Tegnap Havas Henrik saját magáról elnevezett műsorában Czeizel Endre professzor úrral beszélgetett. A műsor első felében egy Nobel – díjas biológus sajátos nézeteit vitatták meg. Prof. Dr. James Woods ugyanis összefüggést lát a rassz és az intelligencia között. Az amerikai tudós szerint az europid ember képes a legmagasabb szellemi tevékenységre, az afrikaiak pedig kimagaslóak testi adottságukban.

 

Ezen persze mindenki felháborodott, és a neves kutatót, aki társaival nem kisebb felfedezéssel gazdagította a biológiát, mint a DNS-ével, lemondatták több tudományos társaság éléről. Rendszeres vendége volt olyan vitaműsoroknak, mint a BBC Hardtalkja, vagy a CNN Late Editionja. Bár elnézést kért azoktól, akiket megsértett kijelentése, de ahhoz mégis ragaszkodott, hogy felül kell vizsgálni néhány a társadalom többsége által tényként elfogadott eszmét.

Ilyen például az egyenlőség eszméje. Az emberek természetesen jogaikban teljesen egyenlőnek születnek, a diszkrimináció tilos. De azt tévedés lenne gondolni, így Woods, hogy képességeikben is egyenlők lennének.

Persze a jogvédők (akik Amerikában talán „elvetemültebbek”, mint nálunk) ráugrottak, és azonnal rasszistának bélyegezték. Hogy ez tényleg rasszizmus-e, mindenki döntse el saját ízlése szerint. Az enyém azt súgja, akkor lenne az, ha a professzor azt mondta volna, mivel a feketék átlagban kevésbé intelligensek, ezért alsóbbrendűek stb. De minősítés igazából nem hangzott el.

A másik dolog, amitől Woods szabadulna, az a tévképzet, hogy ilyesmiről még tudományos környezetben sem szabad beszélni. Én is úgy látom, hogy gondolati síkon bármivel lehet foglalkozni. Az viszont nem mindegy, hogy milyen stílusban történik mindez.

 

Amiben ez a szuperintelligens, ám kollégái által is elviselhetetlen embernek leírt tudós téved, az az, hogy a társadalmat is olyan intelligensnek képzeli, mint amilyen ő maga is. Nyilvánvaló, hogy Woods soviniszta (elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben csak szép nők szülessenek, génmanipuláció segítségével), és talán homofób (Elfogadhatónak tartja az anya abortuszigényét, ha gyermekéről magzati stádiuman kiderül, homoszexuális lesz. Bár ezt később visszavonta.) de biztos nem rasszista, mert állításaihoz nem kapcsolódik értékelés.

„Egyszerűbb emberek” – ahogy már Czeizel fogalmazott – tudományos véleményéből azt szűrik le, hogy a feketék butábbak, mint a fehérek. Ilyet ugyan senki sem állít, de a szokásos sarkítás végül ide vezethet. Igaz, azoknak az embereknek, akik szeretik erre felé ferdíteni a dolgokat, nem kell ehhez genetikus, hiszen ők már a professzor előtt tudták ezt. Mindazonáltal veszélyes lehet, ha a tudomány világából (amely, ugye, mára vallássá nőtte ki magát) megerősítést kap a vak rasszizmus.

 

Nem tudom, mi tesz jobbat a társadalomnak. Ha mindenről lehet beszélni, és sok dolgot félre lehet érteni; vagy, ha az okosok megmondják, miről lehet és miről nem, a béke érdekében.

Bár ezeken az oldalakon már kifejtettem, hogy nem tartom a cenzúrát okvetlenül rossz dolognak, mert néha igenis kell határ, ellenben azt sem tudom elfogadni, ha vannak tabutémák. A tabu csak még több tabut szül, és minél több tabu van, annál nagyobb a feszültség.

 

A rasszizmus ellen küzdeni kell, de azt sem árt megjegyezni, teljes mértékben nem szabadulunk meg tőle soha sem. Kérdés azonban, hogy helyes-e a political correct út, vagyis, hogy bizonyos dolgokat nem nevezünk a nevén. Szerintem ez csak hergeli az „egyszerű embereket”, az igazán bonyolultaknak, az elvakult rasszistáknak, meg úgyis mindegy.

Ez a fajta álszemérem néha tényleg túlmegy az észszerűség határán.

 

A rasszizmust ugyanis nem a gonosz manók szabadítják ránk, csúnya szavak emlegetésével. Sokkal inkább felelős érte a közeg, amely előhívja. Szintén írtam már, hogy mindenfajta kollektív gyűlölség oka az elégedetlenség. A társadalom egy része saját életével, helyzetével kapcsolatos türelmetlenségét, talán undorát rávetíti egy jól körülírható csoportra.

Arra kell vigyázni, hogy ez néhány futóbolond hobbija maradjon, és ne a társadalom döntő többségének meggyőződése.

Woods professzor nyilatkozatai ezért veszélyesek. Illetve nem lennének veszélyesek, ha az interpretáció árnyaltabban zajlana. Nem rögtön sátánt kellene kiáltani, ha valaki feketékről meg fehérekről beszél! Hanem rákérdezni, miért gondolja így, és hogy számol-e kijelentése következményeivel? A vitának nem arra kellett volna alakulnia, hogy Woodsot mindenhonnan kirúgták, és elhatárolódtak tőle. Hanem sokkal inkább arra, hogy miért nem lehet felnőtt emberek módjára kritizálni ötletét, ellentmondani neki, esetleg akár meg is cáfolni. A helyes irány, a dacos elutasítás helyett az lehetett volna, hogy felülvizsgáljuk saját előítéleteinket. Miért baj az, ha egy zsémbes öregúr ilyesmiket állít? Miért van az ilyesminek hatása? (Ha holnap egy tudós kiáll, és elkurjantja magát, hogy kék a fű és zöld az ég, akkor történik valami?) Sőt nem naivitás a társadalmi békében hinni? Nem lenne az elég, ha többnyire elégedett emberek együttélését jelentené a társadalom?

 

Több válasz lehetséges a kérdésekre. Amíg Amerika éppen afelé száguld, hogy megválassza első afro-amerikai elnökét, addig nálunk Woods professzor már készülhetne is a börtönre, ha a legifj. Bárándy törvénye hatályban marad.

 

Drága olvasó, Ön mit gondol, melyik a hatásosabb?

 

 

James Woods professzorról bővebbet itt tudhat meg a nyájas olvasó: http://en.wikipedia.org/wiki/James_D._Watson