Végre történik valami az ellenzéknél! Ráadásul valami igazán értelmes. A héten ugyanis az LMP, a DK, a Jobbik és pár mszp-s obstruálta a kormánypártok antidemokratikus törvénygyárát.

A Fidesz-KDNP cselesen a sokat vitatott, nagy horderejű, de úgy is fogalmazhatnánk forradalmi törvényjavaslatait az őszi ülésszak utolsó hetének éjszakáira tették be megvitatásra. Vagyis az új elképzeléseik esetleges ellentmondásai, jogos vagy alaptalan kritikái a nyilvánosság nélkül hangzottak volna el.

Ez az én szememben önmagában obstrukció - vagyis a törvényhozás akadályozása - hiszen a sunnyogás érthető. A Fidesz-KDNP is tudja, nagy ötleteik minimum nem elfogadottak. Az okosabbak e törvények hátrányait is ismerik. A legelső vonal pedig nyilván a mögöttük lévő hátsó szándékot is érti.
Nem szoktam túlzottan egyetérteni a szakszervezetekkel, de most Borsik János, az Autonómok (szóval nem a lefizetett Gaskóék) elnöke helyesen mutatott rá arra, hogy a Munka Törvénykönyvének általános vitáján mindössze 25 képviselő (többnyire ellenzékiek) vett részt.
Ez a Fidesznek ennyire fontos egyfelől ez a kérdés. Úgyis az lesz, amit a párt legokosabbjai kitaláltak.
Ez logikus is. Ha a képviselők sem értik, akkor a választók miért foglalkoznának vele?

Ezt a sunyi tervet hiúsították meg az ellenzéki pártok, végeláthatatlanul hosszú hozzászólásaikkal a vitanapokat úgy elnyújtották, hogy képtelenség volt a napirendet tartani. Mivel éjszaka szünetel a világmegváltás, vagy inkább takarékon ég a fülkeforradalom lángja, az egyébként kisebbségben lévő ellenzékiek vitték végre a prímet.

Ez az akció nem befolyásolta a törvények sorsát: a szavazáskor már megvolt a kellő többség.

Ennek ellenére most először (valószínűleg nem csak ebben a ciklusban, hanem az elmúlt kb. tíz évben) büszke vagyok az ellenzékre. A Fidesz eszközére esélyük sincs, pusztán erőből nem érhetnek el semmit, ahhoz túl kicsik. Viszont az ilyen furfangok jók lehetnek arra, hogy fölnyissanak pár szemet.

Nem vagyok persze naiv, a parlamentet kevesen figyelik. Ráadásul többnyire olyanok, akik legfeljebb csak rövidlátásuk okán tennék az ikszet a Fidesz neve mellé, meggyőződésből aligha. A Fidesz törzstáborának az Országgyűlés úgyis főleg a patinája miatt fontos, az ott zajló munka stílusával (egy-két matolcsy a saját fantazmagóriáit törvényi erőre emelteti, mert megteheti) valószínűleg egyetért, a vitát felesleges rossznak ítéli meg, ha pártja programjáról van szó. Jó, mert a Viktor mondta.

Éppen ezért folytatni kell ezt a furfangos munkát más területeken is, csak akkor lesz eredménye.

A hozadéka ugyanis máris jelentős (a választók többségének politikai apátiája ellenére). Először is értelmes és hatásos (érdekes) médiamegjelenést biztosít az ellenzéknek. A 36, sőt egyes lmp-seknél 45 órás törvényhozói műszakok hírértékkel bírnak, sőt a virrasztó, kávéval, sörrel magukat ébren tartó politikusok látványa még a nagy, infotainment típusú híradókba is belefér.

A Fidesz amúgy elárulja önmagát azzal, ahogyan erre a váratlan lépésre reagál. Néhány fideszes szintén végigülte a túlórázást, de talán jobban tette volna, távol marad. Elképesztő, mit enged meg magának ugyanis ennek a pártnak egyik-másik képviselője. A női ellenzékiek megszólalásait többször kísérte szexista-soviniszta közbekiabálás. Persze névtelenül.
A Demokratikis Koalíció képviselőjének, Vadai Ágnesnek például azt javasolták, hogy vetkőzzön. Látni szerették volna a baby dollját.
Duró Dóra jobbikos szóvivő pár hónapja szült, neki azt tanácsolták, inkább a gyerekével foglalkozzék.
Asszony verve jó, hejhó! Szinte csak ez hiányzott a frusztrált fideszesek kulturált megnyilvánulásaiból.

Végre szárnyra kapott egy újfajta politikai stílus. Vágó Gábor videózott a parlamenti vigília alatt, és ezt nemcsak a Facebookon osztotta meg az érdeklődőkkel, de elküldte a hírműsoroknak is, akik boldogan mutatták be ezeket a kissé bennfentes képsorokat.
Azért is üdvözlendő ez, mert Magyarországon nagyon alacsony a politikusok presztizse. És ezen az olyan nyomulós bunkók, mint Lázár János, vagy éppen a sunyi bűnöző Meggyes Tamás (aki miatt Esztergom romokban hever nem mellesleg) nem javítottak a képen, sőt.

Az LMP kanapén szendergő képviselői, akik az ülésteremben keményen bírálják a pökhendi, akarnok stílust, és hivatkoznak a demokrácia értékeire, erős kontrasztot jelentenek velük szemben.
Kissé talán fonák módon a korai Fideszre emlékeztetnek. Ami jó imidzs, mert azokra az időkre utal, amikor egy sokak által utált, elviselhetetlen rendszer után megjelent egy friss csapat.
A mostani kelepcéből nincs sok esély megszabadulni, hacsak nem kapnak észbe a magyar választók. Utoljára általános érdeklődés a politika iránt 1990-ben volt.