2008. március 29. 14:20 - Reckl_Amál

A butaság vámszedői

Előre leszögezem a táv-vásárlás nemhogy ellensége nem vagyok, hanem éppenséggel gyakorlója. Neten hetente legalább egyszer veszek ezt-azt, aukciókon is. Szóval nem arról lesz szó, hogy mindenki csaló, akitől rendelni lehet. Sőt, mivel a magyar kiskereskedelmi dolgozókról elég lesújtó véleményem van, a virtuális keresgélést sokkal kellmesebbnek tartom, mint a bunkó eladókkal való kínlódást. Az egyetlen probléma a várakozás és a bizonytalan kiszállítás.

Ez a poszt azokról a tisztességtelen kereskedőkről fog szólni, akik valamilyen nyilvános médiumon keresztül hirdetik a portékájukat (teleshopban vagy újságban), általában méregdrágán és igénytelenül, de mindenek előtt agresszív hazugságokkal. Olyan ígéretekkel, amelyek ugyan csak a hülyék hisznek el (újra meg újra) és amelyek egyszerűen nem igazak. Mégis van, aki elhiszi nekik, különben nem lennének már ilyen hirdetések.

Néhány típusa műfajjá nőtte ki magát, ezeket mutatnám be. (Annak, aki még nem látott ilyet sohadesoha.)

A kis ezermester - praktikus dolgok

Nem tudom, megfigyelték-e, a teleshopok olyan dolgokra is rendelkeznek kézzel fogható megoldással, amelyekre nem is gondoltunk. Ilyen például a 10 perc alatt pácoló szerkezet. Ha úgy sütünk húst, hogy előtte nem volt bepácolva, akkor aztán nem fog sikerülni. Persze a pác nem árt, de nem elengedhetetlen előfeltétel.
Tehát a séma az, hogy bemutatnak egy háztartási problémát, hatalmasra nagyítva azt. Nagyon vicces lehet fölvenni azokat a képeket, amikor a büdösnek látszó húst a gusztustalan trutyiba ejti a csúny és lestappált háziasszony. Utána pedig a valamilyen hetvenes évekbeli, amerikai sorozatból ismert azóta kissé megöregedett háziasszony (akit Magyarországon senki sem ismer persze; és akkor volt utoljára konyhában, amikor Columbo otthagyta a szivarját a forgatókönyv szerint) frissen botoxozva, de emberire sminkelve csak megnyom egy gomboz. Aztán a szerkezet forogni kezd, és már be is van pácolva a hús. Ez pedig maga a boldogság! (Ugyanezt képzeljük el poros polcok - elektrosztatikus rotációs-portalanítóval, a kalapácsot is ketté vágó japán késkészlettel /ami a népek békéjének jegyében made in china/, vagy a fodrászt teljességgel kiváltó hajvágó-gépezettel!)

Pocakcsökkentés

Külön műfaj - az egészséges életmód mánia égisze alatt - a különböző tornaeszközök hirdetése. Többségük azonban nem azzal kerül a néző elé, hogy sportolni érdemes, mert az jót tesz a szervezetnek. Nem! Itt nem vacakolnak, kimondják kertelés nélkül: le kell fogyni, mert különben hogy néz már ki az ember. (Természetesen illusztrálják is.) Mert a sportnak semmi más igazi értelme nincsen, csak a külső alakítása. Ugyan kilóg egy kicsit az izmos lóláb, hogy a negatív és pozitív példák között 20 - 30 év korkülönbség van, de az is nyilván csak kor-sovinizmus a részemről, hogy csak a fiatalok nézhetnek ki jól. (Persze az igazi kor-fasiszta gondolkodás valójában az, hogy egy 50 fölötti embernek is úgy kell szépnek lennie, mint egy 20 évesnek.)
A séma persze ugyanaz: a show-ban maximum húsz éves élsportoló lányok, szexi shortokban és sportmelltartókban persze, a tornagépen tornáznak. Előtérben egy sokat látott (karrierje vége felé járó) fitneszbajnok(nő) mondja el, miért kell az akármi shapert használni.
Kötelező elem a gyakorlatban, hogy bemutatják, minden más sporteszköz mennyire kellmetlen és fárasztó. Ráadásul konditerembe menni drága és strappás, de a shaper befér az ágy alá is.
Mondjuk, az kicsit arrogáns dolog, hogy az edzőtermekről értekezem, mert még soha sem volt ilyen helyen, de valami azért azt súgja, aki odajár, az stappálni akarja magát. Érdekes, szinte cinikus dolog tornagépek hirdetésénél is az emberi lustaságra appellálni.

 

A Világtörténelem legjobb zenéi, csak most, csak Önöknek

Inkább a sportcsatornákon látható az a tv-shop fajta, amikor zenei válogatásokat ajánlanak a nézőknek megvételre. Ezek általában vagy klasszikus zenét vagy a '60-'70-es évek nagy slágereit kínálják. Egyébként talán ez a legelfogadhatóbb vállfaja a teleshopnak.

 

Európai indulók

Monika Sport, az olasz ékszerész és Horst Fuchs.
Utóbbit jól ismerheti bárki, aki szokott kapcsolgatni a csatornák között. Valahol mindig éppen jelen van. Ez a piti bűnöző kinézetű német fickó mindent kínál az autópolírtól a csodahámozóig. Ízléstelen öltözéke és modortalanul agresszív viselkedése szerintem viszont elég visszatetsző. Kínálata azonban bővül, ezért úgy tűnik, van, akit be tud fűzni.
A Monika Sport sajnos már nem látható viszont, annál emlékezetesebb. A reklám műfajilag a már taglalt sportszer kategóriába tartozna, ha a készítők fejében nem kizárólag a sex sells jelmondat sejlene föl. Emiatt a gimnasztikázó hölgyek nem mindig ultrasportosak, de mindig legalább D kosaras melltartót hordanak. (Ez elég jól néz ki egy hájlerázó gép esetében, amelyet itt kínálnak.)
Az olasz ékszerész is jópofa volt. Egy abszolút maffiozó külsejű (hátrazselézett fekete haj, elegáns fekete öltöny, olasz ordítozás) alak színarany, ékköves gyűrűket kínált pár ezer forintért. (Irreálisan olcsón.) Ezt egy kellemetlen hangú, amatőr tolmácsnő (a maffiozó magyar barátnője, mert egyébként mutatós volt a hölgy) fordítgatta. A végén az olasz ezt mindig megunta, és üvöltözni kezdte az ojándék szót. Komolyan mondom, olyan rossz volt ez az egész, hogy már jó.

 

Mi se maradjunk le!

Az egyik minden éjszaka látható. Van, hogy autó-életmeghosszabító anyagot, van, hogy aloe verát és noni juice-t (sic!) akarnak eladni. Az első az autónak, utóbbiak a gazdájanak kecsegtetnek örök élettel. Legpoénosabb momentuma az autós cuccnak, hogy felajánják a világ összes adalékanyag-gyártójának az egymillió dolláros kihívásukat. Erre azonban még senki sem  jelentkezett. A szpíker szerint azért, mert nem tudják a terméket felülmúlni. Persze az is lehet, hogy a Shell vezérkara éjaszaka nem a Budapest tv-t nézi...
A másik társaság potencianövelővel üzletel. Az ő spotjaik legalább szellemesek. Nem is klasszikus értelemben vett tv-shop ez, mégis azért került ide, mert csak telefonos rendelés útján kaphatja meg valaki a "lenyugvó nap erejét".

 

 
Ezek a reklámok teljesen fölösleges termékeket akarnak a tv-nézőkre rásózni. Hiánypótlónak, csaknem világot megváltónak nevezik őket. Pedig csak az áruk "fenomenális". Apropó ár! A magas ár okozta sokkot azzal próbálják csökkenteni, hogy a főtermék árában bennefoglaltatik még valami. Sokszor még egy főtermék. De legalább is valamilyen kiegészítő, amely legalább annyira nélkülözhetetlen, mint a főtermék maga.

A reklám lényege az ismétlés, a Rossz és a Jó szembeállítása, de mindenek előtt a boldogság a fogyasztói társadalom nyelvére lefordítva: elégedettség. Szuggesztív erejük olcsó hatásokon alapul, szájbarág, agresszív és harsány.
Fontos tényező az adás hossza. A normál tv-reklámok 10-20 másodpercnél nem hosszabbak, de egy teleshop akár fél óra is lehet. Ez alatt a teljes spotot többször leadják, ám magát reklámot körüklveszi valamilyen mű-műsor. Itt látható a már említett háziasszony vagy kockás hasú fitneszbajnok stb., amint saját személyének hitelét átadja a terméknek, ill. annak forgalmazójának. Nem nagy hitel ez. Ezek az arcok, akik feltűnnek a teleshopban, már rég túl vannak karrierjük zenitjén. Sajnos nem azokhoz a sztárokhoz tartoznak, akik pusztán megélnek abból, hogy Brad Pittnek hívják őket (Mikor is volt az utolsó nézhető filmje?), de a név azért annyit még ér, hogy az automata félhomálybuzerátor (copyright to my father) eladásait növelni lehessen vele.

Természetesen lehet, hogy akad ezek között kiváló minőségű is. De akkor miért nem normál körülmények között forgalmazzák. Egy biztos - és ezt mint vásárlásbuzi mondom - senki élete sem fog megváltozni egy termék hatására. Akármit is mondjon VV Leó.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://recklamal.blog.hu/api/trackback/id/tr86401855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zolimoni 2008.03.31. 11:41:55

Én is sokszor töprengtem már azon, hogyan is bírok élni elemes-forgós porseprű nélkül......

Másik kedvencem az Arcnélkül vásárlás, természetesen csakis olyan dolgokat, amibe belepirulna az ember tisztességes lánya, ha boltba kéne menni érte, vagyis mindenféle szexuális segédeszközöket, műbránereket, csakis teleshopon keresztül vásároljunk! A teljes arctalanság érdekében pedig házhoz visznek bármit, teljesen sima, felirattalan barna dobozban, akár a munkahelyedre is kérheted!
Szerintem, ha ilyesmi vásárlására adod a fejed, akár használati eszköznek, akár csak azért mert poén egy a polcon és a szine amúgy is megy a tapétához, egy felnőtt ember legyen annyira felnőtt, hogy elmegy érte a boltig, egyrészt azért, mert semmi ciki nincs benne, másrészt pedig azért, mert jobb megnézni közelebbről, kikérni az eladó véleményét stb.stb.
Azért utálom kifejezett ezt a reklámot, mert az emberek szégyenérzetére épít, miközben a szexben semmi szégyenleni valós dolog nincs, mégis a legtöbb szexuális problémának az emberekbe súlykolt/nevelet szégyenérzet az oka.

Elég messze jutottam az elektromos tollseprűtől.... : D

Ezt a tvshop dolgot dolgozza fel egy Eddie Murphy Jeff Goldblum film is, aminek most nem jut eszembe a címe, de mindenki vegyen tengeri csillag formájú nyakláncot, mert annak az egynek számít! : D
süti beállítások módosítása