Nem túl jó arány, hogy már másodszor maradok le a blog születésnapjáról. Főleg, hogy ez még csak a harmadik.
Ami azért nem kis szó. Mármint, hogy ennyi ideje kitartok valami mellett, ami nem kötelező. Mégha ma már lelassult kissé a blog, már nem érzem azt a késztetést, hogy minden nap írjak. Olyan ez, mint egy folyó: patakként, fiatalon még gyors, aztán egyre lassabb lesz. De nyugalom, messze még a tenger.
Ettől függetlenül köszönöm az olvasást!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.