Törés - filmkritika

Ezt a filmet nem moziban láttam, de majdnem. Annak idején föl volt írva, de aztán valahogy semmi sem lett belőle. Szerencsére, mert nagy csalódás.

A szüzsé fordulatos, furfangos krimit ígér. Az idős férj rájön fiatal felesége titkos kapcsolatára, és megrendezi a tökéletes gyilkosságot. Majd trükkök százaival megússza a felelősségre vonást. Vagy nem.

Szóval a történetből még valami nagyon jó is kisülhetett volna. De a forgatókönyv egy ponton megfeneklik és onnan már csak a biztos süllyedés tünetei láthatóak.

Ez azért kár, mert a film első fele kimondottan jó. Tipikus karakterekkel operál ugyan, de a színészek egyébként kifejezetten jó játékának köszönhetően ez nem baj. Az féltékeny férj szerepét nem kisebb színészre, mint Sir Anthony Hopkinsra osztották. Manapság - nyilván Hannibal Lecter óta - ő az intellektusa miatt már-már szimpatikus gonosz. Fájdalom, hogy a rendező nem engedi ki ebből a skatulyából, pedig ebben a filmben lehetett volna kicsit emberibb, de nem mertek változtatni a jól bevált recepten.
Filmbeli ellenfele fiatal és szintén jó teljesítményt nyújt, ám neki sem túl nagy a mozgástere. Ez azért is bosszantó, mert látszik a többlet visszafogása, a lehetőség elfojtása.

A film magánéleti szála fölösleges, banális és teljesen haszontalan. Kit érdekel a fiatal ügyész és leendő főnökének liaison-ja? A dramaturgiai szerepét értem, a szép jogásznő apja lendíti előre a cselekményt, de egyébként...semmi sem derül ki senkiről, holott valószínűleg az ügyész jellemábrázolásának van alávetve ez része a filmnek. Csak sajnos semmi sem sikerül benne.

Az igazi katasztrófa a film befejezése. Az utolsó öt-hat perc egyenesen kínos. Az, hogy a férj felfedi cselekménye részleteit, mert azt gondolja, nem lehet már megfogni, nem eredeti. Az lehetne, ha Hopkins legalább egy percre levetné Dr. Lecter maszkját, de azt nem lehet. Sokkal jobb lett volna egy a tökéletesen végrehajtott gyilkosságot elvégző ember eszmélését és összetörését bemutatni. Nem kellett volna ehhez sok. Pár apró gesztus, egy tekintet - ezeknek Hopkins amúgy is mestere.
Az meg szinte nevetséges, hogy milyen banánhéjon csúszik meg minden. Ez annyira triviális, hogy valószínűleg egy Starsky és Hutch epizódban is csak unatkozva legyintenénk. Ha valaki 2006-ban frappáns krimit akar készíteni, annak ennél jobbat kell kigondolnia. Ez nagyon kevés.

És, ha ez a végvonaglás nem volna már elég ciki, még az utolsó pár kockára át is verik a nézőt. A történetnek már vége van. Erre nyílik még egy befejezetlen jelenet. Semmi értelme, semmi funkciója, szájbarágós és ostoba. Nem elég, hogy a néző már eleve irritált a süsü "csattanó" miatt, még ráadásul jön a sekélyes túlmagyarázás a végére. Még reménykedik az ember, hátha valamivel megmentik a filmet, mert ahogy újra kinyílik a filmes tér az utolsó pillanatban, még mindig nem lehetetlen, de csak ez a semmi jön.

Szóval az egész kompozíció aránytalan, egy-két momentumtól eltekintve a párbeszédek sem túl jók, a zenére nem is emlékszem. Hát igen, szépen volt fényképezve...

Értékelés: 3/10