2010. október 31. 14:58 - Reckl_Amál

A leginkompetensebb pszichiáter története

Halloween 2007 - filmkritika

Ha valaki kíváncsi, hogyan lehet a horrorfilmek legalapvetőbb kliséit nagyon bénán elővezetni, okvetlenül nézze meg ezt a filmet!

Minden van, amit el lehet várni a képi vérfürdőtől: meztelen lányok, sikoltozás, elhagyatott házak és persze a szörny. Ezúttal nem vámpír vagy farkasember csap le a mit sem sejtő, de annál bujább tinikre, hanem egy pszichopata, a hírhedt Mike Myers mészárol le mindenkit teljesen értelmetlenül.

Pedig a rendező belekap a magyarázatok feltérképezésébe. A film elején látjuk, a kis Mike milyen megaláztatásokat él át otthon és az iskolában is. A sok bántás egyre gyilkosabb indulatokat szül benne. Először csak háziállatokat koncol föl, de aztán megtörténik első, igazi gyilkossága is: egy a mindenkit állandóan durván piszkáló fiú az áldozat. Ez, úgy tűnik, bocsánatos bűn, mert soha többet nincs szó róla.

Aztán családjában is rendet tesz az akkor még 10 éves kisfiú. Elsőként részeges suttyó mostohaapjával végez. Majd nővérének barátját veri agyon, és a nyafka tizenéves lotyó sem ússza meg. Egyedül kishúga.

Myerst a zárt osztályra küldik, ahol egy neves(?) gyerekpszichiáter kezd vele foglalkozni. Dr. Loomis egészen jól megnyitja a fiút, de igazán semmire sem jutnak. Végül nyakon szúrja az egyik ápolónőt, és aztán már sosem szólal meg. Kissé elgondolkodtatott, hogy két évig tartó napi foglalkozások során a pszichiáternek még a gyerek veszélyességét sem sikerül fölmérnie...
Másfél évtized elteltével Loomis munkahelyet vált, és Mike-ot is át akarják szállítani máshova. Annak ellenére azonban, hogy a fiú 15 évig nem nagyon hagyhatta el a celláját, megdöbbentően erős fizikumra tesz szert, sőt még golyóállóvá is válik. Egyszerre több őrrel is leszámol, és ügyesen visszatalál szülővárosába. Ahol aztán újabb vérfürdőt rendez, ill. közben felcseperedett kishúgát akarja megtalálni. Meghökkentően pontos érzékkel rá is bukkan elsőre...

A teljesen tehetetlen és magát nem túlzottan izgató rendőrséget a visszavonult Loomis próbálja kisegíteni. Nem sok sikerrel.

A húg végül megmenekül. Ami azért jó, mert ő az egyetlen, akit Myers nem akar megölni.

A film dramaturgiája ijesztően ügyetlen, teljesen amatőr. A lelki háttér ígéretesnek indul: egy modern horrorfilmben az őrület lehet a legijesztőbb. A szörnyeket ugyanis azért találta ki a folklór, mert nem bírták feldolgozni, hogy a legkegyetlenebb bűncselekményeket akár egy kölyök is elkövethet. Ellenben a rézfaszú bagolyról szívesen elhiszi bárki. Az emberben lakozó gonoszság és téboly a legfélelmetesebb. Az ellenség az ember agyában lakozik. A Halloween-filmek nagy sikere valószínűleg ez.

Ebben a remake-ben azonban egy idő után nem érzik fontosnak a psziché további vizsgálatát. A kisfiút folyton bántja valaki, gyűlik benne a feszültség, aztán kitör. Diliházba kerül, ahol céltalan, értelmetlen terápiás beszélgetések tanúi leszünk. (Általános jellemzője a filmnek, hogy rettenetesek a dialógusok.) Még a főhős maszkokhoz fűződő vonzalmának okait sem dolgozták ki, pedig ez képileg émelyítően szájba van rágva. Vagy nem érdekelte a rendezőt ez a kérdés, és csupán át akarta menteni a Julio Iglesias - maszkot az eredeti filmből, vagy arra számított, a nézők eléggé jártasak ahhoz a pszichológiában, hogy értsék ennek a jelentőségét.

A pszichiáter 17 évig beszélget a fiúval, de az semmit sem javul, látszólagos rezignációban tölti napjait, maszkokat készít. Soha sem beszél, viszont a magányos pszichiáter ennek köszönhetően mindig jól kibeszélheti magát valószínűleg. Legalább valakinek jó, de még ezt sem látjuk sajnos. A megvaduló és megszökő Myersen a terápia nem segített, hiszen ott folytatja, ahol abbahagyta. Miért teszi? Miért nem tört ki korábban? Mit akar a kishúgával? Honnan tudja, hogy az a lány az? Ezek a kérdések soha sem tisztázódnak. Sajnos.

De ettől a film nem rejtélyes, csupán unalmas, hosszú és erőltetett. A szereplők gyengék, mondjuk, elég nehéz remekelni egy ilyen szerencsétlenül összeeszkábált forgatókönyvben. Egyedül talán a Mike Myers anyját, a neurotikus sztriptíz-táncosnőt akaító Sheri Moon Zombie tépelődése és végső kétségbe esése érdekes. Az összes többi karakter egysíkú.

A film befejezését teljesen elbaltázták. Hatásvadász sablonok futnak egymással unalmassági versenyt. Az első helyezett nyilván az öt percenként beprogramozott vérbe fojtott tini-szexjelenet. De a többieknek is jut bőven trófea: elcsépeltségben a már halottnak hitt gonosz "váratlan" feltámadása a nyerő.

Rettenetesen rossz film. Ha semmi más nem jut az ember eszébe ma este a halloweenezőknek, inkább kövessék a mi példánkat, és játszanak inkább fekete macskát !

Értékelés: 2/10 - A végén már csak röhögtünk rajta.

Szólj hozzá!
· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://recklamal.blog.hu/api/trackback/id/tr462410978

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Halloween party 2010.10.31. 18:32:49

Méghozzá a durvábbik fajtából :)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása