A cég hangja - Viasat3, vasárnap 19:00

A Viasat3 rendületlenül gyártja saját műsorait, és bizony számos igen jó produkcióval álltak már elő. 2009 őszi - téli estéit például bearanyozta a Mesterszakács, melynek döntője az egyetlen nézhető szilveszteri műsor volt.

De a Lakatos Márk vezetésével útjára indított Szeretem a testem is felveszi a versenyt az angol eredetivel, sőt a műsor első évadjában még fejlődött is, megérdemelten szavaztak bizalmat a hamarosan kezdődő második évadnak.

A Téged akarlak! c. bugyuta társkereső show unalomba és ellenszenvbe fulladt ugyan, de a csatornánál nem csüggednek, máris itt a remek A cég hangja.

A műsorban rendre két munkahelyi csapat méri össze színpadi képességeit. A két műsorvezető, az irigy-mirigyes Sípos Péter és a quimby-s Varga Líviusz maguk castingolnak a jelentkező cégeknél, és az öt legjobb torkúból ad-hoc egy-egy bandát kovácsolnak, melynek élére is állnak. Az éneklő kollégák egy dal előadására vállalkoznak, de nem csak úgy kiállnak, mint valami karaoke-party-n, hanem kétnapos gyorstalpalót is kapnak énekből és táncból neves szakemberektől.

A zsűri (Soma, Novák Péter és Hajós András) és a közönség előtt egy-egy dalt kell előadni a csili-vili színpadon, és egyből kiderül, melyik csapat jut tovább. A döntőben aztán 5 csapat verseng majd egymással 3 millió forintért és laptopokért.

Az első adásban a Media Markt és egy nem megnevezett pénzügyi cég dalnokai csaptak össze. És ez így máris túlzás, nem volt semmiféle vérre menő harc, csak játékos vetélkedés. Media Markték az LGT Embertelen dalát kapták; a pénzügyesek Mondd, mi lesz velem...-et szintén az LGT-től. Jó választás, mindkettő ismert és kedvelt, de egyik sem túlságosan az. Gondolom, a koncepció része, hogy magyar dalokat énekeltessenek a versenyzőkkel. Novák Péter, aki egyben a műsor zenei producere is, mindenféle magyar számot ígért. Jól választott, mert nagyjából azonos nehézségű feladatot adott a csapatoknak.

A műsor követi az eseményeket: mutatja, hogy énekelnek be a versenyzők, ahogy az első néhány, még kissé esetlen tánclépést is. A fellépés előtt maga Lakatos Márk veszi kezelésbe a színpadszűz játékosokat, és a Megasztár első két szériájából ismert stílus némileg letisztult formában alakítja a karakterekre. Így kell az energikus értékesítési igazgatónak vörös bőrnadrágba bújnia, a szolid adatrögzítőlánynak meg cilindert húznia, és a kissé o-lábú exfocista rocker haját pedig két vékony varkocsba fonják. De jól áll nekik, valahogy nem gúnyos nevetés csal ki a nézőből ez, hanem inkább a megdöbbenést: milyen más lehet egy ember, ha stílust vált.

Az arcokra aztán profi smink kerül, a főpróbán megismerkednek a színpaddal, melyen aztán egyáltalán nem ironikus értelemben élvezhető produkciókat adnak elő. A zsűri értékel, próbál kritizálni, de láthatóan őket is meglepi, hogy a két számmal mennyire profi módon, mennyire lazán, mennyi élvezettel álltak ki az amatőr együttesek.

Végül a pénzügyesek nyertek, de akkor sem lett volna semmi baj, ha a Media Markt zenei válogatottja győzedelmeskedik. A két produkció egyformán erős volt, nem hibátlan, erős. A pénzügyeseknél jobban szerepeltek a lányok, de az értékesítési igazgató kicsit túl soknak tűnt. A színes ruhába bújtatott "Embertelenek" kicsit szétestek már az elején.

A cég hangja sokkal frissebb, életszerűbb és lendületesebb, mint a két "nagy" tévé tehetségkutatói. Az egyetlen megjátszottság a két műsorvezető mű-rivalizálása, ami már önmagában is a paródia paródiája. Annyira gagyin ugratják egymást, hogy az már önmagában élvezetes.

És ez azért különösen szívderítő, mert a művészek mögött ugyanúgy profi stáb áll, a színpad is igazi és a zsűri tényleg hazaküldi a gyengébbnek ítélt csapatot. Csak pont attól tisztították meg a valóságshow-val felturbózott tehetségkutat kicsit unalmas műfaját, amitől lassan mindegyik nyúlós, sivár műanyag lesz. Az ilyen monstre műsorok a hülyék - egyébként jogos - alázásával kezdődik, amit szívesen nézünk, de azért valljuk be, ez nem az emberi természet legnemesebb vonása. (Ahogy az önismeret ilyen fájdalmas hiánya sem az. Szóval egálban vagyunk.) A hagyományos értelemben vett tehetségkutatásnak ez csupán olcsó mellékvágánya. Ennek lehetőségét A cég hangjában igyekeztek a minimálisra leszorítani, senki megalázása sem cél. (Egyúttal szerencsére nem is sztárolnak hülyéket, ami szintén dicséretes.)

Mire viszont eljön a döntő, már sajnos túl sok emberrel elhitetik, hogy aki ott áll, az már sztár. És a sztár mai kor arisztokratája, térdre kell esni előtte.

A nyeremény nem kicsi, de nem is óriási. A nagy pénzt a csapat közösen kapja; vagy elosztják, de az egy főre jutó összeg (600 ezer forint) nem eget rengető, még a mellétett számítógépekkel együtt sem, vagy a verseny során valódi kis baráti kör alakul az alkalmi dalárdából, és valami közös jóra költik. Így azok a szerencsétlenek is ki vannak szűrve, akik egy tévéshow-val akarnak a szegénységből vagy a munkanélküliségből kimászni. (Mennyien voltak a múltheti Megasztár előzetesben is, te jó ég!) Ezt segíti elő az is, hogy itt nincs hosszútávú beköltözés valami bekamerázott luxusvillába. Mindenki megmarad annak, aki, a magánemberről szinte semmi sem derül ki. És ez is üdítő. Ahogy szerencsére ez a munkahelyi válogatás eleve kizárja, hogy gyerekek, kutyák vagy valamilyen sajnálatra méltó alak miatt elhomályosodjon az ítészek szeme, ill. látása. Ezek nem valók egy ilyen műsorba!

A műsor jól szerkesztett, életteli és nagyon szórakoztató. Semmi sincs véresen komolyan véve, csak a produkció, de az is csak annyira, amennyire az énekesek akarják. Pedig a könnyed nevetgélés mögött látszik a jól megtervezett koncepció, néha kicsit túlságosan is (pl. amikor a két műsorvezető a zsűrit kérdezgeti), de ez még mindig sokkal jobb, mint az üres, felszínes, majd megy magától minden hozzáállás.

A Viasat ismét előállt egy jópofa ötlettel, amelynek én külföldi eredetijét nem ismerem, tehát lehet, hogy saját műsor. Ha esetleg van ilyen a dán vagy a mexikói tévében, akkor meg sikerült lefordítani magyarra, és ez is szép teljesítmény. Csak már megint rossz időpontra tették, a vasárnap hét óra műsorok elsüllyesztésére alkalmas, de egy ilyen alternatív show-nak nem. Jó az elképzelés, jó a kivitelezés, megérdemelné a szombat estét.

Értékelés: 9/10