Irigylem Németországot. A Bundestag szerint ugyanis a német gyerekekre leselkedő legnagyobb veszély a Kindertojás.

Már pedzegették korábban is, hogy ki kéne vonni a forgalomból a meglepetést tartalmazó csokitojást, de ennyire komolyan még nem gondolták, mint most.

Az indoklás önmagában nem akkora hülyeség, mint amekkorának az ötlet maga tűnik. Meg akarják ugyanis akadályozni, hogy a gyerekek a játékot és a csokit összekössék, vagyis indirekt módon a túlzott édességfogyasztást, gyerekkori elhízást megelőzendő. Szóval a cél nemes, ez vitán felüli.

Na de ez csak úgy megy, ha betiltanak egy csokifajtát? Megintcsak azt gondolom, hogy azoknál a gyerekeknél, akik koruknál fogva nem értik a különbséget, kizárólagoan a szülő határozza meg, mit ehet és mennyit a csemete.
Aki pedig csokival tömi a gyerekét, mert rászoktatta, hogy nyugton legyen, az majd vesz Marsot vagy Balaton szeletet vagy bármit. Gondolom, minden csokit nem akarnak betiltani. Akkor meg nem mindegy melyiket majszolják a gyerekek?

Két dolog állhat a háttérben. Az egyik, az összeesküvés elmélet, mely szerint el akarja venni a jobban lobbizó konkurancia a Ferrerótól talán legsikeresebb termékét.

A másik, és én inkább ebben hiszek, az az európai politikai attitüd, hogy az európai politikusnak a részletekig menően kell irányítania a dolgokat. Nagyon szeretem a németeket (főleg a nyelvüket), de sajnos ennek a kialakulásában nagy a szerepük. Nem is lenne baj azzal, ha a "kis" kérdéseket is meg akarják oldani, csak sajnos a sok kis kérdés miatt nem jut idő, energia a nagyokra. Ezért béna az EU.