A mai nap másik szomorú, internetes híre, hogy Rékuc határozatlan ideig szünetelteti a Fika-blogot.

Az egyik legjobb, legszórakoztatóbb magyar nyelvű blog szerzőjét valamilyen komolyabb atrocitás érte pont blogja révén, melynek részleteibe nem avatta be olvasóit.

Találgatni nem szeretnék, csak annyit jegyeznék meg, komoly dologról lehet szó, mert Rékuc nem az az ijedős fajta. Vagy legalább is nem tűnik annak.

Sajnálom, hogy nem lesz Fika, mert nagyon élveztem. Népszerűségét, relevanciáját jelzi, hogy hetente címlapra került, általában jogosan. Úgy látszik, ha igaz az a mondás, hogy mondj igazat, betörik a fejed.

Szóval sajnálom, és nemcsak saját szórakozásom miatt, hanem mert számos olyan dologról lehetett élvezetes stílusban olvasni, melyek mindenki életét befolyásolják, de legalább is itt vannak körülöttünk. Azért is sajnálom, mert Rékuc azon kevesek egyike, aki a blog fogalmát úgy értette, ahogy én is. Hogy a blogger nem közszolgálati médium. Nem kell belemenni a profik között is átlátszó egyrészt/ másrészt-játszmákba. Leírhat bármit, és igenis kontrollálhatja a blog egészét. Ha valakinek ez nem tetszik, indíthat saját blogot, ahol leírhatja, hogy ki miért és hogyan hülye, beleértve természetesen a bármelyik blogger-társat is.

Ahogy már odaát kommentben leírtam, köszönöm a kellemes órákat, amelyeket a blogon tölthettem, hiányozni fog. Rékucnak, a magánembernek minden jót, és persze nyugalmat kívánok! Magunknak pedig, hogy minél hamarabb olvashassuk a fikáznivalókat!

(Aki még nem ismeri, az olvasgassa az archívumot: fika.blog.hu)