Kivételesen nem túlzás az a fenyegetés, amelyről a tv-k tájékoztatnak. Az ónos eső a legveszélyesebb időjárási esemény, amely előfordulhat Magyarország éghajlatában.

Délen már bevált a prognózis, Pécsett órák óta esik a tükörjeget okozó csapadék, és a felhők kúsznak folyamatosan az ország többi része felé is. Valószínűleg pár óra múlva itt Budapesten is rázendít, és csak remélni lehet, hogy mégsem lesz olyan hosszan tartó és intenzív, mint mondják.

Én mára szabadságot vettem ki, mert ilyen időben ki sem teszem a lábam. Nyilván sokan felszisszennek ennek a luxusnak a hallattán. Meg is értem őket, mert a szabadság szerintem sem erre való. Arról nem is beszélve, hogy ebben a dologban benne van az is, hogy a kolléganőm ilyen rendes. Innen is köszönöm neki. Bármikor elmehetünk egy-két napra, de valamelyikünknek ott kell lennie. És most ő van bent, helyettem is.

De mit csinál az, aki nem teheti meg, hogy nem megy be? Vagy: mit csinálok akár én, ha mondjuk a kolléganőm megbetegszik... Azon kívül minden alkalommal, ha leesik az ónos eső, akkor kényszerszabadságolnom kell majd magam?

Ezért előterjesztem az ötletemet. Ha a Meteorológiai Szolgálat vörös riasztást ad ki, akkor ne kelljen bemenni. Majd augusztusban ledolgozzuk egyik szombaton. De miért kellene az embernek az életét kockáztatnia amiatt, hogy a munkahelyére bejusson?

Ismerem azokat az érveket, amelyek miatt még a szentestét is ledolgoztatják az emberekkel. Állítólag a nemzetgazdasági érdek diktálja, hogy a különböző törvényes szűnnapok és a hétvége közé beékelődő napok helyett szombaton kell bemenni. Engem zavar ez a kicsinyesség is, de a naptár szeszélye miatt nem kell, hogy veszteség érje a munkaadókat, végülis ki lehet bírni.

De az nem lehet a nemzetgazdaság célja, hogy a dolgozó emberek (vagyis akik ezt az országot működtetik) és az iskolások tömegesen legyenek súlyos balesetveszélynek kitéve.
Valamilyen formában lehetővé kell tenni, hogy ilyenkor ne csak az én rendes főnököm és kolléganőm jóindulata miatt ne kelljen útnak indulnom. Így esetleg a kollaganőm is otthon maradhatna.

Arról nem is szólva, hogy az ország magától is leáll. Pécsről most olyan hírek jönnek, hogy a tömegközlekedés szünetel központi utasításra. Ha útnak akarnék indulni, sem tudnék buszok híján.

Hogy holnap mi lesz, azt még nem tudom. A mai napra jutó szabadság még 2008-ból maradt, és ki van adva, hogy lehetőleg még januárban vegyük ki. De ha csütörtökön is ez lesz, be fogok telefonálni reggel, pedig holnap már nagyon ott kéne lennem. Könnyebbség lenne, ha az időjárás ilyetén viszontagsága eleve igazolt hiányzás lehetne.