Szerencsére a pénteki Megasztárból egy percet sem láttam, bulizni voltam. De a tegnapi X-faktor nem maradt ki. A fiatalabbik Vastag fiú az Uptown girl című Billy Joel (És nem Westlife, kedves Ördögh Nóra!) számot kapta Keresztes Ildikótól.

Az előadás nagyon gyengére sikeredett, sajnos azonban a tinilányok megmentették a fiút a kieséstől.

Nekem viszont eszembe jutott egy valóságos tragédia, amely ehhez a számhoz kapcsolódik.
Bár be kell valljam, én sem Billy Joeltől hallottam először, hanem az Alvin és a Mókusok (az igaziak, nem a punkegyüttes) előadásában. Aki nem tudná, Alvin, Simon és Tódor gyerekkoruk óta nagymenők a popszakmában, ami nem is csoda, hiszen a nyolcvanas évek legjobb számait énekelték el. (Beat it, Girls just wanna have fun, Surfin' USA, Footloose, Holding out for a hero stb.) Az Uptown girl pedig az abszolút kedvencem volt. Föl is vettem magnóra a tévéből, és több ezerszer hallgattam meg.

De a dal karrierje nem végződhetett ennyivel! Ebből a dalból én magam is egy fantasztikus showműsort akartam készíteni. Egy régi, már nem működő lemezjátszóra helyeztem mindenféle kis figurát - hupikék törpikéket, dinoszauruszokat, Cica Micát a Futrinka utcából, a már említett Simont és Pumuklit - és a zene ütemére pörgetni kezdtem a lemezjászó korongját. Hihetetlen jó játék volt, napokig lefoglalt.
Egyébként legalább akkora siker volt a mi előadásunk is, mint Alvinéké, bár a miénken nem ült ott az első sorban maga Lionel Richie.

Természetesen egy bizonyos sebesség fölött szegény állatkák szerte szétrepültek a szobámban, amit akkor én felettébb mókásnak tartottam. Nem sokkal előtte láttam a Marx fivérek klasszikusát, a Botrány az Operában-t, ahol a csúcsjelenetben mindenféle malőrt okoznak a kétbalkezes testvérek egy Wagner-opera közben. (Hmm. Marx fivére egy Wagner közben... Ez nem lehet véletlen.) Szóval a színpadi ügyetlenkedések eljátszása hatalmas szórakozás volt ekkor nekem.

Egy végzetes szombat délutánon azonban szerencsétlen Pumukli olyan szerencsétlenül esett, hogy - próbálom szépen mondani - leszakadt a feje. A döbbenet akkora volt a társulatban, hogy az Uptown girl-t máig nem vittük színre azóta.

Ettől még a számot továbbra is imádom. Annak ellenére, hogy Vastag Tamás rémesen énekelte, nem haragszom rá, mert eszembe juttatta az eredetit és a mókusverziót is, melytől most is föl vagyok dobva. (Amíg e sorokat írtam, végig az ment. Vagy ez nyilvánvaló?)