A legjobb ösztön súgta, hogy messziről kerüljem el a bölcsészkart, pedig komolyan készültem oda. Csak aztán máshova vettek föl, és bármit hallok bármelyikről, a levegőbe ugrom, hogy a jelentkezési lapra egy a bölcsészek által lenézett főiskolát írtam be.

Persze az a fősikola sem volt jó, én legalábbis nem szerettem. De személytelen és korrekt maradt mindvégig. És ez annak ismeretében, amit a szomszédban, Pontilyennél művelnek "társai", óriási erény.

Sajnos, mivel, nem a saját életemről van szó, részleteket nem írhatok, pedig úgy lenne az igazi. Így csak annyit írok és véleményezek, amennyit bárki láthat, aki odakattint.

Pontilyen írt egy szűkszavú esetleírást valamiről, amiről a normál olvasó nem érthet, az ügyet később elméleti síkra terelte. Korrekt módon járt el: egy név, egy utalás sem mutat rá senkire. Egyszercsak felbukkantak eleddig ismeretlen kommentelők, akik ordenáré és agresszív stílusban kezdték pocskondiázni mind a bloggert, mind azokat (névvel), akik a posztban megemlített esettel kapcsolatban vannak. Igazi kurucinfós tempó!

Az egyetem belügyeibe nem kívánok és nem is tudok beleszólni. De egy dolog feltűnt, és emiatt is foglalkozom ezzel a nívótlan csürhével.

Ennek oka az, hogy ezek az emberek egytől egyig phd-s bölcsészek! Vagyis - elvileg - a magasan kvalifikált elit tagjai. Az ország legokosabb, legtehetségesebb emberei, akik képzése nem két fillér, és hasznossága nem egyértelműen kézzelfogható. Mégis a szegény állam azt mondja: legyen pár kiválasztott, akik képességeik révén megérdemlik a beléjük fektetett bizalmat, és áldozzunk rájuk, mert pusztán a tudásuk, műveltségük fontos része a közvagyonnak.

Éppen ezért az ilyen embereknek kutyakötelessége lenne vezető értelmiségiként viselkednie! Vitapartnereivel az ilyen ember szemtől-szembe álljon ki, nem pedig váltogatott nicknevekkel, azt az illúziót keltve, hogy sokan támogatják. Ráadásul a megvalósítás is nagyon béna. Egy irodalmár/ nyelvész, ha már csal, legalább csinálja jobban! Ne süssön a különböző neveken írt kommentjeiből, hogy mindegyik az ő műve. Én, aki nem ismerem, hál'Istennek, ezeket az alakokat, látom, hogy gyenge színjáték folyik. Alpári stílusban, tisztességtelen eszközökkel.

Pontilyen blogjának egyik nagy erénye, hogy elmés írásaival színvonalas közösséget hozott létre. Örülök, hogy közéjük tartozom, és éppen ezért nagyon zavar, hogy ilyen trollok jelentek meg. És egyszerűen nem tudok napirendre térni afölött, hogy ezek az emberek elvileg a társadalom krémje.

Bár értelemszerűen nem mindenki ilyen az egyetemen, amit ez a pár ember művel, az a doktori iskola lejáratása. Nem azért, mert nincs igazuk (továbbra sem tudom ezt megítélni), hanem ahogyan viselkednek.

Demagóg adófizetőként mondom, nem örülök, hogy erre költik az adómat. Ha csak ilyen embereket lehet kiválogatni, akkor inkább ne indítsanak évfolyamot! Vagy indítsanak, de még jobban válogassák meg a résztvevőket. Egyiknek-másiknak még a szövegértés se megy igazán. Gondolkodni, érvelni nem tudnak, csak azt a mantrát nyomják, hogy Pontilyennek nincs igaza, mert egy "élősködő" (értsd: az alapképzését nem ott szerezte). Mivel nem azt gondolja, amit ők, ezért ezt csak érdekből teheti. Szilárdi, erkölcsi alapú meggyőződése csak az ő oldaluknak lehet. Aki mást mond, az hülye vagy seggnyaló.

És akkor még a stilisztikai kérdésekről nem is beszéltünk! Tessék elképzelni, a következő sorok szerzője végzett bölcsész. Már az is meglepő, hogy felnőtt. "Pontilyen egy nagy-nagy görcs. Csak rá kell nézni. Egy hülye intoleráns buzi. Ezt mindannyian tudjuk az egyetemen. Csajokkal barátkozik, mert olyan nyálas sokaknak ez bejön, de ez csak alibi. Egy nagy-nagy rohadék. Hírdeti, hogy ő a befogadó, a filosz, az intelligens, az elefántcsonttoronyban élő.... "

Nyilvánvaló, hogy eme goethei magasságú mondatok szerzője sárga az irigységtől, de hogy még önként illusztrálja is, nem utalhat másra, mint feneketlen és gyógyíthatatlan butaságra. Itt tényleg nincs mit tenni.

De akkor már megint visszatérünk az eredeti kérdéshez: mit keres egy ekkora hülye a doktori iskolában?