A Daróczi-ügynek nevezett gusztustalan trutymóban végre elhangzott egy értelmes gondolat.

Id. Daróczi József sok zagyva nyilatkozat után végre kimondta azt, amit én mindig is a háttérben sejtettem. Fia a díszcigányságba halt bele. Ő persze egészen másképp fogalmazott, számba vette azt a néhány közkedvelt cigány származású művészt, akik a népétől rendkívül idegen módon öngyilkosok lettek. Szécsi Pál és Domján Edit a két példa. Id. Daróczy szerint ők is azt nem tudták elviselni, hogy hiába tudtak beilleszkedni, a befogadás nem sikerült. Érdekes felvetés ez, mert sem az énekesről, sem a színésznőről nem az ugrik be elsőnek, mekkora művészek voltak, pedig cigányok. Sőt, Domján Editről nem is nagyon tudatosult bennem eddig ez.

Daróczi Dávid ellenben sajnos már életében is kirakatba kitett díszcigány lett, a roma jogvédők bezzeggyereke. És amit a halála után és főleg a temetésén műveltek ezek a népükért rettenetesen aggódó mihasznák, az nagyon bántó. Mi a fenét csinált ott Győzike? Minek ment oda Kolompár Orbán? Rokonai, netán barátai voltak az elhunytnak? Nyilvánvalóan nem. Kizárólag azért mentek oda, mert cigány volt. Illetve olyan cigány volt, aki a mai cigányképtől erősen eltérő életet élt. Sütkérezni a nekik nem járó tiszteletben csakis származási alapon, eljátszani egy újabb fejezetet a hamis aggodalomból, melyből egész szép tőkét kovácsolt ez a két ember. A két megnevezett személlyel ellentétben Daróczi Dávid sosem hivatkozott származására, és nem járatta le a népét piti bűntettekkel, ill. kártékony és buta kijelentésekkel vagy saját ostobaságának önfeledt és magamutogató ünneplésével.

Daróczinak abból lett elege, hogy állandóan konfrontálódni kellett származásával. Valós személyisége, eredményei szinte mellékesek voltak, mert végül minden gondolat zárása az volt, pedig cigány. Daróczi bármennyire is próbálta levetni magáról mindazt, amit a származásával összefüggésbe hoznak, a cigányság ellenségei még a minden embernek kijáró kegyeletet sem adták meg. Egy dzsippónak, minek? Pedig ő aztán minden nem-cigány által egyre hangosabban számonkért elvárást betartott: tanult, dolgozott és nem cigánybűnözött. A rasszizmussal népszerűséget szerző kuruc.info már halálának másnapján megengedte magának azt az ócska poént, hogy tényleg példamutató a többi cigánynak Daróczi tette, akasszák föl magukat mind.

De mi mást várhatnánk tőlük? Ők a megélhetési nácik, ugye. (Oppardon! Nem szabad őket nevükön nevezni, mert az nagy-nagy sértés. De azért a szívüket megdobogtatja a büszkeség e címke hallatán.) Mit számít, hogy valaki mit tesz, a cigány az már csak cigány marad egész életére.

De a cigányok is fújtak Daróczira, természetesen csak addig, amíg élt, és amíg elsőszámú kommunikátora volt az egyik legálisan működő uzsoracégnek. Például a szuperintelligens Balogh Artúr blogján egyenesen Daróczi-klánról ír szívderítően szellemes, egy évvel ezelőtti posztjában. Most meg már persze ő is siratja, de persze ezt az esetet is arra használja, hogy jól beszóljon a büdös gádzsóknak. Ahogy a többiek is, akik most hirtelen nagy tisztelőivé váltak ennek a nagy formátumú majdnem - politikusnak.

Id. Daróczi szerint azért lettek öngyilkosok Szécsiék és fia is "Mert magyarok akartak lenni, de nem fogadták el őket magyarként." Kemény mondatok ezek, Szécsiékről nem tudok nyilatkozni, messze az én időm előtt zajlott az életük. De Daróczi mindent megtett azért, hogy ne csak egy véletlenül magasra-jutott-pedig-cigány legyen. Akár igyekezett kompetens kormányszóvivő lenni, akár nagyon mélytengeri bulvárkodásra szánta rá magát Claudiával, nem az volt az ember első gondolatata róla, hogy cigány. Lehet, hogy nem volt szimpatikus, de nem volt fontos a származása, mert Daróczi kifelé nem ezt mutatta elsőszámú identitásaként. Ez mindenképpen rokonszenves dolog.

Azok rángatják szerencsétlent még mindig vissza a bezzeg-cigány sablonjába, akik elvileg nagyra tartják. Kár, hogy nem értik, a megkülönböztetést nem lehet féloldalasan megszüntetni. Ne csak akkor ne legyen valaki cigány, amikor rosszat tesz, akkor se, ha elér valamit! Daróczi példája ugyanis nem a cigányságról szól, hanem bármelyik ember előtt állhat. Ha az ember szülei rendesek, és ő maga is hajlandó tenni a jó sorsáért, akkor sikerülhet. Aki ebbe a cigányságot beleerőlteti, az nem is érti az egészet, inkább ne is szólaljon meg!