A sajtóhír szerint a világon először egy a Világörökség részének nyilvánított terület kéri ennek a címnek a visszavételét.

Naná, hogy ez Magyarországon van! A Tokaj borvidékének néhány települése a Világörökség szigorú szabályait látja régiójuk ellehetetlenülésének egyik okaként. Ezért kezdeményezni akarják, hogy Tokaj ne legyen többé a Világörökség része.

Nagy dilemma ez egyébként. Mi a fontosabb? Az, hogy egy tényleg varázslatos magyar tájat és annak értékeit független, külső szemlélők is nagyrabecsülnek, ennek elismerésére ezt a nagyon megtisztelő címet adományozzák. Ráadásul ez a kitüntetés együttjár privilégiumokkal is, például különböző turisztikai támogatásokat lehet kapni az UNESCÓ-tól. (Eddig 2 milliárd forint folyt be ebből a forrásból.) Nem beszélve természetesen azzal a rendkívüli presztizzsel, amelyet egy ilyen kiemelés jelent.

Viszont Tokajban nem épülhet erőmű és csak korlátozottan lehet az ipart fejleszteni. A munkanélküliségi ráta a térség egyes településein 20 % fölött van. A jelek szerint mégsem vonz annyi turistát és borkedvelőt Tokaj, hogy az eltartsa az összes ott élő embert.

Így kilenc önkormányzat, melyhez esetleg Szerencs városa is csatlakozik az év végéig, le fog mondani a megtiszteltetésről, és területrendezési szempontból szabadabb kezet kapva próbálja a lakosság megélhetési esélyiet javítani.

A következmény azonban elég kemény: valószínűleg Tokaj egésze elveszíti a címet. Ez egyébként az UNECO részéről érthető, mert ezt a kitüntetést csak nagyon kevesen érdemlik ki, nem túl elegáns először lobbizni érte, aztán köszönettel visszaadni, mert mégsem felel meg.

Szóval a kérdés nagyon nehéz, és egyáltalán nem egyértelmű. Ezért is fordulok a kedves olvasóhoz, tiszteljen meg a szavazatával ez ügyben!

Egy dolog azért biztos. Szégyen a magyar állapotokra nézve, hogy döntésre kényszerülnek ezek a települések. A Világörökség részének lenni általában fellendülést, felvirágzást hoz magával, nálunk meg a jólétet akadályozza. Ki érti ezt?