Ahogy valószínűleg még az érintettek sem, én sem hittem volna, hogy a Bajnai fémjelezte ellenzéki félcivil összefogás repülőrajtot vesz. A Mediánnál az Együtt 2014 jelenleg a legerősebb ellenzéki tömörülés, és máris 20% fölött lenne mérhető, ha párt lenne.

Ennek elsődleges konzekvenciáját csak Selmeczi Gabriella nem érti. A csodálatos kormányzati teljesítmény ellenére egészen erős az igény a második Orbán-kormány leváltására.
A sok bizonytalannak titulált, valójában csak a megfelelő alternatívát hiányló szavazó azonnal megtalálta magának a Milla - Haza és Haladás - Szolidaritás triumvirátus képében a lehetőséget, hogy az embernek ne csak az elmúlt évek szörnyű választéka maradjon.
Lehetne ezt tudni legkésőbb 2010 óta. Akkor is a megárvult liberálisok és mérsékeltebb baloldaliak emelték pajzsukra az LMP-t, mint újdonságot és mentsvárat. Nekik köszönhetik, hogy közéleti klubból parlamenti párttá váltak. És ugyanígy ettől a választói rétegtől kapnak majd útilaput, ha továbbra is a Schiffer András-féle finnyáskodás jellemzi őket.

Bajnaiék ugrásszerű népszerűségnövekedése teszi egyértelművé azt az alattomos számítást, amely a Fideszt a regisztráció bevezetésére sarkallta. A bizonytalanoktól való félelem indokolt. Persze a választói bejelentkezés ellenzői leginkább azokat a szellemi értelemben depriváltakat sajnálják, akiket amúgy sem érdekel a politika, és nem is járnak szavazni. Vagyis benyelték e szakértők a Fidesz-érvelést, mely szerint a szavazásra nem hajlamosokat érdektelenségi cenzussal lehet még jobban távoltartani.

A regisztráció nem miattuk lesz bevezetve, hanem hatalmi paranoiából. A kormánypárt  nem tart a biztos pártválasztóktól, hiszen a klasszikus ellenzék így jól körvonalazható. Ha vannak is olyanok, akik rejtőzködnek, annyian nem lehetnek, hogy igazi meglepetést okozva kilépjenek az árnyékból az egyik párt mellé. Elaprózódnának azok a szavazatok. Az ellenzék ugyanis szétzilált. Egyfelől megoszlik a demokratikus pártokra és a Jobbikra. A demokraták meg tovább bomlanak háromfelé, az összefogásnak meg még látszatjára sem ügyelnek.

Szóval ebben az esetben igazi pártpreferencia nem rajzolódik ki, a motiváció pedig ennek híján nem alakul ki. Aki nem akar okvetlenül valakire szavazni, kisebb eséllyel regisztráltatja magát, így később sem juthat eszébe, hogy váratlanul csak úgy szavazzon egyet valamelyik pártra. Ezt a rizikót a mai kormányzat nem vállalja föl.

Viszont az Együtt 2014 választási párt-kezdemény elég vonzó lehet - és egyelőre az is - mindazok számára, akiknek sem a fülkeforradalom, sem a töketlen szocialisták, sem a finnyáskodó LMP nem jön be, és nem is vevők a szélsőjobbra sem.
Ezek a szavazatok szétgurultak volna, ha nem jönnek Bajnaiék. Erre spekulált a Fidesz. Hát, persze, hogy most rettegnek tőle!

Komikus, de egyfajta öndefiníció, hogy az MSZP sincs kevésbé betojva. A szocialisták töketlenségének ékes példája, hogy nem tudják kezelni a helyzetet. Már a megalakuláskor sem voltak egységesek a megítélésében. Dehát azt még lehetne magyarázni óvatossággal. De hogy még mára sem voltak képesek az álláspontjukat kialakítani... Sajnos ez a tétovázás nem túl előjel egy esetleges későbbi kormányalakítás szempontjából. Nem mintha újdonság lenne persze, csak eddig pont ez hiányzott az MSZP-nek, egy ütőképes szövetséges. Egyelőre azonban Mesterházy Attila barátságtalan bizonytalankodásán, közhelyesen okoskodásán kívül semmilyen más reakció nem érkezett az Együtt 2014-re. Holott most kellene jelentkezni valami okos együttműködési javaslattal, amely a szocialista-szkeptikusokat is eltántoríthatná az azonnali és totális elutasítástól. Azt az MSZP finnyásainak is be kéne ugyanis látnia, hogy az elmúlt-nyolc-év-érvelés ma már csak a vérfideszesek vesszőparipája, Milláékkal nem értük folyik a verseny.

Aki ma az MSZP-t kritizálja, az elsősorban ezért a pipogya a viselkedésért teszi. Az MSZP-ben elégedettek az elnökkel, és ez elég baj. Mert az MSZP-nek már toronymagasan kellene vezetnie a közvélemény-kutatásokat ilyen kormányzás mellett. Persze egészen eddig vezettek matematikailag, dehát aki a legnagyobbnak nevezi magát, annak úgy is kellene viselkednie.

Az MSZP sajnos túl nagy ahhoz, hogy mellőzni lehetne. Vagyis föl kellene hagyni végre már a Mesterházy-féle óvatoskodással. Olyan időket élünk, amikor már ez is történelmi tett lehetne.