Világméretű támogatást kap a napokban a kormányzati tűz alatt álló CEU. De minden tisztelet mellett szeretnék rávilágítani arra, miért ártanak ezzel az egyenes kiállással.

Az egész orbánista ámokfutás hátterében az a kisebbségi komplexus rejlik, amelyet Orbán tán egész életében érzett. Azzal a látványos, ám nem túl népes csoportosulással szemben, amelynek ő mindig a tagja szeretett volna lenni: az értelmiséggel. Sőt, egy ideig - a rendszerváltás pár évében - oda is tartozott. De aztán mégis más utat választott. A haladással szemben inkább hatalmat akarta. Az már egy másik téma, ez miért ellentét.

A CEU igazi szimbóluma annak, amit korszerűnek és nemzetközinek gondolunk. Ráadásul az országban elsők közé is tartozik, ami az oktatás színvonalát illeti. Ennek szól a világraszóló szimpátiatüntetés is.

Amit a külföldi professzorok százai nem értenek, az az, hogy éppen ezzel erősítik meg Orbánékat legújabb hadjáratuk helyességében.
Nemcsak a dacos, szilaj magyar virtusról van csupán szó. Persze nem elhanyagolható, hogy Orbán Viktor ellenszélben kap igazán vérszemet, és különösen akkor szeret a hatalmával visszaélni, ha ellenállásba ütközik. A túl erős ellenfeleket nem szereti. Mint valami kiöregedett profi bokszolónak, neki is műgonddal válogatják meg a "kihívóit". Hol egy sörgyár, hol egy egyetem. Egy állammal szemben csenevészkék. Bár a sörgyáras kaland a legjobb indulattal is véleményes döntetlennel zárult. Olyannal, mint amit Arthur király harcolt ki a Fekete Lovag ellen a Gyalog galoppban.

De egy független, nyugatos egyetem megtámadása nemcsak egy mutyicár erőfitogtatása. Ez a kulturkampf igazi színtere! Ez már nem olyan kispálya, mint a szombathelyi színház, amelyért pár idős színész nyavalyog. Egy szuverén gondolkodású, nemcsak uram-bátyám alapon eredményeket elérő embereket a magyar társadalomra szabadító intézmény alapjaiban veszélyezteti a NER-nek nevezett tömegpszichózis tündérmeséjét.

Vajon mennyire lenne sikeres üzletember a vő, ha más is indulhatna a kiszemelt pályázatokon? Hogy a magát Zuckerbergnél is okosabbnak tartó gázszerelő ne is említsük!
De a legjobban rávezető példa mégis nemzetgazdagsági miniszteré, akinek 60 év is kevés volt két középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez.
Ez persze nem bűn. Nem feltétele a jó gazdaságpolitikának a tudományos fokozat. Bár ártani biztos nem ártana. Csakhogy előugrott azonnal egy lakáj az egyetemről, amint kiderült a turpisság. Teljes mellszélesség magyarázta  meg a miniszer által feltalált izmus sokkal többet jelent holmi PhD-nél.

Csodálkozunk-e, ha szúrja a szemüket az olyan intézmény, amely a valós tudást és a befektetett munkát értékeli? Az általa kibocsájtott diplomások nemcsak a NER naponta változó mértékrendszerében érnek valamit, hanem bárhol a művelt világon, objektív mércével mérve is.

Ha pedig azzal kívánnak érvelni a CEU mellett, hogy az világszínvonalú, csak olaj a tűzre. Az csak növeli a frusztrációt ebben az önjelölt elitben. A Vezért pedig szembesíti azzal, ami lehetett volna.