Szomorú hír az emberi butaságról: http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/0226nyugi/
Sajnos hülyékből túlkínálat van a világban. Itt van például ez a Szövetség a Tisztességért Bizottság. (Most szövetség vagy bizottság?) Semmit sem lehet róluk tudni, eddig nem nyilvánultak meg semmilyen kérdésben, a neten semmi nyomuk.
De most eljött a pillanat, és úgy érezték, föl kell jelenteniük valakit, hiszen mi másra is lenne jó egy ilyen szervezet.
Alföldi Róbert nyilván sokak szemében szálka. Sok bűne van. Először is nyíltan a szoc-lib oldalon áll, sőt az ellenzék soraiban gyűlölt Heti hetesben is gyakran szerepelt. Ezen kívül nyílt titok szexuális hovatartozása, ezekben a körökben ez is nagy baj, sőt erkölcstelenség.
De mindenek előtt sikeres. Ezt lehet a legkevésbé megbocsátani.
Ráadásul az ellenzék által saját tulajdonnak hitt Nemzeti Színház igazgatója lett nemrég. Én személy szerint nem tartom Alföldit a legjobb választásnak erre a posztra. Az ő kiváló, de talán túl modern stílusa nem a Nemzeti arculatához illik. Persze kialakíthat egy másik arculatot, de abba bele is bukik valószínűleg. Túl sok érdeket sértene, túl sok tyúkszemre lépne rá. Arról nem is beszélve, hogy a Nemzeti igazgatója nem csak színházigazgató, hanem közszereplő, egyfajta kulturális iránymutató.
Főleg, mert a Nemzeti Jordán Tamás vezetése alatt sem működött rosszul, és azt sem lehet rá mondani, hogy maradi színházat csinált volna. Repertoárja sok szempontból volt korszerű, aktuális. De Jordán persze egész más, mint Alföldi.
Ráadásul még bele sem ült a székébe, és már hullott pár fej. Ez sosem szerencsés kezdés új vezetőknél.
De Alföldi más babérokra is vágyott, és leforgatta első filmjét, a Nyugalmat. A film ugyan díjat nem nyert a Szemlén, de közel ötezer néző volt rá kíváncsi szűk két hét alatt. A történet, amely Bartis Attila Anyám, Kleopátra hasonló című regénye alapján készült, egy színésznő anya és mindenféle elfojtásokkal küzködő fia egészségtelen és nyomorúságos kapcsolatáról szól.
És sajnos tartalmaz egy jelenetet, amikor is a kis Andor (ekkor még max. 10 éves) masszírozza anyja lábát, sőt aztán simogatni kezdi a combját, és egyre följebb halad. De azt nem lehet látni. Az már csak a civilek piszkos fantáziájában szerepel. Erre mondják, hogy obszcén az, amitől a bírónak erekciója van.
Persze ezt a dolgot nem a Szövetség-Bizottság vette észre. Hanem a magas színvonalú Magyar Hírlap publicistája. Először ők írtak erről a gyalázatos filmről.
Kedves újságírók és szövetkezők! A film nem a valóság. Amikor lelőnek valakit a tv-ben, az nem hal meg. Ez csak egyfajta ábrázoló művészet. No kids were harmed while making this motion picture.
Jellemző, hogy ezen akadtak ki. Azon a lelki terroron, amely a film alapmotívuma, azon senki. Az, hogy egy gyerek, ne adj Isten, megsimogatja a mama nyusziját, tünet. A szörnyű, beteges, emberi nyomorúság riasztó tünete.
Nem jó, ha egy gyerek ilyet tesz (illetve, ha az anya hagyja ezt), de még nagyobb baj, hogy miért teszi. És hogy ez az út hova vezet.
Ennyire butának tetszik lenni? Vagy csak tetetjük, hogy valamivel bántani lehessen Alföldit, azoknak az emberét?
A filmet nem láttam, de meg szeretném nézni. Aztán majd elmondom, maga a film milyen volt.
Az utolsó 100 komment: