Ambrus Attila, a népi hős

Furcsa dolog ez a sztárság. Már-már azt gondolná az ember, hogy a sztratoszférába emelkedéshez mostanság semmit sem kell tenni, az csak úgy jön magától, a nagy teljesítmények nélkül is.

Erre itt van Ambrus Attila története. Ő keményen megdolgozott a hírnevéért, nem akármilyen kockázatot vállalt. Aztán a buta rendőrség eszén is túljárt, és csak azért bukott el, mert ez a nagyszívű, jóságos ember a kutyáját biztonságban akarta tudni.

A dolog szépséghibája, hogy Ambrus nem más mint a whiskey-s rabló, vagyis egy bűnöző. Nemcsak ellopta az emberek pénzét, de veszélyeztette is őket. Az, hogy végül egyik rablótámadása során sem sérült meg senki, leginkább szerencse. És még ez a kijelentés is pontosításra szorul: testileg nem sérült senki sem. Mert az talán vitathatatlan, hogy az áldozatokat lelkileg megviselte az attrocitás.
Ez akkor is rossz, ha hiszünk az ügyvéd szavainak, aki szerint Ambrus "stílusosan" rabolt bankot.

Aztán kilenc éve nyáron elfogták, de megszökött. Valóban nevetségessé tette a rendőrséget, ám ők pár hét bénázás után végül újra elkapták. Azóta börtönben ül, 17 évet kapott. Jó magaviselete miatt pár éve van már csak hátra. Erről most írtak újra az újságok.

Egyébként a sajtót lehet leginkább felelőssé tenni azért az lehetetlen állapotért, hogy ez a bűnöző ma is nagy népszerűségnek örvend. Régebben a kirakodóvásárok elmaradhatatlan áruja volt az őt éltető, rendőröket szivató póló. Ambrus könyvet, mit könyvet, bestsellert adott ki életéről. Hollywoodban állítólag filmet fognak belőle forgatni, Johnny Depp főszereplésével (nyilván a Karib-tenger kalózaiban szerzett tapasztalatok felhasználásával).

Azért érthetetlen ez, mert Ambrus Attila nem Robin Hood. Ő nem a gazdagoktól lopott, és a szegényeknek adta. (Tegyük hozzá, a történelmi Hood sem mindig így tett.) A whiskey-s tőlünk lopott, és meg is tartotta az egészet. Nem az őt most istenítő nép javára fordította, hanem a saját high life-át finanszírozta: nyaralni járt, klassz kacatokat vásárolgatott, nagy bulikat csapott. Amikor lebukott, akkor pedig médiasztárként kezdett viselkedni. Ehhez az akkor ébredező, sztárra éhes bulvármédia meg lehetőséget nyújtott neki, ők pedig jól éltek ebből a Ruzsa Sándor hangulatú betyár-sztoriból. Főleg, mert a fideszes Pintér Sándor irányította rendőrséget is lehetett vele cikizni. Ez egybeesett a jobb-bal médiaháború második nagy ütközetével is.

Úgy látszik, nekünk mostanában ilyen hősök jutnak. Ebből látszik, mennyire meg lehet sok embert vezetni.