Alapelvem, hogy semmilyen ügynökkel nem állok szóba. Ha akarok valamit, majd én beszerzem, megkötöm, szerződöm rá. Ha valaki maga kínálkozik, hogy majd "segít", az gyanús. Ha máshonnan, hát a nagynéném munkája által tudom, hogy ez átverés. Emberhorgászat.

De idén nyáron kivételt tettem, mégis az unokatestvéremről volt szó. Kedves lány, mostanában kezdi az életét. Sosem kért tőlünk semmit, egyszer lehet rá másfél órám. Nem lesz nehéz leállítani, alaphelyzetben sincs pénzem, és akkor éppen a nagy felújítás előtt álltunk. Ezt egyébként az elején közöltem vele, de hagytam, hadd csinálja végig a műsorát, amire kiképezték. Olyan ez, gondoltam akkor, mint az állásinterjú. Akkor is van értelme elmenni, ha nem veszik föl az embert, mert tesztelheti a képességeit, éles helyzetben gyakorolhat.

Aztán persze kibújt a szög a zsákból, biztosítási ügynök a drága - bármi is a cégnél a titulusa. Most brókernek szeretik magukat nevezni, ami eleve hülyeség, mert magyarul a bróker a yuppie-t jelenti, vagyis ellenszenves, gátlástalan fiatal újgazdagot. Ezt a csaj is érezte, és rögtön magyarázkodott, hogy a bróker nem feltétlenül zselés hajú tőzsdeügynök. Annyira azért még nem sajátította el a szerepet, hogy érezze, én azért nem a bivalybaznádi Pista bácsi vagyok, akinek ezt el kell magyarázni. Tudom én pontosan, ki ő. A biztosítási ügynök nagyjából egyenértékű a porszívóügynökkel, a különbség csak annyi, hogy ha utóbbi bepaliz, legalább egy jó porszívód van.

De a jótékonykodási kedv (és a menekülési inger) túltengett bennem, és eszembe jutott, hogyan lehetne e két legyet egy csapásra leütni. Régóta izgat ugyanis a munkanélküli biztosítás gondolata, de úgy látszik, ez valami mostoha gyermeke lehet a biztosítási szakmának, mert süketnek tűnő fülek a botjukat sem mozdítottákeddig, ha érdeklődtem. Ez a kiscsajnak is jó lenne, hiszen ez is üzlet, mégha viszonylag kicsike is. És ezt én amúgy is akartam. Úgyhogy a műsor után fölvetettem ezt. Azt is elmondtam, ha elintézi, akkor ez engem annyira érdekel, hogy meg is kötjük.

Eltelt pár hét, a felújítás nagyban zajlott, ekkor hívott. Holnapután 5-kor Óbudán jelenjek meg! Egyik része sem tetszett a dolognak. Én is ügyfelekkel dolgozom, és én is szívesen utasítanám őket aszerint, hogy nekem mi lenne a jó, de nálunk nem ez a szokás. Először kérdezünk, ill. felajánlunk alternatívákat. Aztán az is baromi jó, hogy nekem kell kibumlizni Óbudára. Mert hívtak már be befeketetés ügyben a belvárosba, de a Blaha kicsit más megközlíthaetőségi szempontból, mint Óbuda külső.
Mondtam, hogy vagy az idő vagy a hely nem jó, 4-ig Csepelen dolgozom. Teljesen kétségbe esett, és már magában osztott - szorzott, hogy legyen akkor. Később visszahívott, szerencsére este 7-re át tudták tenni. Igaz, ezt is csak közölték velem utólag.

Elmentem az időpontra, ezzel vége, és legalább megvan a biztosításom. A részletekről már ott helyben tájékoztattak. Az iroda felében már leoltották a villanyt, éreztették, ez most családi bónusz, hogy ilyenkor fogadnak nagy kegyesen. A biztosítás kizárólag egy esetben érvényes, ha a munkaadó egyoldalúan fölmond. Természetesen ez nem felelősségbiztosítás, vagyis akkor nem érvényes, ha azért küldenek el, mert én hibázom. Ekkor derült ki, két fonmtos igazolást kellett volna csatolnom. Az egyik a diplomám másolata, a másik a bérpapírom három hónapra visszamenőleg. Mondtam, hogy felújítunk, ezért minden cuccom dobozokban van, kérem a türelmüket. Elég gyorsan elfogyott. Egyszer beszéltünk a kiscsajjal, és én mondtam, hogy a diplomák már megvannak, a díjat befizettem, de fizetési papírból nem találtam meg (nem is kerestem, de ez részletkérdés) az összeset. De meglesz, nyugodjon meg. (Ekkor még ott tartottunk, hogy wc gyanánt egy vödör működött.) Nem örült neki.

Aztán egyszercsak se szó, se beszéd küldött egy sms-t (!), hogy a biztosítást újra meg kell kötni, mert ez így nem érvényes. Hát azt lesheti! Én ezekkel egy csomót a zsebkendőm végére nem kötök mégegyszer. Utálom a szervezetlenséget, az amatőrizmust és a diktátumokat. Főleg, hogy én teszek szívességet. Pont a nagynéném révén, aki szintén biztosításokkal házal telefonon, (Aki a II. vagy XII. kerületben lakik, valószínűleg már beszélt vele.) hogy az emberek 90% meg sem hallgatja, mit akar. Erre akadok én, aki még szeretne is szerződni, fizet is, csak három hétig várakoztatni merészeli ezeket a könyöklős libákat, ezért azok packáznak vele egy jót. Nem én kerestem meg őket, hogy most akarom ezt, hanem ők. Én most semmi ilyennel nem akartam foglalkozni, mert a felújítás, a berendezkedés elég energiát leköt, ráadásul az idő tájt még a lábam is frissen operált volt. És ezt mind el is mondtam neki(k). Kurva nagy szívességet tettem, köszönet és hála illetne. De én bérném azzal, hogy normálisan végzik a munkájukat, ha már az én jóvoltamból van nekik.

Az eddigi történetet már megírtam a héten korábban, de szerencsére még szerettem volna csiszolgatni. Azóta ugyanis újabb fordulatot vettek a dolgok. Az unokahúgomat ugyanis "ráküldtem" pár barátomra is az ő meglehetősen erőaszakos unszolására (nem volt elég egy - kettő). Rendes emberek a barátaim, szóba álltak vele. Sőt, egyikük még egy alkalommal részt is vett egy az enyémhez hasonló diktátumon alapuló megbesélésen is. Ő is konkrét igénnyel fordult volna hozzájuk, de a hiteles (mármint hitellel foglalkozó) kolléga csak este 6-kor tudta volna fogadni. Kár, hogy a barátnőm megmondta előre, délután - este ő minden nap dolgozik. Így a második összejövetel elmaradt. Kommunikációjuk az unokatestvérem részéről "Ja, hogy maguknak nem fontos...!" pikírt megjegyzéssel zárult. Barátnőmék részéről végleg.

Ahogy az enyémről is. Felbontom minden megállapodásomat ezzel a céggel, hiába az unokatestvérem a tanácsadóm. Szakmai szempontból mindenképp megbukott. Az ilyen közbeiktatott embereket azért tartjuk, hogy kellemesebb, egyszerűbb legyen az életünk, nem azért, hogy még bonyolítsa, meg terrorizáljon. Másrészt neki is csak annyira voltam a rokona, hogy tudta, nálunk érdemes próbálkozni, valószínűleg nem hajtjuk el egyből oda, ahová való. Unokatestvérként is megbukott. Sajnálom, hogy ekkora hatással van rá a mai könyöklős, ostoba világ. Mi egy másikban, egy régiben élünk, ahol ezt a stílust erősen megvetjük. Nem kizárt, hogy ő gazdagabb, eredményesebb lesz, mint mi naív mimózák. Bár a fene tudja, mert két ügyfelet csak a saját ügyetlenségének és vacak hozzáállásának köszönhetően vesztett el.

Följelenti - mint ahogy tanácsolták - mégsem fogom. Nem veszem föl a tempóját. Elég lesz neki büntetésnek, hogy magyarázkodhat.