2010. szeptember 06. 00:06 - Reckl_Amál

A hét filmjei

Hétfő: A vörös sárkány

A Hannibál sorozat legjobb része; jobb, mint a nagy klasszikus, a Bárányok hallgatnak. Pedig jópár évvel később készült el, de Ralph Fiennes egészen különleges alakítása miatt igazán nagy alkotás.

Viasat 3, szeptember 6., 22:35

 

Kedd:Két félidő a pokolban

Ahhoz képest, hogy milyen híres film, meglepően kevesen látták az ismerőseim közül A fociról szól, elvileg...

Filmmúzeum, szeptember 7., 18:00

 

Szerda:A veréb is madár

Újabb magyar klasszikus. Az ilyen filmeknél érzi azt az ember, hogy semmi sem változott. Nur für Dollar!

Filmmúzeum, szeptember 8., 18:40

 

Csütörtök:Égető bizonyíték

Általában nem bírom a lúzer alakok bénázását, de ebben a filmben sikerül elkerülni, hogy irritáló legyen. Fordulatos és kifejezetten humoros krimi.

HBO, szeptember 9. (10.), 0:35

 

Péntek:Több, mint testőr 

Sokat elmond a péntek esti filmkínálatról, ha ezt a filmet ajánlom. Annyira azért nem rossz film, mint amilyennek első ránézésre tűnik. A kilencvenes évek legelejének filmsztárja Kevin Costner komoly arccal és Simor Andrást megszégyenítő szolgálatkészséggel védi Whitney Houstont, aki amerikai popsztárt alakít.
Na, ezért fogok én aznap is jobboldali közéleti műsorokat nézni...

Cool, szeptember 10. 21:20

 

Szombat:Sötétkamra

Kemény film. Az őrület egészen sokrétű ábrázolása, Robin Williams egyik legkevésbé ismert alakítása, pedig az egyik legjobb is egyben.
Amennyire nem volt néznivaló pénteken, annyira kapkodja az ember a fejét szombaton, mert ez, és még ez is lesz

A Megasztárékról és a spanyol bajnokság aktuális fordulójáról nem is beszélve...

RTL Klub, szeptember 11., 23:05

 

Vasárnap:
A klasszikusok napja. Nem lennék önmagam, ha ezt a filmet nem ajánlanám. De semmi baj, ha valaki lemarad róla, két héten belül valamelyik csatornán úgyis leadják. Ahogy valószínűleg nincs túl sok ember a világon, aki Harrison Fordot legnagyobb szerepében ne látta volna. A Frigyláda okozott némi rossz álmot, mikor először láttam.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://recklamal.blog.hu/api/trackback/id/tr912274202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ljosecska 2010.09.06. 00:42:22

De jó összeállítás, örömmel veszem, hogy összeszedted ezeket a filmeket, párat biztosan meg is fogok nézni. Ha rajtam múlt volna, biztos elkerülik a figyelmemet.

A Vörös sárkány például kifejezetten nagy kedvencem, a Hannibal-sorozatot is kedvelem, többször láttam már az első három részt, viszont a befejező epizód, a Hannibal kimaradt. Szégyen, de nem tudtam végigülni, majd egyszer.
Ralph Fiennes filmjei közül pedig majdhogynem az összeset láttam, nagy rajongó vagyok. (Kimaradtak a nagyon nehezen megszerezhető darabok, meg a Harry Potter.)

A Két félidő... tényleg az a film, amit érdemes látni, bár én is csak nemrég néztem meg először, mikor a VB alatt az összes olyan filmet leadták, aminek a címében szerepel valamilyen futballhoz köthető fogalom. (Így találkozhattam például a Les című filmmel, ami nagy élmény volt.)

A Coen-testvéreket szintén kedvelem, Malkovichot pedig imádom, de az Égető bizonyítékban nehezen viseltem, ripacskodott. De összességében tetszett, jól tudtam szórakozni Brad Pitt karakterén.

A Sötétkamra nagyon borzongató volt, Indiana Jones meg nagy szerelmem volt gyerekkoromban, Harrison Ford legjobb karaktere, Han Solóval holtversenyben. Én évekig le voltam nyűgözve attól a rendkívül laza jelenettől, mikor Indy a barlangban, a záródó kapu alatt még visszanyúl a kalapjáért. Ez a rész magába foglalja mindazt, amiért szerethető a karakter.
(Így utólag persze örülök neki, hogy nem mentem régésznek, ahogy azt akkoriban terveztem, biztos nagyot csalódtam volna.:))

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2010.09.06. 12:45:50

Ez jó!

Rendszeres rovat lesz? :-)

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2010.09.06. 21:54:40

@ljosecska:
Malkovich óriási ripacs, imádom. Láttad esetleg a Kubrick menetet? Attól a legbuzibb ember is homofóbb lenne! :D Nagyon élveztem, pedig iszonyú egy film. Brad Pittet általában nem szeretem. Jó filmekben játszik, és én mindig arra gondolok, mennyivel jobb lenne valaki más. Pl. az Interjú a vámpírral-ban Banderas mellett szürke. Pedig Banderas első látásra beleszeret. Mibe is?
De ebben a filmben szuper!

@Csöncsön:
Kíváncsi voltam a reakciókra, attól tettem függővé. Úgyhogy igen, hetente lesz ilyen. :) Egyébként a technikai megvalósítás neked köszönhető, ha érted...

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2010.09.06. 22:21:40

@Reckl_Amál:

Ööö... értem, de... a technikai megvalósítás csak félig következett be. Ha érted. :-)

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2010.09.06. 22:33:08

@Csöncsön:
A másikat már korábban alkalmaztam, szintén sikerrel. ;)

ljosecska 2010.09.07. 10:27:01

@Reckl_Amál: Igen, láttam a Kubrick menetet, tényleg rendkívül szórakoztató. Szerintem ebben a filmben vannak a világ legjobb jelmezei, jelenetről-jelenetre kerekedett el a szemem Malkovich ruháinak és kiegészítőinek láttán. (Azt hiszem, valamelyik mintás rózsaszín zokni volt a kedvencem, de már régen láttam.)

Pitt az Interjúban tényleg halvány volt, könnyen helyettesíthető. Bár engem Banderas sem ragadott meg különösebben. Viszont azt hiszem, hogy a Becstelen brigantyk olyan film, amiben Pittet nem lehetne más színésszel pótolni.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2010.09.07. 12:45:33

Na, köszönöm az ajánlatot, meg is néztem a Vörös sárkányt. Jó film. Minden krimiben van valami hatásvadászat (csigázás, vér, pszichopaták stb.), ami esztétikailag még a legjobb ilyen műfajú műveket is lerontja, de ez itt nem öltött idegesítő mértéket, sőt.

Az utolsó jelenetről (pontosabban az utolsó jelenetek egyikéről) egy Nietzsche-idézet jutott eszembe:

"A görögök (vagy legalábbis az athéniak) szívesen hallgattak jó beszédeket: sőt mohón vágyakoztak is rájuk és ez minden másnál jobban megkülönbözteti őket a nem-görögöktől. És így a színpadon megjelenített szenvedélytől is megkövetelték, hogy jól beszéljen, kéjjel engedve át magukat a drámai vers természetellenességének -- hiszen a természetben a szenvedély oly szófukar! oly néma és zavart! Vagy, ha talál is szavakat, azok zűrzavarosak és értelmetlenek és szégyenére válnak! A görögöknek hála, mindannyian megszoktuk már e színpadi mesterkéltséget, ahogy az olaszoknak hála elviseljük, mégpedig szívesen a másik színpadi mesterkéltséget, az _éneklő_ szenvedélyt. -- Olyan szükséglet született bennünk, amelyet a valóságban nem tudunk kielégíteni: hallani akarjuk, ahogy a legnehezebb helyzetben lévő emberek jól és kimerítően beszélnek; elbűvöl minket, ha a tragikus hős szavakat, okokat, beszédes mozdulatokat talál és a tiszta szellemiség állapotában leledzik, amikor az élete örvényes szakadék felé sodródik, amely helyzetben a valóságos ember általában elveszti fejét, de legalábbis tiszta kifejezőkészségét. E _természettől való eltérés_ talán az emberi büszkeség legzamatosabb eledele. Az ember őmiatta szereti a művészetet egy magas rendű és hősies mesterkéltség és konvenció kifejezéseként."
süti beállítások módosítása