A számmisztikusok és a babonások rettegett napja következik: péntek 13. A nagynéném például annyira fél tőle, hogy még 14-én se szívesen mozdul ki otthonról, pedig az ő névnapja is, meg a nagypapám (aki, ugye, neki az apja volt) születésnapja is 14-re esik. (A lottón meg 40+ éve születési dátumokat játszik meg... A szerencse nem logikus.)

Hogy pontosan miért ilyen rossz péntek 13-nak a híre nem tudni. Valószínűleg a duplán rossz ómen miatt. Pénteken feszítették meg szegény Jézust is, ez elég indok arra, hogy a nyugati világ szíve ne repessen a hét utolsó munkanapjáért.
A magam részéről én a péntekkel jó viszonyban állok. Egyrészt az előbb említett okból kifolyólag, másrészt, mert magam is pénteken születtem. Igaz, nem 13-án, hanem 17-én, amely nap viszont Olaszországban még a péntek 13-nál is baljósabb. Dehát nem vagyok olasz, így ez rám nem vonatkozik.
Sőt, ismerek olyat is (egészen közelről), aki az ijesztő napon született, és különösebben nem sínylette meg a dolgot.

A 13-as szám maga a tökéletlenség. Mindenből, ami jó, ami teljes, ami tökéletes, tizenkettő van: Izrael törzsei, az Olümposz görög istenségei, Jézus apostolai és nem utolsó sorban az idő is tizenkettő egységre van felosztva: 12 órára és 12 hónapra.
Mondhatjuk persze, hogy ebben van némi önkényesség, mégis az, hogy a tizenkettes szám ilyen jelentőségteljes többféle kultúrában is, nem lehet véletlen. Bár az is lehet, hogy mezopotámiai eleink (akik a ma is használatos időbeosztást kitalálták) ezzel determinálták a tucatnyi dolgok fontosságát, melyet mások is átvettek. (A cinkus tudomány nevében megemlíteném azt a kísérletet, melynek során a föld alatti bunkerbe zárt emberek időérzékét kissé megkavarták speciálisan járó órákkal. Ezek pont annyival jártak lassabban, hogy egy nap tizenhárom órának feleljen meg. De erről a kísérleti alanyok nem tudtak, ehhez a kissé elnyújtott időérzékeléshez igazították az életritmusukat. És így is ment az élet.
A 13. havi fizetést már nem is említem...)
A 13 ezenkívül prímszám, amely jelentőségének valódi átérzéséhez a matematikai ismereteim kevésnek bizonyulnak. Azon kívül, hogy vetélkedőkben lehet villogni azzal, hogy a legkisebb prímszám 2, nem sok gyakorlati hasznát látom. Viszont azt megfigyeltem, minél magasabb egy prímszám, annál bosszantóbb. És a 13 már elég magas...

A matematika egyik kellemes, kézzelfogható ágán tovább haladva eddig 389 péntek 13. volt a Gergely-naptár bevezetése óta. Egy évben legalább egyszer van péntek 13, de akár több is lehet (mint például idén háromszor is előfordul; egy már volt januárban, és még lesz is júliusban). A lényeg az, hogy a hónap vasárnappal kezdődjék.

Ha pedig a baleseti statiszikákat nézzük, a péntek 13. nem szolgál rá negatív hiedelmekre. Egy amerikai biztosítótársaság felmérése szerint ezen a napon szignifikánsan kevesebb baleset történik, mert az emberek ilyenkor jobban vigyáznak magukra.
Ez a jobb félni, mint megijedni - elv a gyakorlatban.

Ennek ellenére a köztudatban számos olyan esemény forog, amely ehhez a naphoz kapcsolódik, és nem éppen szerencsés.

Ilyen például Ausztrália történetének legnagyobb bozóttüze. 1939-ben 71-en estek áldozatául a január 13-án lángra lobbanó növényzetnek.

De a hip hop-világ által máig gyászolt Tupac Shakurt is egy végzetes péntek 13-án nyilvánították holttá 1993-ban.

Szerencsére emberi áldozatot nem követelt, ám komoly anyagi kárt okozott az amerikai űrprogram egy korai próbálkozásának kudarca. Az első Delta rakéta az első telekommunikációs műholdat, az Echót vitte volna a világűrbe, de már kilövése sem sikerült igazán jól. Az Echo ugyan Föld körüli pályára állt végül, de csak pár hónapig keringett. Az első kört a Szovjetunió nyerte tehát az űrversenyben. (Más kérdés, hogy a Delta-program később a legjobb hatásfokúnak bizonyult: a rakéták 95%-osan teljesítették feladatukat. S bár az űrverseny csak takarékon folytatódik, még ma is aktív a Delta rakéták legújabb generációja.)

Hogy katasztrófa-e, azt mindenki döntse el saját ízlése alapján, de a Black Sabbath saját magáról elnevezett első lemezét is péntek 13-ra időzítette. Bár ez valószínűleg még nem volt túl tudatos: a felvételekre mindössze két napot kaptak Ozzyék a stúdióban, melyet szépen be is osztottak. Első nap fölvették az össze számot, másnap készre keverték őket.
Nekik szerencsét hozott az elátkozott nap: a lemez a brit slágerlista 8. helyéig jutott, és platinát ért.
Ezen felbuzdulva még szintén 1970-ben kiadták a Paranoid című albumot, a többi - ahogy mondani szokták - rocktörténelem.

A Black Sabbath egyik fő vonzereje volt, hogy sokan sátánistáknak látták a tagokat, sőt, elterjedt, aki visszafelé hallgatja a lemezeiket (igen, ez bakeliten még lehetséges volt), az titkos üzeneteket is kaphat magától Lucifertől.
Azonban nagyon téved, aki azt gondolja, a Sötétség Fejedelme talált rá erre a speciális napra elsőként, hogy propagandisztikus célokra használja.
Szűz Mária már 1917-ben a portugáliai Fátimában egy májusi péntek délután megjelent az arra sertepertélő gyermekek előtt, akik közül is a kis Lúcia tűnt a legfogékonyabbnak a transzcendentális üzenetek közvetítésére, hiszen a későbbi jelenések során (minden hónap 13-án egészen októberig) csak ő hallhatta a Szent Szűz szavait, láthatta fényes alakját.
A fátimai jelenések jelentősége abban rejlik, hogy Mária megjövendölte a II. világháborút. (A jelenések idején még tartott az első.)
Személyes kötődésem e történethez, hogy egészen közel lakom a budapesti Fátimai Szent Szűz templomhoz, melynek modern tornyán az ország legnagyobb Mária-szobra látható. Annak ellenére, hogy eltartott egy ideig, amíg ezt a nem éppen szokványos épületet megszoktuk, a környezet és a plébánia lapja alapján maga a gyülekezet is rokonszenves. Arról nem beszélve, hogy a 41 m magas torony - rajta a 6 méteres Mária-szoborral - jó messziről is látszik; az ember mindig tudja, merre van a haza.

A legkeményebb péntek 13. pár évig még várat magára. Remélem, Szűz Mária akkor is velünk lesz, mert elkell majd a felsőbb segítség.
2029. április 13-ára várják ugyanis az Apophis aszteroidát, melynek mind mérete - átmérője 300 m, vagyis háromszorosa a Tunguzénak, mely a XX. század elején a szerencsére néptelen Szibériára hullott, mind közelsége rémisztő. A sötétség gonosz egyiptomi istenéről elnevezett aszteroida közelebb jön a Földhöz, mint a mai műholdak pályája, bár akkor még valószínűleg csak makacs interferenciákat okoz majd. Viszont, ha szerencsétlenül halad tovább pályáján, akkor hét évvel később akár be is csapódhat. Ennek hatását elképzelni nem, csak számokban kifejezni lehet: a hirosimai atombombák pusztító erejének százezerszeresével számolnak, ha szárazföldet ér, és a világon átsöprő cunamival, ha óceánt.
Az oroszok már dolgoznak azon a terven, hogyan tudnák még azelőtt eltéríteni a pályájáról ezt a natúrbombát, mielőtt gondot okozna.
Erre pedig ez a kereken tizenhét év múlva beköszöntő első találkozás lesz a legalkalmasabb pillanat. Vagyis az a péntek 13. elsülhet jól is.