2008. július 03. 12:43 - Reckl_Amál

3 könnyű darab

Elnézést a filmrajongóktól a kiváló Jessica Lange - Jack Nicholson film címének parafrázisa miatt, de ezeken a sztorikon én már csak nevetek. Nem szabad ilyeneken felizgatnia magát az embernek, legalább is ezt mondom én is mindig magamnak.

1. Az olaszliszkaiak pere

Tegnap helyszíni szemlével folytatódott az olaszliszkai lincselők erőszakosan fellépő úriemberek pere. A nyolc gyanúsítottból ketten (a kislány apja és anyja) vallomást is tettek, és nem tartják magukat bűnösnek. Ők már csak akkor értek oda, amikor a tanár sértett állampolgár már holtan feküdt a földön.
Értem én, hogy ez egy taktika. Talán nem sikerül rájuk bizonyítani, hogy az ő kezük, ill. lábuk is mért halálos csapásokat szerencsétlen Szögi Lajosra, és akkor lehet mondani, hogy ők csak látták. Az áldozat magát verte - rúgta agyon.

Nagyon nem vagyok jogász, de szerintem ebben a súlyos bűncselekményben azok, akik "csak" körülállták a tetteseket, bűnrészesek. Azt, hogy egyikükben sem volt annyi lélekjelenlét, hogy azt mondja, nem lehet megölni valakit csak úgy, azt elvileg számon kéne kérni, gyakorlatilag nem vagyok benne biztos, hogy én megtettem volna. Egyrészt a train crash effektus miatt (szörnyű, de nem tudom róla levenni a szemem, mint egy vonatbaleset), másrészt féltem volna, hogy ellenem fordul a magából kivetkőzött csürhe.

A legmegdöbbentőbb mozzanat mégis az, amit az olaszliszkai polgármester mondott. Vagyis, hogy a vádlottak mosolyogva, a falubelieknek lazán köszöngetve érkeztek a tett színhelyére. Nemhogy megbánást nem mutattak, de még egy minimális részvétet sem. Utóbbi még egy ártatlanul vádolt embertől is elvárható volna.

2. Az elektromos kerítés

Tegnapelőtt értekeztem arról, milyen világ köszönthet be, ha a hatóságok továbbra sem védik meg rendesen az embereket a bűnözőktől. Most kiderült, mi történik, ha egy tisztes magyar polgár a texasi modellt alkalamazza.

Mivel másképp nem tudott védekezni az örökös lopások ellen, áramot vezetett a kerítésébe egy gazdálkodó. Hárman ennek ellenére megkísérelték a behatolást, az egyikük meghalt, a másik kettő kórházban van.

Természetesen elutasítom az önbíráskodás minden formáját, az ilyen előzetes, alattomosat is. De megint csak azt kérdezem, miért nem védik meg a tisztességesen dolgozó emberek munkájának gyümölcsét a rendőrök, miért kell idáig fajulnia a dolgoknak?

3. Alkotmánybíróság: végre egy helyes döntés

Szintén hétfőn történt, hogy az AB elutasította azt a törvénytervezetet, amellyel a Bárándy család legifjabb tagja, Gergely kívánja a gyűlöletbeszédet visszaszorítani.

Módszer, véleményem szerint, a legrosszabb. Ha olyan bonyolult, nagy körültekintést igénylő és kényes jelenségeket akarunk rendszabályozni, mint a gyűlölködés, előfordulhat, hogy pont a céllal ellentétes eredményre jutunk. Mert a cél egyértelmű és támogatható: ne lehessen senkit megalázni, megsérteni akkor sem, ha valamilyen csoport tagja.

De ez ellen egyszerű, büntetőjogi frázisokkal fellépni nem hatásos. Ha mindenkit, aki csúnyán beszél, ne adj Isten, cigányozik, zsidózik vagy buzizik (mert erre megy ki a dolog) börtönbe zárnának, mi lenne az igazi bűnözőkkel?
Ez ugyanis nem állítható párhuzamba egy szándékos bűncselekménnyel. Az előítéletek a tudatalattiból táplálkoznak. Ha az ember egyszer logikusan belegondol egy-egy előítéletbe, nagyot nevet magán, amiért ilyen hülyeséget gondolt. Azt pedig még én is tanultam szociálpszichológiából, hogy az emberek tömegben nagyon könnyen elvesztik az önkontrolljukat. (Mert a törvényjavaslat burkolt célja az őszödi beszédet követő tüntetéssorozat résztvevőinek megregulázása.)

A rasszistákat (homofóbokat, antiszemitákat) nem kell védeni, mert nem érdemlik meg. A büntetést viszont igen, de ahogy a skalndálásuk sem okoz testi sérüléseket vagy anyagi kárt, így a büntetésüknek sem erről kell szólnia.
Az ő bűnük erkölcsi és pszichológiai. Egy modern jogrendszer arányos, ennek szellemében a bűnhöz mértnek kell lenni a büntetésnek is. Vagyis a rasszistákat ki kell közösíteni, meg kell alázni, de legfőképpen el kell ítélni. Erkölcsileg. Olyan társadalom kell, ahol szégyen rasszistának lenni; ahol az emberek betege lúzernek tartják ezeket az embereket.

De sajnos nem erre felé megyünk.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://recklamal.blog.hu/api/trackback/id/tr34551083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása