farkasnak farkas a kölke. Ez van Reckl komám!
whale 2009.02.01. 03:38:17
Te meg tanulj meg olvasni és értelmezni. Miből gondolod-hol írtam-hogy nem tisztelném a gyerekeim véleményét?!A "helyén kezelni" semmiféle negatív konnotációt nem hordoz. Mármint nálunk...:))
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.02.01. 09:31:26
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.02.01. 09:35:55
Kivel szemben is érzed te ezt a kötelességet? Jesszus, elképzeltem a szitut: "gyere, kedves, bújjunk össze, van itten nekünk még valami kötelességünk. Talán jövő éten megosztom veled számokban is, hány gyereknél érzem úgy, hogy letudtuk..."
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.02.01. 09:47:38
A szülőséget is tanulni kell. Újra és újra. Attól,. hogy egy-két-há gyereket felneveltem, ne mondjam már magamra, hogy én vagyok a nagybetűs szülő! Tán ki kéne várni, hogy a gyerekem is ezt mondja-e. R.A. ilyesfélét mond a saját szüleire. Igen, a gyerek szemszögéből, de ez így van rendjén. Erre miért nem reagál senki? Mert tán nincs itt még olyan überszülő, akiről így nyilatkozott felcseperedett sarja? Én nem megmondószülő szeretnék lenni, annál hülyébb dolog nincs. Csupán olyan szülő, aki majd ilyen visszaigazolást kap. Függetlenül attól, hogy gyerekvállalás ügyben hogy dönt majd az én négy fiókám. Mert nem azért kapták az életet, mert bármit is elvárnék tőlük.
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.02.01. 10:43:09
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.02.01. 14:37:57
Egyébként a szülő fenanagy tapasztalatairól annyit, hogy mindösszesen a SAJÁT gyerekénél van több tapasztalata ezügyben, mint R.A.-nak. Azt valóban ő tudja, hogy is működik (elsősorban a szülő oldaláról!). A körülötted élők gyerekeinek nevelésében mondjuk Neked mennyivel van több tapasztalatod? Semennyivel. Tehát ha találva érzed magad, kizárólag a SAJÁT házad táján keresgélj. Ha pedig nem, akkor ugyan miért vagy így felháborodva? Tényleg nem értem.
És azt sem értem, hogy attól, hogy valaki szülő, ah, bocsánat SZÜLŐ, miért kell uborkapofát vágva halálosan komolyan vennie magát? Jobb neki?
Szabadság Kapitány 2009.02.01. 15:09:38
Arra gondoltam csak, hogy egy bizonyos érettség után eljut az ember arra a szintre, hogy rájöjjön, mi az élet lényege. A gyerek mindenesetre nagy felelősség. Azért, mert én így gondolom, az legyen az én problémám. Hogy te miért vállalsz, az speciel engem nem érdekel.
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.02.01. 15:40:52
Prinzessin Erbsen (törölt) 2009.02.01. 17:51:40
jaj ha tudnad hanyszor esünk egymasnak a kölykökkel, teljes hangerövel mondjuk a magunket, söt neha sertegetjük is egymast, aztan lenyugszunk, es mindketten szinte egyszerre kerünk bocsnatot egymastol es szent a beke.
persze tudom, hogy okos szülö nem kiabal, nem serteget
okos gyerek tisztelettudo (csak nem mondja ki a velemenyet a szülö elött)
de mi nem vagyunk okosak, csak olyan atlagosak
egyszer azt mondtam valakinek (egy 28 eves baratnömnek) hogy a fiam iranti tiszteletböl...bla, bla, es kiakadt, hogy en tisztelem a fiamat?
Hat persze hogy tisztelem, nem is ertettem a kerdest, miert teged nem tisztelnek a szüleid? Na ezt meg ö nem ertette.
Egy bizonyos eletkorig a gyereknek a szülö az Isten, aztan persze rajönnek hogy nem az, mint ahogy rajönnek, hogy a Mikulas is csak szomszed bacsi, de attol meg lehet szeretni, hogy csak egy ember, neha jo, rossz, kedves, vagy durcas, de csak egy ember.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.02.01. 19:34:14
Az én "nem százas", gyermeteg szemléletem szerint nem történt itt más, mint feltűnt pár agresszor (hála az Indexnek, akik címlapra tették a dolgot), akiknek nem tetszett, amit itt olvastak, és úgy érezték ez feljogosítja őket arra, hogy itt eresszék le a fáradt olajat.
Hogy igazam, van-e? A fene sem tudja. Újra elolvastam az írást, és továbbra sem értem, hogy miért érzik egyesek, hogy őrjöngeniük kell.
Mindenesetre szomorú látnom, hogy micsoda emberek nevelnek gyereket, sőt még büszkék is arra, mennyire szép dolgokat adnak át.
A gyerek szemszögéből - és szép, hogy egy értelmesebb olvasómnak kellett elmagyaráznia, hogy nyilván csak mint gyerek nyilatkozhatom - szóval arra emlékszem, hogy hasonló gyerekek vettek körül, amikor tényleg gyerek voltam. Ezek az emberek azóta érett felnőttek lettek - velem ellentétben - és paradox módon továbbra is engem basztatnak, mert különbözöm tőlük. Fogalmazzunk akkor úgy, nem is bánom túlzottan, hogy az én meg sem születő gyermekem majd nem az ilyenek agressív, tiszteletlen, bunkó kölykeinek lesznek kiszolgáltatva. Én ilenekkel nem akarok közösködni!
Két dolog még megütötte a szememet. Egyrészt a kötelesség kérdése. Gyereket szülni egy diktatorikus államban kötelesség szülni. Honnan veszi a bátorságot valaki, hogy engem vagy bárkit kötelez bármire is? Tessék már egy kicsit alaposabban olvasni! Írtam én bárhol is, hogy amit írok az a kizárólagos gyermeknevelési előírás? Dehogy! Megfigyeltem pár dolgot, következtettem, és - bár tudom, hogy a hozzá hasonló genetikai selejteket az egészséges emberi gondolkodás vehemens szószólói nevében jobb volna kiiktatni - le merészeltem írni a saját blogomban. Inkább az imádott és tökéletes kölykötökkel játszottatok volna! Nekem senkivek szemben sincs tartozásom, én megtermelem az időskorom (ha lesz) javait azzal, hogy most dolgozom. Nem nektek, magamnak. Ez az önzés, én legalább bevallom.
A másik az ún. gyermeki vélemény lesajnálása. Mindennél többet elmond. Belátom, hiba volt kihagyni a fölsorolásból az öntelt, mindent tudó apákat, akik folyton csak tromfolni akarnak mindenkin. Akin tudnak. A gyerekükön, az ismeretlen, zagyvaságokat írkáló bloggeren... Mert amikor nyíltan, észérvekkel kellene kiállni, esetleg valódi ellenféllel szemben, akkor az ilyen ember szépen bebújik az asztal alá.
Végül azt is elismerem, hiba volt Ranschburg tanár urat, de főleg a saját szüleimet említeni. Én tisztelem ezeket az embereket. Ranschburg Jenő olyan emberien közelíti meg az egész kérdést, olyan árnyaltan, megértően fogalmaz, hogy csak az sértődik meg, aki meg is akar. Pont az a lényeg, hogy a világ bonyolult. Az ember javíthat magán, ha akar. De persze a tökéletesek dinasztiáinak ez nem szükséges.
A szüleimre pedig azért vagyok különösen büszke, mert lehetővé tették, hogy azt gondoljak, amit akarok. Úgy lássam a vilgáot, ahogy én akarom. Nem csak beállították a gyerekgyár-programot, mint egyeseknek. Ők családot alapítottak, mert ezt látták helyesnek. Jól döntöttek, mert nem miattuk érzem magam rosszul ebben a bunkó világban, amikor rosszul érzem magam. Nekem "megengedik", hogy úgy éljek, ahogy akarok, de anyukám mindig válaszol, ha kérdezek tőle valamit. Nekem ez az idolom, és ehhez nem érzem magam elég jónak. Szégyen rám nézve!
Na, eddig érdekeltek a dolgok. Az egész ordítozás csak megerősített mindabban, amit gondolok. A kulturáltan viselkedőknek köszönöm a higgadtságot, nem lehetett könnyű. A többiek éljék tovább a tökéletes(nek hitt), egészséges gondolkodáú, felnőtt életüket! Nem fogunk találkozni.
Cyr · http://gyermekszoba.blog.hu 2009.02.01. 20:23:40
"Ő csak a gyerek szemszögét ismeri, hogy hogyan törölgették nagyságos seggét kiskorában, s aki nem úgy törli, az rossz szülő.
A másik, ami kiakaszt, hogy a gyereknevelés, gyerekvállalás mára már hobbitevékenységgé, választható opcióvá süllyedt R.A. előadásában. Ez abnormális, bakker, egyszerűen beteg jelenség."
"És egy olyan ember, aki deklarálja, hogy ő nem vállal gyereket, mert ahhoz túl önző, az gyereknevelés kapcsán fogja be az önző pofáját, de sürgősen"
"hülyeségeket beszélsz"
és végül:
"Áldást békességet, minden jót a családodnak és neked is"
Ezt a szösszenetet Tőled itt én úgy hívom: álságos. Számomra sok mindent megmagyaráz. További sikeres gyereknevelést kívánok.
Prinzessin Erbsen (törölt) 2009.02.02. 11:04:47
a fajfentartas olyan esrös ösztön, amit el lehet ugyan folytani, de kerdes hogy erdemes-e?
En az ilyesmit az anorexiasokhoz hasonlitanam - igen ök aztan tudnak uralkodni az ösztöneiken, erösek, celtudatosak, öket az ösztöneik nem befolyasoljak.
De vajon a tartosan elfolytott ösztöneink hogyan befolyasoljak a szemelyisegünket?
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2009.02.02. 11:14:13
translate.google.com/translate_tools?hl=en&sl=hu
-Sarge- 2009.02.02. 12:06:41
PS: Azt tudtad, hogy mindkettőnk kedvenc városában Szegeden a szomgriadó idejénb ingyenes volt a tömegközlekedés?
-Sarge- 2009.02.02. 12:17:26
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.02.02. 15:31:42
Köszönöm. Bakáról nem tudok nyilatkozni, hogy tényleg beteg-e. A COPD-on meg a többi testi nyavaján kívül persze. Én mindenesetre a homoszexualitást nem tekintem betegségnek, ahogyan a sajátos világlátást sem. Éppen ezért magamra sem úgy gondolok, mint beteg emberre. De az idézőjelet láttam, tudom, hogy Te sem pszichopatának tekintesz. Én a más szóval kezdtem a posztot, Te "betegnek" nevezed a dolgot.
@Prinzessin Erbsen:
Nem tudom, az ösztönnel van-e a baj. Attól félek, alkalmas vagyok-e erre az óriási felelősségre. Elfojtásra gondolni egyébként nem rossz sejtés. Kérdés azonban - amit már korábban is föltettek előttem - mi a fontosabb, hogy sok ember legyen, vagy kicsit kevesebb, de boldog ember legyen a világon. Én az utóbbira szavazok, és belátom, nem lenne jó dolga egy olyan embernek ebben a világban, akit én nevelek föl.
Hasonló dilemmát élhetnek át a melegek. Elvileg szeretnének gyereket, ahogy én is, de ez ma két azonos nemű ember kapcsolatában még azért elég nehézkes, és ritka. A fő dilemma ugyanaz lenne: mi lenne jó a gyerekemnek? Ha állandóan megbélyegeznék, mert két apja/ anyja van, ha ezt nyíltan láthatná. (Nyilván nem a szexet, hanem az együttélést.) Esetleg, ha hazugságban (ha úgy tetszik, elfojtásban) nőne föl, hogy az a bácsi csak apuci haverja, aki néha itt alszik...
Talán kényelmes álláspont az enyém, hogy meg sem próbálom. Csak tényleg nem akarom egy másik ember, aki ráadásul a saját gyerekem, életét esetleg elrontani.
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2009.02.02. 16:57:51
krónikus hasnyálmirígy-gyulladást,toxikus májbetegséget,steatózist(zsírmáj az alkoholtól,mert csak akkor tud költeni,mint minden korábbi nagy elődje..),precancerosist,obezitást,
lumbágót,aranyeret és visszereket,hajhullást,kezdődő cukorbajt,bipoláris depressziót,szorongást,suicid késztetéseket,militarophiliás doxasmáit,és egyéb enyhébb,ártatlan perverzióit,stb..igen.ruszkibaka néha tényleg betegnek érzi magát..de nem is csodálkozik rajta nagyon..viszont a homoszexualitását az XQ28-as anyjától örökölt génjétől eredezteti és természetesnek tartja..illetve elvárja,hogy mások is annak tartsák a 21.században..
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2009.02.02. 17:03:56
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.02.03. 09:33:10
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.02.03. 13:21:29
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2009.02.03. 19:06:18
A gyengeséget a poénodra értettem (mert az alapján csak nácik és komcsik vállalnak gyerekek).
Az önzés szerintem nem legyőzhetetlen korlát, hanem, mint írtam, inkább kényelmes álláspont. De mindegy is most már. Lehet, hogy ezzel tényleg minden rendben van, amit te meg Amál ír, én nem érzem annak, at all.
+1. 2009.02.06. 20:51:44
egy jó pszichológus feltárja neked a probléma gyökerét, és megmondja, hogy lehet-e ezen segíteni
remélem komolyan írtad, és tényleg nem szaporodsz
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.02.07. 12:34:49
És talán igazatok is van. Talán tényleg az a normális, ha az ember nem gondol bele, alkalmas-e. Mert bizony azok a gyerekek, akiket én nap mint nap látok a BKV-n majdnem mind arra utalnak, hogy a többség nem az. Az én elvárásaim szerint nem az. (És hadd kövessem a saját elvárásaimat!) Szóval, ha mindenki a bölcs belátást követné, talán tényleg kihaltak volna már rég az emberek.
A saját gyerekkoromról majd én nyilatkozom, ha úgy gondolom. Az a sok hülye ember, akikkel naponta találkozom mindenfelé a seggét a földhöz verné, ha olyan családja lett volna, mint amilyen nekem van. Közben persze az enyém sem tökéletes, miért is volna az? Állítottam ilyet? Nem, ez pont az a belemagyarázás, mint amit itt páran már korábban próbáltak. Csak azt tudom, hogy régebben, amikor nekem is gondom volt velük, akkor néha gondoltam olyat, hogy máshol talán jobb lenne. De - és ez a poszt lényege, csak a megértéséhez ész és/ vagy jóhiszeműség kellene, de a hozzászólók többsége pont ezeknek van híján, szóval arra jöttem rá, hogy ha nem is tökéletesek a szüleim, senki más gyereke nem szeretnék lenni. Leírtam, hogy kié nem. Arról nem tehetek, hogy páran tudattalan vagy éppen nagyon is tudatos bűntudattól sújtva magukra vették, magukra ismertek. És hát halál a rossz hír hozójára! Vagyis rám.
Tudom, egész életemben tapasztalom, hogy az ún. többség engem tart őrültnek, és magát a kizárólagos, helyes út ismerőjének. Egy ideig zavart ez, és ma is vannak kétségeim. De az ilyen esetek, amellett, hogy jócskán fölbőszítenek, meg is erősítenek. Nagyon kevesek vagytok, ti szupernormálisok! Az érveitek nem léteznek, látszólagos többségetekre hivatkozva agresszíven vagdalkoztok csak. Amit ti gondoltok, az úgy van! Ha valaki mást gondol, az beteg, genetikai selejt (szóval ne is szaporodjék, mert azt is ti mondjátok meg, kinek lehet, és kinek nem), köztörvényes, őrült, és az volna a helyes, ha megdöglene az ilyen szar.
És ez a normális? Akkor örömmel vagyok nem normális, és megtiszteltetés, hogy nem tartozom közétek.
Másrészt rajtam nem kell segíteni, pláne nem egy pszichológusnak vagy pszichiáternek, egyre kevésbé bízom bennük. Sajnos szinte a saját bőrömön tapasztalom, hogy bizony köztük is bőven annyi a tehetségtelen sarlatán, mint a test-orvosok között.
kettőbé 2009.02.10. 10:21:46
Elgondolkoztam, miközben olvastam az utolsó kommentedet, hogy milyen gyengén írsz. Másrészt tényleg lehetnek veled problémák, mert most már te vagy felbőszülve azon, hogy egyesek ki merték fejteni: talán az ÖNZŐSÉG nem ok arra, hogy ne vállaljunk gyerekek. Azzal lehet mit kezdeni. Ezzel van bajunk, nem látod? Persze, voltak durva kommentek, velem is elszaladt a ló, de te most már valósággal hisztizel. Nyugi.
"Pedig hát, valljuk bem, ki nem szarja le, hogy egy-két nagyokos senki, hogy neveli a kis Petikéjét."
Na ez viszont már szimpla bunkóság. Nem ismered azokat, akiket így leszólsz. Mellesleg te is egy elég nagy senki lehetsz, és az is maradsz, de majd az önkormányzat eltemet.
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.02.10. 14:08:43
Bunkó lettem volna? Elnézést kérek, nem tudtam, hogy ezt csak nektek lehet. Azt hittem, egyenlő felek állnak egymással szemben.
Nem érzem, hogy olyan emberekkel szemben udvariasnak kellene lennem, akik miután szándékosan félreértelmezik a szöveget, és belecsimpaszkodnak egy zárójeles megjegyzésbe, majd úgy ferdítik az egészet, hogy én elő akarom írni, kinek hogyan kell a gyerekét nevelnie. És ez alapján úgy érzik belém és a szüleimbe törölhetik makkos cipőiket.
Mintha én belelátnék minden magyar család életébe... Holott tisztán leírtam az elején, hogy megfigyeltem pár dolgot a környezetemben. Arról nem tehetek, ha valaki ugyanezeket magán vette észre. De még akkor sem én vagyok azért a felelős, ha ez történetesen igaz.
Undorító vájkálásnak tartom továbbá, amikor egyesek jogot formálnak maguknak arra, hogy engem vagy a családomat erkölcsileg elítéljék, mert nem akarok szülni. Én tényleg nem szeretnék gyereket, és ehhez jogom van, sőt ennek kimondásához is jogom van!
Elítéltem én bárkit is, akinek viszont van gyereke? Nyugodtan vissza lehet olvasni, mert nem. Rám nézve természetesen kötelező a ti szemléletetek, ti viszont a halálomat kívánjátok, mert másképp gondolkodom. Erre mondom, hogy ehhez az állítólagosan normális többséghez nem kívánok tartozni.
Azért hisztériázom egyébként, mert utálom az ilyen tömény, buta rosszindulatot, amit itt tapasztaltam. Mert mi ennek ez egésznek az értelme, amit itt csináltok? Semmi. Ha a ti szemszögetekből nézem a dolgot, akkor sem tűnik logikusnak az egész. Itt van egy szerintetek "nem százas" blogger. Hülye, mert olyanról ír, amiről fogalma sincs. Erkölcstelen, mert nem teljesíti biológiai kötelezettségét, nem akar szülni, és mégcsak nem is szégyelli. Jó, hát dögöljön meg ott az ilyen idióta, ahol van! Én nem olvasnám tovább, pláne, ha szarul ír. De ti mégis újra meg újra visszajöttök a gonosz marhaságaitokat leírni, és egyesek azokat is személyesen sértegetitekk, akik fel merik vetni, hogy talán a bloggernek is joga van kifejteni az álláspontját. És ezt lassan két hete csináljátok...
Ez nem más, kedves kettőbé és tsai, mint sima birka módra elkövetett, virtuális lincselés. Szórakozásból. És igazából mégcsak az sem igaz, hogy nem ismerlek is benneteket. Nyilván nem titeket személyesen ismerlek, hanem a fajtátokat. Régi, csak éppen nem kedves ismerősök vagytok. Megnyugtatásul közlöm: az érzéseink kölcsönösek.
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2010.09.28. 12:01:39
Ezért távolodok én egyre jobban az emberektől-átlagemberektől-hétköznapi emberektől..
Ők nem értenek meg minket.És emiatt lenéznek,gyaláznak és megaláznak..
Mi meg azt nem értjük,hogy ők miért nem értik,ahogy mi élünk,gondolkodunk a világról..
Mert az átlag ember primitív,alacsony IQ-val született ösztönlény..
Mi fölöttünk állunk ugyan intellektuálisan..
De sok lúd,disznót győz..
Ahogy mondani szokták...
ljosecska 2010.09.28. 14:59:55
El lehet fogadni, hogy egyesek szerint a gyerek az élet értelme, de azt már nem, hogy elvárják a többi embertől is a hasonló gondolkozást. Főleg egy ilyen nehezen belátható dolgot illetően, mint az "élet értelme".
@attila.1969.: Ezt a véleményt kicsit erősnek tartom, tényleg sok "különös" ember van, de egy ilyen kinyilatkoztatást még az általam ismert legokosabb és legbölcsebb ember sem engedne meg magának, pedig biztos vagyok benne, hogy a te mércéd alapján "felettünk áll intellektuálisan."
Én sem szeretem az embereket, sokszor rettentően zavarnak és legszívesebben lakatlan területekre költöznék. A saját gondolkodásom szintén egyedinek tűnik a számomra, de ez természetes, hiszen senki másnak nem ismerem ennyire a gondolatait. Ezzel minden bizonnyal a legtöbben így vagyunk.
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2010.09.28. 16:04:06
A gyalázkodásodat el sem olvasom.
Nem akarok hozzád leereszkedni,mert azt nem tehetném meg a keszonbetegség kockázata nélkül..
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2010.10.01. 19:53:26
Azért ez így túlzás, de amint láttad, belőlem is nagy indulatot váltott ki, amit ezek a bunkó emberek itt megengedtek maguknak.
Nem gondolom viszont, hogy születésüknél fogva butábbak, mint én. Ez a viselkedés tanult. Nyilván nevelés helyett programozásban volt részük, ezért éreznek minden más életfelfogást bűnnek. Régen biztos nekik is volt egy-két a szüleikétől eltérő meglátásuk, de az ő szüleik ezt nem hagyták, így lassan be kellett látniuk, nem szabad bizonyos mondvacsinált normától eltérni. Minket leginkább azért utálnak, mert mi nem érezzük ezt a kényszert. Utálnak, mert azt gondolják, hogy abnormálisak vagyunk. Márpedig ez egy programozott agyú embernél főbenjáró bűn.
Az én szüleim családcentrikusok, máskülönben nem lehetnék hálás az okos neveltetésükért. Okos? Igazából nem annyira, hiszen állandóan meg kell(ene) küzdenem az egy irányba nézők táborával, akik nem azért erősek, mert annyira igazuk van, hanem, mert sokan vannak. Egymilliárd légy...
De nem is azzal van baj, amit gondolnak. Légyszempontból a trágya hasznos. Ha nekik ez az élet kell, hajrá! Csak akkor csinálják jól, ha már ennyire verik a mellüket gyerekügyben. Márpedig a mai magyar gyerekek legtöbbjén látszik, hogy nincsenek megnevelve. Minden nap látom a buszon az unott pofájú anyukákat, akik rá sem szólnak a hülye gyerekeikre. Nem pórázon kéne vezetni, de néha azért irányítani kéne őket.
Ha ezt számon kérem, és a tisztesség nevében közlöm, hogy nem vagyok/ leszek anya, a szüleimet kezdik szidni. Ez nem intelligens érvelés, ez személyeskedés övön alul.
@Rhodes:
Elszomorítasz... (De már megbeszéltük.)
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2010.10.04. 10:45:50
Ahogy nem kéred,hiszen "hazug volna",úgy nincs is mit megbocsájtani.
Az érzéseidet meg majd felülírja az Idő és az,hogy Bölcsebbé válsz,megfontoltabban nyilatkozol,ha annyit megérsz,mint jómagam.
Megtanulod,hogy nagyon csúnya dolog,ismeretlenül belegázolni mások lelkébe,pláne,ha nem ismered őket személyesen. Ha nem tudsz minden körülményről.Mert egy blog rendszeres olvasása,még nem jelenti azt,hogy tudod is,mit él át a szerzője,milyen szenvedéseken megy keresztül,akár önmagának,akár a környezetének köszönheti a fájdalmait.Nem ismerheted a gyermekkorát,az akkor átélt traumákat,az öröklött tulajdonságaiból fakadó,akaratlan gyengeségeit..Az érzéseit,a vágyait. A ragaszkodást,a kapaszkodást valakibe,valamibe. Legyen az egy pohár ital,vagy egy sorsáról,megszületéséről soha meg nem kérdezett félcigány árva fiú,aki azért rám nyitja az ajtót,és aki soha nem volt prostituált. Mert mindenemet megosztom azzal,aki törődik velem. És soha nem néztem,hogy akkor nekem kevesebb jut,az egyre kevesebből..És az állatos pornót is megnézi bizony sok ember,kíváncsiságból,mert ez az ember egészséges kíváncsi természetéhez tartozik.És nem igénytelen az,akinek kevés jut,mert nem is lehetnek nagyobb igényei..És nem buta vagy elvakult,csak azért,mert kiáll az elvei a meggyőződése mellett,akármerre forduljon is az ország szekere..
A köpönyegforgatást meghagyom a mai kormányzópártnak és a híveinek.Magányos vagyok. 41 évesen talán már öreg. Legbelül biztosan az,mert annyit éltem ez idő alatt,mint mások 123 évesen.Az ostobaság ott kezdődik,amikor másokat ismeretlenül megszégyenítünk,megtámadunk és megrágalmazunk az internet sötét,láthatatlan bugyrából,névtelenül.
Arra a vagonra remélem,hogy nem kell felszállnom mostanában,még ha te annyira rajongsz is azokért,akiket annak idején vagonokba raktak és elgázosítottak.
A hosszú életemért,köszönöm,de ne szurkolj,mert magam is minél hamarább át szeretnék kelni a megváltó Eseményhorizonton.
Ezekre a sorokra,kérlek,hogy ne válaszolj.
Őrizd meg jól az emlékezetedben,hogy bölcsebb fejjel,idős korodban,helyrehozhasd-legalább a fejedben- a helyrehozhatatlan gonoszságaidat,amit elkövettél ellenem..
attila.1969. · http://attila1969.wordpress.com/ 2010.10.04. 11:05:00