Ha pár év múlva valaki meg akarja fejteni, mitől semmisült meg a liberalizmus Magyarországon, mitől vált az egyik legcsúnyább szitokszóvá a liberális jelző, annak elég lesz egy szó: romabűnözés.

Ez a szó, amit az egykori SZDSZ-korifeus Eörsi Mátyás használt a héten esszenciája mindannak, amiért nem csupán a párt sodródott a szakadék szélére, hanem az eszme lehetőségeinek is hosszú időre befellegzett.

A történetet mindenki hallotta. Miskolcon a tehetetlen hülyékből álló MSZP megirigyelte a Jobbik (és a Fidesz) sikerét, és elővette a cigánytémát. Az országnak azon a vidékén igenis társadalmi méretű gond a békés együttélés hiánya, mert az antiszociális emberek száma túlságosan magas. Arról viszont, hogy az elviselhetetlenek között mennyi a cigány származású, nincs objektív statisztika, nem is lehet. A rasszista csúsztatásnak éppen ez a homályosság az alapja. Azt sem lehet állítani teljes bizonyossággal ugyanis, hogy nem cigányok azok, akik mellett képtelenség a normális élet.
A szocialisták tehát feladták Miskolcon kevés konzekvens elvük egyikét, és olyan jelöltet találtak polgármesternek, aki maga is szeretett a nem létező statisztikákra hivatkozni. Csak akkor még nem semmirekellő politikus volt, hanem rendőrkapitány. Akkor sokan - mai támogatói is - kritizálták ezért.

Eörsi Mátyás ezt is meg tudja magyarázni: mindenkinek lehetnek rossz mondatai. Viszont Pásztor Albertnél ez nem egyszeri nyelvbotlás, esetlen fogalmazás volt, hanem a meggyőződésének, a gondolkodásmódjának megnyilvánulása.
Éppen emiatt választották Pásztor Albertet a baloldal jelöltjének. Miután rájöttek, azon a vidéken a szép eszmék vagy az egyébként szdsz-es licensz megélhetési bűnözés felemlegetése nem hoz eleget a konyhára, rátaláltak a saját rendpártijukra.
Jellemzően arra a töméntelen tehetségre, amellyel még az azóta szerencsére eltűnt Mesterházy Attila gazdagította a pártot, hogy most sajátjaik előtt magyarázkodhatnak. Ilyen próbálkozás a jelenleg dk-s Eörsi nyilatkozata is. Jellemzően arra a tisztességességre, amelyet meg Gyurcsány Ferenc honosított meg a baloldalon.

Az észak-keleti régió leszakadásának egyenes következménye volt a farkastörvények hatályba lépése. Ez pedig további nyugtalanságot szült. A helyzet megoldására a rendszerváltás óta senki sem vállalkozott. Nem csupán magára hagyták ezeket a településeket, hanem még ki is oktatták az ott élőket a helyes erkölcsről. Ennek fő szószólója az SZDSZ volt. Az eredmény pedig a szélsőjobb előretörése ezeken a hagyományosan balos területeken.
A Jobbik első országos dobása a Cigánybűnözés című honlap volt, amely a cigány(nak vélt) elkövetők gaztetteit gyűjtötte össze. Indulásával tabut döntött. Addig nem volt szokás cigányspecifikus bűncselekményekről beszélni.

Most meg épp egy volt szdsz-es jön ugyanezzel. És, ha nem volna elég baj, hogy már ők is kapcsolatot keresnek, sőt találnak a származás és az elkövetési hajlamosság között, még finomkodik is. Eörsinél ugyanis már romabűnözésnek hívják a jelenséget. Így már mindjárt más!

A romabűnözés kifejezés egy szóba sűrít minden visszataszítót a politikában. Kezdve a populista szellemmel, amelyet a Jobbik engedett ki a palackból. Mintha a cigányozás bármire megoldás volna.
Egyúttal viszont a roma miatt előjönnek azok a kellemetlen emlékek, amikor pont Eörsiék akarták a teljes magyar társadalmat a szőnyeg szélére állítani mint egységesen rasszista közeget. (Nem beszélve arról, hogy éppen emiatt a roma szót ma leginkább a kényeskedők kigúnyolására használja a köznyelv. Vagyis Eörsi még felkészületlen is.)
A kettő együtt pedig a helyezkedő, elvtelen, gyáva megélhetési politikus nyelvi szimbóluma lehetne, és talán lesz is. Megérdemelné.