Ma reggel végre azzal a kérdéssel indult a Mokka, amelyet én is föltettem volna. Az mszps pártigazgató, Simon Gábor volt a vendég. (Tetszik emlékezni, a repülőgépek réme.) Azurák Csaba nem kertelt - veszteni való nincs - és föltette tehát azt, ami nekem is a fejemben motoszkált. Nem halálosan ciki-e a jelenlegi helyzet? Hogy senki sem vállalja a nagy feladatot.

Simon persze dörzsölt bunkó, vagyis minden további nélkül oktatja ki a riportert arról, hogy minden a legnagyobb rendben zajlik. Ahogy eddig is. Hát igen, ha valaki a kormány eddigi teljesítményével meg van elégedve, annak nyilván ez a színvonal alatti színjátéknak sem mondható, nyomoronc viselkedés is megfelel.

Remélem, nem érzi majd Dyson úgy, hogy elveszem a kenyerét és főleg a stílusát, de mi a szart akarnak ezek még? Mi a francért nem tűnnek már végre el? Nem teljesen, hanem a hatalomból. Mégis mire számítanak? Mire készülnek a ciklusból fennmaradó egy évben?

Az SZDSZ-ről egy ideje tudjuk, hogy a gerinctelen nagypofájúak gyülekezete. Hétfőn még azt nyomatták, hogy ha csütörtökig nem lesz közös jelölt, akkor le is út, fel is út. Most már ott tartunk, hogy elég, ha majd lesz valaki.
És mennyire idióták is! Nyilvánvaló, hogy a parlamenti pártok közül a legnagyobbat ma az SZDSZ koppanna az előrehozott, ill. bármilyen választásokon. Bár a velük túlzottan is lojálid médiában továbbra is csodálhatnánk arrogáns pofáikat, politikailag végük lenne. Torgyán is néha belátogat kvaterkázni Verebeshez a Nap tv-be egy- egy jól sikerült hajfestés után, mégsincs már sehol. Mutogassák csak! Elvégre Éles Istvánnak is meg kell élnie valamiből... De mint politikus lassan egy évtizede nem létezik. Szóval Kuncze nyugodtan humorizálhat civilként a Heti hetesben.
Szóval tökhülyék ezek az öntelt barmok!
Ha még nyerni akarnak egy kis időt, és az előre hozott választásokat is el akarják kerülni, akkor bizony meg kell hunyászkodni az MSZP előtt. Ha magát Vlagyimir Ilijicset akarnák miniszterelnöknek a szocialisták, akkor a helyes válasz az, kedves Fodor Gábor, hogy mikor és hol lehet szavazni a legnagyobb szovjet liberálisra. És nem kezdünk el megint finnyáskodni. Annak az ideje már lejárt. Aki döglődik, az ne legyen válogatós! Ha már elvtelenek vagyunk, legalább ebben az egyben legyünk következetesek! (Pláne olyan, vállalható nevek felmerülésekor, mint Glatz vagy Vértes.)
A szabadságjog az SZDSZ esetében jelenleg a feltételek szabad alakításának jogát jelenti.

De az MSZP miben bízik? Így is, úgy is elvesztik a választásokat, akármikor lesznek azok megtartva. De biztos bent lesznek, nagyon kevesen, de nem maradnak ki. Semmi másról nem szól ez, mint egy holdkóros, önimádó, politikai kalandor miniszterelnökről, és a sok zsarolt, behülyített vagy csak simán minden másra alkalmatlan párt vacakolásáról.

Egyszerűen tragikomikus, ami itt megy. Én már ki sem merem kapcsolni a telefonomat, hátha engem is felkérnek miniszterelnöknek. (Én sem vállalom!) Lassan az R betűhöz kell érniük, hiszen már annyian utasították vissza a tisztességtelen ajánlatot. Nem is csodálom, senki sem akarja összekenetni magát azzal a trutymóval, amit ennek a kutyakomédiának a szereplői naponta potyogtatnak felelős kormányzás és felelős ellenzékiség (SZDSZ) címszó alatt.

Gyurcsány, takarodj! És vidd magaddal a többieket is!