Kedves fideszesek! Tegyétek a szívetekre a kezeteket! Ti tényleg ezt akartátok, ami most Magyarországon megy? Nem (lenne) szégyen kimondani, nem. A ballib ember is szégyellte jópárszor a pofáját 2002 és 2010 között, sokan nem is titkoltuk soha. Tudjuk persze, hogy benneteket más fából faragtak, nektek nem szabad nagyon kételkedni, mert a közösségetek egyik ereje a hit. Nem, nem akarok most cinikusan sajátos szövetségesetekre kikacsintani, nemcsak arra a hitre gondolok. Hanem arra a modern hiszekegyre, amelyet kétségtelenül Orbán Viktorék találtak ki, és ez a rendszerváltás óta az egyik legjobban kidolgozott és legkapósabb politikai portéka. Csak Gyurcsány tudta überelni, nem is csoda, hogy nálatok ő a patás.

2010-ben sem szavaztam a pártotokra, mert akkor sem láttam benne magamat sehogy sem. Nem vagyok sem vidéki, sem családanya, és bevallottan jobban tetszik, ha a fiúk tűsarkúban vonulnak végig az Andrássyn valami diszkózenére, mintha bakancsban masíroznának avittos indulókra. Az, hogy jómagam hetero volnék és magyar kicsit kevés ahhoz, hogy narancsszínben lássam a világot.

De örültem a győzelmeteknek, mert a már említett pofaleszakadás többszörösen megtörtént a hozzám közelebb álló pártok kormányzása miatt. Reméltem, van valami a nagy szavak mögött.
A nagy szavak amúgy nem hatottak meg, kedvenc pártotok szószólói - akár hivatalos minőségben, akár a médiabirodalomban - ellenzékben is taszítóan arrogánsak és dölyfösek voltak. De bíztam benne, hogy nyolc év csak elég volt arra, hogy az alapvető kérdésekre legyen valami válasz.

Legkésőbb a Széll Kálmán Terv kihirdetésekor ebben csalódott az ember. Bár személyesen én akkor vetettem rátok végső keresztet, amikor erőnek erejével elvettétek a nyugdíj-megtakarításomat. És még azt is hazudtátok egyik legbutább politikusotokon keresztül, hogy most jól meg van védve a nyugdíj. Kösz! Nektek nem fog hiányozni az a pénz?

Azóta látjuk, nyugdíj-ügyben igazán heves ötletelés folyik, és az eredmények elkeserítőek. Nem vagyok érintett, sőt én vagyok egyike annak a kisebbségnek, amelyik előteremti mások megélhetését, de messzemenőkig ellenszenves az a törekvés, amely már megszerzett jogosultságokat akar visszamenőleg elvenni.
Pszáf Károlyék persze agyonbírságolhatják azt a rémhírterjesztőt, aki a kétmillió feletti bankbetétek befagyasztását elhintette a neten, azért közben érdemes elgondolkodni, miért kapott ilyen gyorsan lábra ez az álhír. Nem furcsa, hogy ezt minden további nélkül elhiszik a netezők?

Egyik legnagyobb sérelmetek, hogy mi, ún. fővárosi, liberális értelmiségiek (ebből magamra a budapestit érzem teljesen jogosnak) mucsainak bélyegzünk mindent, ami a mi kényes ízlésünkön kívül esik.

Ha arra gondolok viszont, ahogyan Eperjes Károly önmagából kikelve tiltakozik a kultúrpolitika ellen csak, mert Győrben nem az ő pályázata nyert, hanem Forgács Péteré, nem a kifinomult, méltóságteljes vagy civilizált jelzők jutnak eszembe.

Mint kiszivárgott, a múlt hétvégi, kötcsei találkozón a legparázsabb viták a kultúra körül folytak.
Réthelyi Miklósról az a hír járja, már festik ki egykori egyetemi dolgozószobáját. Mert - bár egyelőre mindenki cáfolja - nem sok van neki hátra a miniszteri székben. Túl autonóm, van képe döntéseket hozni miniszterként. Pedig mi köze lenne egy kultúráért is felelős miniszternek ahhoz, ki az Operaház vagy a Nemzeti Színház igazgatója? Előbbit úgy nevezte ki, hogy meg sem kérdezte a Vitézy famíliát, nincs-e valaki a köreikben, aki szeretné magát kipróbálni ebben a pozícióban.
Utóbbit meg csak azért rótta, mert némileg elragadtatta magát a széljobb ezerötszázadik ostoba provokációjára. Pedig ki is rúghatta volna azt az egyénieskedő Robertát. Ahogy a provokátorok ezt a szálkát a köröm alatt saját köreikben nevezik.

Eperjes habzó szájjal bekattant jezsuita módjára követelte, hogy legyen már magyar kultúra. Miközben teljesen leplezetlenül azok oldalára állt, akik az Országgyűlés Kulturális Bizottsága előtt a Nemzeti Színhát még posztján lévő fődirektorát leköcsögözték. A mellette kiálló Blaskó Pétert pedig megélhetési nyaloncnak titulálta, aki nyilvánvalóan csak azért támogatta Alföldi Róbertet, mert már megvan a következő évad műsora, és nem akar belőle kimaradni. Ne saját magából induljon ki, művész úr!
Nekem erre a viselkedésre nagyon is ráillik a mucsai jelző. Minden egyes mozzanatára.

Nektek persze, kedves fidesz-hívek, nem akkora baj, ha nyilvántart titeket a konzultációs hivatal. Ti a jó válaszokat fogjátok beírni valószínűleg.
De szerintetek jó előérzetet kelt bennünk, többiekben, hogy ha a pártotok szóvivője - csak úgy mellesleg: nektek Szíjjártó stílusa is maradéktalanul bejön? - az ombudsman hivatalos véleményére nem csak azt mondja, hogy nincs igaza, de még egy személyeskedő, sőt, kimondom, alattomos vádat is a nyakába akaszt? Péter barátunk szerint azért kukacoskodik a hivatalos jogvédő, mert haragszik rátok, az Alaptörvény szerint ugyanis már csak egy lesz a fajtájából, egy általános biztos véd bennünket 2012-től.

Nekem ez önmagában eltiporná a bizalmamat a Szociális Konzultáció iránt, ha eleve érdekelne. Mi lesz a reakciótok a vacak kis polgárral szemben, ha nem tetszik neki az Orbán-féle korszakalkotás, ha az adatvédelmi biztos is ki van osztva?
Legfőképpen mégis ez a bajom ezzel a méregdrága körkérdéssel: hülyének vagyok nézve. A kérdéseket és a válaszokat is úgy fogalmazták meg a szerkesztők, mintha gyengeelméjűeknek szólnának. Nektek ez talán megfelel? Amúgy vissza is fogjátok küldeni?

Nekem ez nem pótolja azt az egyeztetést, amely egyre többfelé marad el. Sőt, még a látszatát sem tartja fontosnak a kormány. Ahogy a szubjektivitás sem ciki.
Egyik általatok nyilván szívesen olvasott újságíró mondta a tévében, polgári érzelmű ember még évekig nem tud jó szemmel nézni a rendőrökre. Elfogadható álláspont ez? Illetve inkább úgy kérdezem, szép dolog a kormány részéről, hogy a 2006-os eseményeket, így közvetve '56 emlékét használja föl "nyugdíjmentésre"?
Elegáns konzervatív gesztus-e a jogaikat féltő embereket a "bohócügyi államtitkárhoz" küldeni? Nektek tényleg tetszik ez a stílus a legfőbb közjogi méltóságok egyikének szájából?

Apropó közjogi méltóságok! Kicsit sem pirultok el, amikor látjátok Schmitt Pált megnyilvánulni? A helyesírási hercehurcái csak a jéghegy csúcsa, de nem ciki kicsit sem a bazári magyarkodása és az a túlzott aláírási hajlandóság, amellyel az államfőnk körbeugrálja a kormányt?
Függetlenül attól, hogy a törvénnyel egyetértetek-e vagy sem, nem örülnétek egy kicsit nagyobb intellektussal és komolyabb egyéniséggel rendelkező, a konzervativizmust és a hazafiasságot nemcsak karrierizmusból megjátszó elnöknek? Mondjuk egy olyannak, aki sajnálatos módon nemrég elhunyt? Egy Mádllal ki tudnék egyezni, pedig nem volt csereszabatos a világlátásunk. Ahogy ki is egyeztem a személyével a ciklusa alatt.

Ha a mostani államelnökünk a jogi diplomája nemcsak az olimpikonoknak kijáró extrawurst lenne, hanem mögötte valódi tudást is birtokolna, akkor talán az országunk legújabb alkotmánya nem egy tartalom nélküli - vagyis inkább bármilyen tartalommal feltölthető - összecsapott izé lenne, amelynek első verziójában még olyan politikai giccsek is szerepeltek, hogy menten befutott volna a fák közé az őz a patak partjáról szégyenében, ha meglátta volna. A giccsnek is van önérzete!

Tetszik, ahogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság az asztal alatt lepacsizott a bűnös kertévékkel? Papíron kemények lesznek, bírságokra is lehet számítani - a kdnp-s mamókáknak és kiscserkész unokáiknak sehogy sem lehetett elmagyarázni, hogy ne jelentgessenek föl minden számukra erkölcstelent - de minden visszajön vastagon, mert annyit reklámozhatnak annyiszor, amennyi csak jólesik. Alekosz elvégre jó sokat keres...

Ti biztos jó adófizetői vagytok az államnak. Titeket biztos nem érintenek a 16%-os SZJA-val járó hátrányok. Vagy, ha mégis, a rohadék munkaadó fizessen többet, és a probléma meg van oldva. Igaz, akkor valakinek el kell mennie a cégtől, de azok úgysem ti lesztek. Vagy, ha mégis, hát takarodjanak a szemét külföldi tőkések az országból! Logikus ez? Nem lett volna jobb, ha tavaly, amikor kitalálták ezt a felemás adócsökkentést, kicsit körültekintőbben járnak el kedvenc szakembereitek? Esetleg nem mások nevében és kárára hoznak döntéseket?

Ha esetleg nem adtok a közösbe, mert épp úgy állnak a dolgok, hogy nincs hol dolgoznotok, vajon tényleg azt szeretnétek, ha egyre többen lennétek ebben a helyzetben? Például azok is, akikre a munkaerőpiacon nem is számítottak, mert már évek óta rokkantnyugdíjból tengetik életüket.
Vajon honnan lesz nekik munkahely? Ennyi parlagfű még Magyarországon sem nő... Szerintetek tisztességes dolog ezeket az embereket a munkanélküliek közé visszalökni? Fizetni mindenképp kell nekik (nyugdíjat vagy segélyt), csak nem mindegy, mennyit. Ha "csak" állástalanok, talán kevesebbet. Csak sajnos nekik sem mindegy...

Tényleg ezt szerettétek volna, kedves fideszes barátaim, amikor Orbán Viktorra szavaztatok? Ugye nem?