Ajánlom a kedves olvasó figyelmébe ezt a remek írást, amelyet nagy szeretettel küldök Simon Gábor államtitkár úrnak is. Már csak mentalitás témakörben is.
A Zoli vagyok blogon olvasható:
http://zolivagyok.blog.hu/2009/02/25/pitianer_csutortok
A torkos csütörtöknek akkor lenne értelme, ha azok, akik egyébként is megengedhetik maguknak az étterembe járást, ilyenkor visszafognál magukat kissé. Amennyire ugyanis tudom, pontosan azokkal vannak tele az vendéglők, akikkel egyébként is. Csak éppen tömeg, kényelmetlenség és bizony sokszor megdöbbentően alacsony színvonal várja a vendégeket.
Nekem megéri a kellemes, nyugodt étkezés (és ami hozzá tartozik), ill. a színvonalas kiszolgálás azt a plusz pénzt. Szerencsére időnként belefér a büdzsébe.
A torkos csütörtök egyébként népszokás volt a régmúltban, mostanra azonban a szarrágás népszokása sokallta erősebb. Sajnos a gasztronómiai kultúra ma ott tart, hogy a vendéglőbe járás egyenlő az étel gyors belapátolásával, gyors fizetéssel. Sokszor még olyankor is kinézik az embert, amikor a hely szinte teljesen üres.
Gianni Annoni Budapesten élő olasz vendéglős mondta, hogy a vendéglátóhelyek főleg az alkoholos italokból élnek. Ez is sokatmondó.
Amíg írom a posztot a pogromról, addig olvasgassátok Zolit.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nanena · http://nanena.blog.hu 2009.02.26. 16:23:01
Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2009.02.27. 11:47:07
Zsúfoltság volt, és persze nem a szokásos étlapról lehetett választani, hanem 8 étel közül.
Az étel ehetetlen volt, főleg a vacak, mócsingos alapanyag miatt, szegénynek szó szerint torkán akadt a falat. Nem is merek belegondolni, hogy fordulhatott elő ez egy csirkéből készült ételnél.
Az üzletvezető egyik asztaltól a másikig ment, mindenki elégedetlen volt a szolgáltatással.
A piák melegen érkeztek, és egy fiatal párt ahhoz a rögtönzött asztalhoz ültették, ahol egyébként az evőeszközök vannak.
És a legjobb: sokkal jobb, de hasonló mennyiségű fogyasztásért mindössze 1500 Ft-tal fizettek kevesebbet. A végösszeg jóval 3000 Ft fölött volt.
Szégyelljék magukat ezek a lenyúlós bunkók!