Erre a hétvégére megint gonosz embereket szedtem össze. Ilyen az emberi természet, valamiért a rosszemberek érdekesebb; mindenki Jockey preferálta Bobbyval szemben. Előző diktátoros játékunkban elítélendően szexista módon csak férfiak szerepeltek, ma kompenzáljuk ezt azzal, hogy kizárólag gonosz nőket vonultatunk föl. Lehet, hogy néhol elég lesz a véreskezű hölgy képmása a felismeréshez, mindenesetre felidézzük legendás rémtetteiket is, és úgy már egészen könnyű lesz.

A kérdés tehát: kiről van szó?

Elsőként bemutatandó hölgyet nem véletlenül látta el az utókor a "véres" melléknévvel. Erőszakos re-katolizációját azonban kevésbé saját politikai ambíciói fűtötték, sokkal inkább eszelős bigottsága. Rossznyelvek szerint hasonlóan irgalmatlanul végzett féltestvére is politikai ellenségeivel, de mivel az ő uralkodása teremtette meg és stabilizálta a ma is érezhető jólétet Angliában, az ő vallásháborújával elnézőbb az utókor.

Persze úgy könnyű női diktátorként befutni, ha az ember a kor egyik legnagyobb királyának a lánya, a következő delikvens igazán szédületes ívű karriert futott be: textilgyári munkásnak indult és országa Akadémiájának elnöki székébe is eljutott. Bár az érettségit sosem szerezte meg, számos egyetem - külföldiek is - avatta örömmel díszdoktorrá.
Elnök férjének méltó társa volt: sem megalomániában, sem kegyetlenségben nem maradt el mögötte. Sokak szerint valójában ő volt az állam irányítója.

De nem is kell a hatalom abszolút csúcsára eljutni ahhoz, hogy valaki szörnyűségeket kövessen el. A három koncentrációs tábort őrként megjáró vérszomjas Fräulein azért maradt meg jobban az emberek emlékezetében, mert gyors karrierjét találékonyságának köszönhette. Egészen különleges kínzási módokat gondolt ki: kutyáit éheztette, majd a rábízott elsősorban zsidó foglyokra uszította, máskor a saját maga készítette szögesdróttal kombinált ostorral verte a rabokat, és nemegyszer szexuális gyötrelmeknek is kitette áldozatait. Megdöbbentő az a tény is, hogy mindössze 21 évesen lett a belseni haláltábor második legmagasabb rangú női őre. Az ő feladata volt kiválasztani, ki megy elgázosításra.

Természetesen magyar "versenyző" is van ezen a nem éppen szívderítő listán. A grófnő magas rangja miatt sosem felelt hivatalosan tetteiért, de miután kiderült, milyen vérfürdőt rendezett kastélyában, élete végéig nem hagyhatta el szobáját.
Egészen abszurd legendák keringenek róla: szépsége és fiatalsága érdekében állítólag szűzlányok vérében fürdött, ugyancsak fiatal lányok testéből darabokat harapott ki, vagy egyszerűen élvezettel végignézte éhenhalásukat.
Mások szerint ezek csupán koholmányok egy a világtól elfordult és az okkult tudományok iránt hevesen érdeklődő, hiú nő ellen. Egyrészt azért lehet ennek is hitelt adni, mert fő vádlója egy jezsuita szerzetes volt, aki nyilvánvalóan nem nézte túl nagy lelkesedéssel a a grófnő pogány dolgokhoz fűződő vonzalmát. Másrészt emberi vérben az alvadás miatt képtelenség fürdőt venni.
Ennek ellenére hagyományosan őt tartják a világtörténelem legnagyobb női gonoszának.

Pedig az utolsóként bemutatandó koronás fő nem csak a mendemondák szerint volt kegyetlen, hanem bizony törtélmi tények bizonyítják véreskezűségét.
Neki viszont sikerült megőriznie jóhírét, mert inkább ismert arról, hogy az ő közbenjárására finanszírozta a spanyol udvar Kolumbusz hajóútjait Amerikába, mint hogy az ő kezdeményezésére indult az inkvizíció is.
Mozgalmas év volt 1492 a királyné életében: néhány hónappal az új földrész felfedezése előtt ekkor bízta meg Torquemada atyát, hogy tisztítsa meg Spanyolországot a hitetlen zsidóktól és muszlimoktól. Közel kétszázezer embernek kellett elhagynia hazáját a vallásüldözés elől menekülve. Akik maradtak, és vállalták megkeresztelkedést, sem úszták meg: több ezer egykori zsidót és muszlimot vádoltak meg eretnekséggel, és legtöbbjüket ki is végezték.
Annak ellenére, hogy az egyházat ebben az esetben kizárólag politikai célokra használták - a Spanyol Királyság egységesítéséért folyt a harc - még ma is napirenden van a királyné boldoggá avatása. Szentté mégsem fogják avatni valószínűleg, hiszen a vallásos köntösben elkövetett népirtás mai napig súlyos skalátbetű a Katolikus Egyházon.