Ki más lenne, mint Gyurcsány Ferenc, a miniszterelnök? Tegnap megalakította a Magyar Charta nevű mozgalmat, melynek célja a magyarországi szélsőségesek elleni tiltakozás. Kiváltója a július elején a melegfelvonuláson történtek.

Végigolvastam a listát, érdemes. A szokásos hivatásos aláírók és egyéb szimpatizánsok között megbújik pár név, akik miatt szomorú vagyok nagyon. Szomorú vagyok, mert ők tényleg évek óta hitelesen küzdenek a diszkrimináció ellen, vagy csak egyszerűen a munkájuk színvonala révén egyszerűen hitelesek.

És ezért okos Gyurcsány. Mert ezeket a kiváló, okos, tehetséges és tisztességes (!) embereket is rá tudta venni erre az aláírásra. Mert mit tehet valaki, akit arról ismernek az emberek, hogy fölemeli a szavát, amikor a társadalmilag erkölcstelen dolog történik? Megteheti-e, hogy nem ír alá egy szélsőjobb - ellenes kezdeményezést? Következetesen képviselheti-e az Ügyet azok után, ha egy ilyen iniciatívára nemet mondott?

Én innen, a gép mögül azt mondom, igen. De ez így könnyű. Ezek az emberek többnyire abból élnek, hogy az emberek elé kiállnak, a zenéjükkel, a színjátékukkal, a verseikkel - folyamatosan kiteszik magukat a közönség ítéletének. Másrészt a ostoba náci maszlag ellen törvényesen, ízlésesen a közvélemény tud föllépni. Ha valaki hiteltelenné válik (vagy azzá teszik) az emberek előtt, akkor a munkája nem lehet eredményes, akkor egy pofázó idiótának fog látszani, aki többet árt, mint használ.

Szóval Gyurcsány okos, mert ezzel az antiszemita - újfasiszta hitelkártyával még mindig ki tudja csikarni számos ténylegesen elismert és mértékadó ember (hiába próbálják őket a másik oldalon egy füst alatt, egységesen lesajnálni) kiállását maga mellett, pedig már nagyon régóta nincs rajta semmilyen fedezet. De választani kell! Mert ő és Orbán barátja közös megegyezéssel megszüntették a belga státuszt Magyarországon. (De az is lehet, hogy mindent megtettek a kialakulása ellen.)