Egyik nagy szenvedélyem a Barbie. Pont akkor voltam gyerek, amikor az eredeti, Mattel által gyártott babákat Magyarországon is lehetett végre kapni. Szóval mivel mindig bőven elláttak játékkal a szüleim és nagyszüleim, szép kis gyűjtemény jött össze. Minden darabja megvan ma is, szépen elhelyezve. Mégsem számítok igazi gyűjtőnek, mert én bizony alig vártam, hogy végre kivehessem a dobozából a babát. Nem tudom más is megfigyelte ezt, de nekem az egyik kedvenc illatom volt a frissen kibontott baba illata.
Egy kívülálló nyilván nem lenne annyira meghatódva a babák láttán, mert bizony egy-egy példánnyal évekig játszottam (szóval fodrászoltam - akkori kifejezéssel élve, fürdettem, tetováltam, dobáltam, a kutya megrágta, a konvektor megolvasztotta stb.), és szegény Barbie már elég viseltes. Annál kedvesebb nekem!

Egyébként Barbie-nak egyetlen egyet hívtak. Egy szőke, klasszikus fazonú babát, a nyolcvanas évek divatja szerint készült. Az arca olyan volt, mint ennek a babának a képen. A többieknek is mind volt nevük, egyszer népszámlálást játszottunk a testvéremmel, és bizony még ma is megvannak az ívek, remek szórakozás átfutni a neveken, korokon, foglalkozásokon. Hozzá kell tegyem, ez a népszavazás eléggé diktatóraszagú így visszatekintve, mert nem a kérdezőbiztos járta végig a házakat, hanem minden család (egy komplett amerikai kisvárosunk volt, Mitfield, NY) először bemondta az adatait, majd ment a fürdőkádba. De szigorúan egyszerre csak egy család! Erkölcs is van a világon. Igaz aztán meg meztelenül feküdtek a mosógépen (már nem rokonsági alapon, hanem amennyi éppen elfért), a ruhák meg mentek a mosdóba, a mosóporos vízbe.
Hogy pontosan hány Barbie-m volt, nem tudom megmondani, mert a népszámláláson nemcsak Mattel-babák, hanem minden mitfieldi lakos részt vett. A népesség nagyságrendjéről talán beszédes adat, hogy egy héten keresztül csináltuk ezt a testvéremmel ébredéstől a szüleink hazaérkezéséig. (Nyári szünet volt.)

Mindig nagy hiány volt férfiakból. Ezt tudtam, és zavart is, hogy nincs mindenkinek férje. De amikor elmentünk a játékboltba, akkor nem tudtam ellenállni a sokkal látványosabb lányoknak, és végül majdnem mindig azt kértem. A nemek arányát két dolog javította: amikor családokat vettünk, vagy amikor a testvérem választott nekem. (Ugye, egy fiú nem kaphat Barbie-t, de akkor mivel játszik?) Egyébként Ken messze nem olyan jól sikerült játék, mint Barbie. Elég egysíkú, elég bután néz ki, és... nem illendő gondolat ez, de én mindig hiányoltam egy elég fontos nemi jelleget, Ken ugyanis gyakorlatilag eunuch. (Egyszer volt egy Csaba nevű babám (Magyar Fröccsöntő Művek™), neki volt kukija.) Egyszer a IM hasábjain olvastam egy elemzést arról, miért meleg Ken. Eszméletlenül vicces volt, és bizony sok minden igaz is. (Már amennyiben hiszünk a meleg sztereotípiákban.) Azért hímnemű Barbie-m is volt jópár, de annyira egyformák, hogy különösebb érzelmi szál hozzájuk nem köt. (Elgondolkodtató, hogy gyerekként milyennek láttam a férfiakat.)

Sokfélét játszottunk, bár apukám mindig azt mondta, hogy ez nem babázás, hanem bábozás. Az átöltöztetés, fésülgetés nem nagy kötött le, helyette mindig a kitalált történeteinket játszottuk el. A kedvenc helyszíneink: kísértetkastély (lehetőleg vámpírral), lakatlan sziget és persze jópár hétköznapi sztori: munkahely, nyaralás, iskola, vendégség. A '90-es választások is megihlettek, még pártok is alakultak, sőt tv-viták is mentek... (Akkor még nem létezett Mitfield, csak úgy voltak a választások.)

Életem Barbie-korszakának záróakkordja a gyűjtés volt. A végén (a gimnázium előtti évben) már csak az izgatott, hogy minél többféle, minél különlegesebb babám legyen. Fekete babám kettő is volt, és a 24. órában beszereztem egy Pocahontast is, az volt az utolsó, amit vettem.

Úgyhogy most ezen az oldalon csorgatom a nyálam, ennek a gyűjtőnek aztán mindene van:

http://www.flickr.com/photos/sagespot/sets/72157594315120930/

Én most csak azt a nagy találkozást mutatom meg, amikor egyik kedves történelmi személyiségemet formálták meg kaucsukból. Íme I. Erzsébet:

Egyébként a cikk aktualitása az, hogy az első Barbie nemsokára 50 éves lesz. (Hehe, kicsit fiatalabb, mint Madonna.)
Így a Mattel egy kis időutazásra hívja az érdeklődőket:

http://barbie.everythinggirl.com/grownups/web/anthem/barbieBuzzAnthem.aspx