20 éves a magyar McDonald's

Igaz, én csak 1990-ben jutottam el a Nyugatinál levőbe, de emlékszem a kezdetekre. Például arra, hogy pár évig csak ezért mentünk be a városba. Holott a gyorsétterem lényege, hogy miközben az ember tanul/ dolgozik/ shoppingol/ csavarog, hirtelen kajához jut. Nekünk mégis szertartás volt. Sokáig még az eldobható poharakar, szívószálakat és a tálcán lévő szórólapot is elhoztuk. Igazi késő-szocialista dolog volt ez: hátha nem lesz többet. Pedig egyre több és több lesz! Amennyire tudom, több tízmillió hamburgert adtak el csak itt Magyarországon.

Szomorú véletlen egybeesés, hogy a bábolnai húskombinátot, amely kezdetben főleg elátta a McDonald's-ot Magyarországon (a '80-as évek végén a húspogácsa Bábolnáról, a ketchup pedig Kecskemétről jött, de a krumplit is országon belül szerezték be) épp most zárják be. Pedig eredetileg társtulajdonos volt a magyar Mekiben.

Persze az ott kapható kaja egészségtelen, a Happy Mealhez adott játékfigurák ízléstelen bóvlik, Ronald McDonald meg egy pszichopata, én mégis szeretem a helyet, sok emlékem kötődik hozzá.

A legjobb budapesti meki a Topánka utcai, a leggyengébb a Móric Zsigmond körtéri - a franchise ellenére vannak különbségek.

Merénylet magyar módra

Legalább a biztonsági emberek értik a dolgukat Magyarországon! Egy részeg bunkó játékpisztolyt fogott a miniszterelnökre, rá is ugrottak vagy öten.

Nekünk még egy rendes merénylőre sem futja! De azért az elgondolkodtató, hogy - látván az akció összeszedettségét és begyakorlottságát - hogy azt lehetségesnek tartják, hogy valaki rálő Gyurcsányra...

A Rém

Ami Almstettenben a Rém pincéjében történt, kérdésen kívül szörnyűség, jóvátehetlen, és az emberi őrület rettenetes mélységeiről szól.

Mégis az, ahogy az egykori újságíró Bárdos András teljes átéléssel beleintonálja a néző pofájába a RÉM szót, azt tanítani kellene. Dyson nevű hűséges olvasónk kért egy írást a médiakurvákról, egyre érik az idő a megírására.

Kiszel Tünde - kétszer

Egyrészt az eheti főzőversenyben ő nyerte el a Minden Idők Legdebilebb Házigazdája és Vendége címet, igaz, különösebben nem kellett érte brusztolnia, könnyedén megvolt.

Másrészt a Velvet huszon évvel ezelőtti aktfotókat közölt a hölgyről. A képeket én is közzéteszem. Egyúttal pedig megállapítom, hogy annak idején egész jó bőr volt (hogy egy szintén azóta kissé megkopott szófordulatot használjak) a ma szőke ciklonként hódító butanéni.
A stílusa az azóta szinte teljsen elfeledett osztrák topmodell/ popénekesnő Sabrináéra hajaz. Kíváncsi lennék, hogy az akkori szexbomba, aki mai szemmel tehénnek lenne titulálva, szintén hűséges egykori külsejéhez, vagy ez csak Kiszel művésznő sajátos ízlése miatt van.