Végre tanult valamit az MSZP! Pedig ők az a gyülekezet, akikről az ember a legkevésbé feltételezne ilyesmit. Sajnos azonban a párt most pont azt leste el a Fidesztől, amely miatt az már kétszer is elbukott. Ez pedig a személyzeti politika.

Lendvai Ildikó sokat sejtetően elmondta, a lista első 20 helyén azok találhatóak, akik a párt 2010-es arcát alkotják. Vegyes társaság.

Érdekes gondolat egy senkit állítani a lista élére. Nem pejoratív meghatározás ez, egyszerűen semmi sem jut eszembe Mesterházy kapcsán. Fiatal, menedzserkülsejű, gyorsan beszél, nem sokat mond, személyes ambíciók fűtik, és ezekre büszke is. Ő lenne a modern szociáldemokrácia megtestesülése Magyarországon?

Mesterházy Attila egyöntetű jelölése után nem is igazán meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc épp csak lemaradt a dobogóról. Gyurcsány legalább egy karakter, róla sok minden beugrik...

Többek között az, hogy az ő kormányzásánál talán nem volt rosszabb. Egyrészt amiatt a cirkusz miatt, amely az őszödi beszéd után kitört, és azóta is virágzik. A Gyurcsány és bandája által oly szívesen megidézett szélsőjobbos szellemet pont az ő viselkedése eresztette ki a palackból, és hízlalta akkorára, hogy jövő tavasszal talán még az MSZP-t is megelőzi a Jobbik. (Amit én ugyan nem tartok valószínűnek, de nem lehetetlen.)

Másrészt a Gyurcsány-kabinet húzta az időt, és kommunikált ahelyett, hogy valamit, bármit is tett volna.

Mert ha sok károkozás ellenére Gyurcsány valahogy még ma is népszerű lenne, még belátnám. De a pártot is ő amortizálta le, elsősorban azzal, hogy nem mondott le. 

Éppen ezért volt nevetséges a szörnyen ostoba Szili Katalin hisztis akciója. Ha Gyurcsány negyedik a listán, akkor ő nem akar rajta lenni. Kit érdekel? Kit vonz Szili? Egy jobboldali nem szavazna rá sosem, mert mégiscsak mszp-s. Hiába szereti exponálni magát olyan kérdésekben, mint az egyházak és a határon túliak ügye. Talán elismerik Szilit mint az egyetlen tisztességes baloldalit (A balfóbiás lelküket megnyugtatandó, mennyire toleránsak már!), ha van jobbos jelölt is, akkor ez mit sem ér. A pécsi választási fiaskó óta pontosan tudjuk, egy percig sem haboznak a jobboldali lapoknál, ha élesedik a helyzet, minden további nélkül lejáratják. A baloldaliak meg már többször is kiábrándulhattak belőle, hiszen az ő erőszakos karrierizmusa miatt kapták meg a nyakukba Sólyom Lászlót; de az is ízléses volt, hogy saját sikertelenségét a pártjára fogta.

Szili mostani, sértődött reakciója csak árt a pártnak. Bár az MSZP mindig szerette kuszaságát, szervezetlenségét fennkölten párton belüli demokráciának nevezni, most igyekeznek egységesnek látszani. Szili bélyeggyűjtőklubja és durcás visszalépése pont szembemegy ezzel az egyébként stratégiailag helyes elgondolással. Persze az is megfordult a fejemben, hogy Szili csupán a süllyedő hajót kívánja elhagyni még időben. De ilyen fifikát nem feltételezek róla.

Lendvai Ildikó mint pártelnök az őt megillető helyen szerepel, ha valakinek nem tetszik, hogy ő ott van, ahol, annak akkor kellett volna reklamálnia, amikor jobb híján megválasztották elnöknek. Frakcióvezetőnek igenis jó volt! De a pártelnöki pozícióra egyszerűen nincs felkészülve.

Viszont szegény, öreg Kovács László! Brüsszelből egyenesen érkezett meg a listára. Mit tud Kovács, ami miatt állandóan magas pozíciókat kap? Ő az örök ígéret, ő az örök jelölt, de a munkája eredménye láthatatlan. Imidzse szerint a nyugodt, higgadt, európai politikus magyar megfelelője, de valójában soha semmit sem ért el.

Sokkal jobban örülnék, ha az ötödik Botka László, Szeged kiváló polgármestere, lenne a helyén. Fiatal, de - Mesterházyval ellentétben - van karizmája, hiteles és kompetens aurája van. Kósához hasonlóan - aki a Fidesz szimpatikus prominense - van annyi esze, hogy túl nagy szerepet nem vállal. De mindig jelen van. (Ha nem is annyira aktív a médiában, mint Kósa.)

Innentől kezdve jön a nagy névsor! Szekeres Imre, Kiss Péter, Lamperth Mónika, Veres János, Szűcs Erika - hogy csak a legjobbakat említsük! Külön - külön is ciki ezekkel az emberekkel bárhova is kiállni, nemhogy így együtt. Miért jár ezeknek a szintén teljesen eredménytelen, egyúttal kellemetlen hírű és megítélésű embereknek automatikus bejutás a parlamentbe? Mi jó származott ezeknek az embereknek a működéséből? Semmi, és nem csak az országnak, hanem a pártnak sem. Miért várják el a baloldali (vagy bármilyen) szavazótól, hogy megint ugyanazokra szavazzon, akik személyükben hozzájárulnak ahhoz, hogy a szociáldemokráciát lejáratják, a büdös, kádári langyos lábvízzel újra és újra összemossák? Miért jár az eljövő ínséges időkre ezeknek előmelegített hely az Országgyűlésben?

A következő parlamenti frakció biztosnak tűnő helyein (vagyis a következő húszasban) a semmirevalók listája folytatódik. És sajnos a fiatal, ismert nevektől sajnos szintén nem lesz jó érzése az embernek. Tudom, hogy nem lehet lecserélni egy párt teljes első és második vonalát, pedig lehet, hogy az használna. Amúgy ezek az emberek leleplezik magukat. Vagy nem értik, hogy itt az ideje a nagy visszavonulónak, és hülyékből nem kérünk (többet), vagy nem érdekli őket.

Mindaddig viszont, amíg semmi következménye sincs a párton belül semminek, amíg a Gyurcsány - mítoszt még mindig ennyien vallják, amíg megújhodásnak nevezik, ha kineveznek egy semmilyen alakot, addig a Fidesznek nem kell semmilyen programmal bajlódnia. Elég csak a szocialisták listáját artikuláltan, hangosan, megfelelő hatásszünetekkel felolvasni.