A legutóbbi Sting-koncert csúcspontja számomra másfél hónap elteltével is a Russians. Mindig is szerettük ezt a számot, de ez a nagyzenekari átirat elementáris volt. Persze, hogy az volt, mert itt Sting hátrafelé tett egy lépést. Hallottuk korábban is félfülllel, hogy az a súlyos betét, amely annyira jellegzetessé teszi a számot valami orosz klasszikusból van.

Örömmel jelentem, a testvérem rábukkant. Szergej Szergejevics Prokofjev Kizsé hadnagy című szvitjének harmadik tételének főmotívumát emelte be Sting hidegháború-ellenes dalába.

Prokofjev ezt a zenét egyébként nem önálló műnek szánta, hanem az egyik első szovjet hangosfilm illusztrálására. A filmmel, illetve annak sikerével azonban nem volt elégedett, ezért a filmzenét átalakította szvitté.

A filmet persze nem láttuk, talán még a két hónap múlva hatvan éves Sting sem, pedig kimnodottan szatirikus hangvételű. Persze nem Sztálinékkal, ha az ancient régime-mel, a cárékkal szemben. A XVIII. században, Nagy Péter által bevezetett államreform vadhajtásait figurázza ki. Görbe tükröt tart a bürokrácia mindhatóságának, I. Pál cárt pedig egy ideggyenge alak, akit simán átver az állami apparátus. (Tegyük hozzá, ez nem csupán a szovjet propaganda érezte visszásnak a cári hivatalokat; Gogol Revizorjának is ez adta az apropóját.)

A címszereplő ugyanis nem létezik. Kizsé hadnagy egy elírás következtében születik, és a hivatalnokok meg katonák arra használják, hogy rajta keresztül ússzák meg a botlásaikat (és a főbűnt: a cárt valaki fölébresztette!), és jussanak pénzhez és mindenféle előjogokhoz. A játékban, pontosabban a cár kijátszásában, mindenki részt vesz.

Sajnos a filmet nem láttam, pedig híres lehet, hiszen DVD-n is kijött. (Azt talán nem is kell mondanom, nem is hallottam róla. Igaz, a szovjet filmművészet nagy klasszikusát, a Pantyomkin páncélost is csak hírből.)
A népmesei keretek ellenére kimondottan modern és szellemes lehet. Tekintve, hogy a film címe is utalás az akkor még csak pár éve bevezetett helyesírási reform okozta kalamajkákra például. De valami azt súgja, hiába döntötték meg a gaz, elnyomó cári rendszer csupán másfél évtizeddel a film elkészülte előtt, a kommunizmus már zsenge korában sem volt volt mentes a korrupciótól és az apparátus öncélú machinációitól.

Hogy Sting hogyan talált rá erre a zenére, nem tudom. Bár tény, hogy az ő inspirációs forrásai igen mélyről fakadnak. Egyszer a rádióban arról beszélt, hogy egyes dalait milyen bibilai történetek inspirálták például.
Az öcsém persze emlékeztetett rá, hogy egy rendkívül művelt és széles látókörű ember, valaha tanár volt. Valami ilyesmit érthetett József Attila a "nem középiskolás fokon" alatt.