Ebben a sorozatban a választásokon legeselyésebb pártokat kívánom bemutatni a saját szempontból. Esélylatolgatás és személyes szimpátia.

A Lehet Más a Politika nevű párttal akartam kezdeni. De ma olyan fordulatot vett a kampány, amelyre, azt hiszem, azért nem számítottunk.

Az MDF-nek ugyanis vége. Ma kénytelenek voltak elismerni, fő bázisukon, a fővárosban képtelenek lesznek listát állítani, annyira kevés kopogtatócédula jött össze. Dávid Ibolyának sajnos az erőltetett MDF - SZDSZ választási szövetséget fölmondták.

Erről Lévai Zoltán, az MDF budapesti elnöke nyilatkozott az Indexnek. Jól jellemzi az állapotokat, hogy az azóta eltelt pár óra alatt Lévait ki is zárták a pártból.

Pedig mi már azon tanakodtunk, talán ez egy kommunikációs trükk. Az SZDSZ-szel való összeállás még azokban a választókban is visszatetszést (pontosabban: undort) váltott ki, akik számítottak az MDF-re. Hátha Bokrossal megerősödve lehet majd rájuk szavaznia mindazoknak, akik a nagypártokból nem kérnek, feleslegesen meg nem akarnak szavazni (hiszen az LMP nem fog bejutni a parlamentbe, bármennyire is szeretnénk).
Azt gondoltuk, ha az MDF látványosan megszabadul az SZDSZ-től, azzal felbátorodnak az SZDSZ miatt az MDF-től távolmaradók.

De nem erről van szó. Ezek tényleg összekaptak. Az SZDSZ ugyanis nem csupán azért volt rossz választás, mert ma már mindenki utálja őket ebben az országban, hanem mert - mint Lévai elmondta - az SZDSZ kényelmesen felült a listára, és a megállapodás semmilyen pontját nem tartották be. Se pénz, se posztó, se kopogtatócédula-gyűjtés.

Szerettem volna az MDF-re szavazni, de nem Ibolyáék miatt, hanem mert manapság Bokros Lajos az egyetlen olyan miniszterelnök-jelölt, aki mond is valamit, és aki - nekem ez még fontosabb volt - már bizonyította, tud kemény lenni, ha az kell. Márpedig itt az kell.

De az szdsz-es affér jól megmutatta az MDF igazi arcát. Azoknak, nekem is, akik próbáltak szemet hunyni Bokros kedvéért a Dávid - Herényi páros sajátos pártvezetési stílusa felett. Nem akkora kár egy Almássy Kornélért, annál jobban forgott az ember gyomra a Lengyel Zoltán-ügy láttán.

Annál inkább meglepett, amikor elindult a dörgölőzés a két párt között. Az SZDSZ azért nem mérhető ma már, mert mostanra mindenki - még a lassú felfogású mszp-sek is - rájött, az SZDSZ az elmúlt évtizedben csak ártott. Akkor is, amikor önzetlenül jót akartak tenni. Nem beszélve a rengeteg olyan esetről, amikor kizárólag azért nyilvánultak meg, mert az igazság egyedüli birtokosának képzelték magukat. Az arroganciát nem feltétlenül utasítják el a választók - a 2010-es választások két sztárpártja, a Fidesz és a Jobbik is meglehetősen nagyképű - de ha valakiről még az is kiderül, hogy mindent elront, amihez csak hozzáér, az védhetetlen. Ezt tette az MDF ígéretesnek tűnő maradékával is. Ennek ellenére kivételesen hálásak lehetünk nekik. Legalább kiderült, miféle emberek élősködnek Bokros nevével.

Választási esélyek: Budapest elestével a nullához közelítenek.