Nagy büszkeség, hogy a legnagyobb náci bűnös, akinek a holléte ismert, egy városban él velem. A Sun riportjának nyomán került a 97 éves Csatáry László a holokauszt elkövetőinek felkutatására szakosodott Simon Wiesenthal Központ látókörébe. Csatáry nem kis pont volt a deportálások történetében, hanem a kassai gyűjtőtábor parancsnoka. Ebbe csak úgy nem keveredik az ember, noha ma már persze tagadja a vádakat.

A nácivadászat kedvelt téma a bulvársajtóban; Hitleréken borzongani menő a mai popkultúrában, ami szenzációvá silányítja az igazságtétel lehetőségeinek érdekes kérdését.

Épp ezért szomorú, ha egy elvileg komoly médium, mint a német közszolgálati tévé, az ARD híradójában ilyen durva malőr történik, mint tegnap este.
Amikor is a magyar náci bűnösről beszéltek, tévedésből Simon Wiesenthal fotójával illusztrálták a riportjukat. Így a nácik első számú üldözőjének portréja alatt a legkeresettebb náci bűnös neve szerepelt.

Na, de hogy ne legyen annyira önfeledt az ujjal mutogatás a német médiára, rögtön egy nagyon találó német mondással vezetem föl a szöveg és a kép viszonyának egy másik sajátos példáját. Ezúttal kicsit könnyedebb tartalommal.

A német mondás tehát: aki üvegházban lakik, ne dobálózzék kövekkel! Vagyis nem biztos, hogy nekem jól áll, ha az amúgy férjezett, gyermekkel rendelkező D. Tóth Krisztában felismerem a sótlan vénlányt, dehát mit tegyek, ha szegény annyira unalmas, mint az a kő, amelyet közmondásosan nem ildomos hajigálni...?

Egyúttal gratulálunk a Velvet legendásan igényes stábjának, hogy a kiváló és érdekfeszítő témaválasztás mellé igazán egyedi módon szerkesztik a hirdetéseket. Sosem gondolta volna a decenskedő Shopline, hogy überkorrekt reklámarcuk pont náluk jön rá, mi is az igazán fontos. Éljen a kétértelműség!