2008. november 17. 14:26 - Reckl_Amál

Vannak még csodák (és rendes emberek)

A testvéremtől pénteken az egyik vidéki nagyvárosban ellopták a tárcáját. Pénz nem volt benne sok, szóval az az undorító bűnöző sem járt jól igazán, viszont az öcsém összes papírját elvesztette ezáltal: személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány (bérlettel), jogosítvány, forgalmi, bankkártya etc.

Mindent újra megcsináltatni nemcsak sok fáradtság, de meglehetősen sok pénzbe is került volna...

De! Szombat reggel, amikor rezignáltan leült a gép elé, látja, hogy kapott egy üzenetet az iwiw-en. És itt döbbentünk meg erősen: a becsületes megtaláló jelentkezett. A mai lelketlen, érzéketlen világban valaki talál egy tárcát (persze a pályaudvar mellett, a vasúti hídnál dobta el az a szaralak, aki abból él, hogy másokat meglop), utánajár, hogy kihez tartozik, van egy remek ötlete (iwiw), és még hajlandó is személyesen találkozni az öcsémmel. Nem jutok szóhoz!

És ma, mikor a testvérem újra elment ebbe a városba, tényleg a megbeszélt helyen várta ez a remek ember, és még azt az egy üveg borocskát is alig akarta elfogadni. (Miután azt előre közölte, hogy nem vár pénzt a dologért, pedig simán kérhetett volna.)

Nem tudom, hogy mekkora az esélye annak, hogy az illető olvassa ezeket a sorokat, mindenesetre, ha magára ismer, akkor fogadja végtelen hálámat. Köszönjük szépen!

Néha jó jó dolgokról is írni...

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://recklamal.blog.hu/api/trackback/id/tr29773685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lemúr Miki · http://hosszutav.blog.hu/ 2008.11.17. 17:03:29

Szerencse, hogy nem Kovács Jánosnak hívják a testvéredet! :)

A megtaláló meg fasza fiú, még sok ilyet.

szurikata 2008.11.17. 17:28:44

vagy fasza lány. ugyanez egyszer velem is megtörtént (én voltam a megtaláló, fordítva sajnos még nem történt meg, pedig nem egyszer hagytam el mindent), én is egy üveg bort kaptam.:)

felfoldi.kornel 2008.11.17. 17:39:47

akkor én is rendes ember vagyok! :) egyszer mi is találtunk a barátnőmmel pénztárcát és visszaadtuk kaptunk érte csokit!! :)

Állandóan változó 2008.11.17. 17:50:51

Én úgy nyolc éve egyszer találtam egy pénztárcát Szegeden (ott lakunk). Kikerestem a címe alapján a telefonkönyvben, fölhívtam őket. Egy környékbeli faluban lakó, középiskolába bejáró tanulóé volt. Másnap bejött az anyjával Szegedre, eljöttek hozzánk, és olyan barátságtalanok és ellenségesek voltak velem is meg a feleségemmel is, mintha legalább mi loptuk volna el (nem is volt ellopva, csak elhagyva), vagy mintha ők tennének nekünk szivességet, hogy eljönnek érte. Teljesen le voltunk döbbenve a hozzáállásuktól. Ilyen is van...

amitlatok (törölt) · http://amitlatok.blog.hu/ 2008.11.17. 17:54:36

Képzeld mi lenne velünk iwiw nélkül :)

szurikata 2008.11.17. 18:13:43

ÁV: tényleg, ilyenem is volt, csak az diákigazolvánnyal. nem látszott, hogy nagyon örültek volna, hogy megtaláltam, és nem is adtak semmit. :)

vidéki átlagjobbágy 2008.11.17. 18:16:00

én eccer egy telefont találtam a haverokkal,megvártuk míg felhívja vki és visszaadtuk, de nem kaptunk semmit :..( (nem mintha igényeltük volna)

cégalapító · http://cegalapitas.blog.hu 2008.11.17. 18:42:40

Ritka az ilyen eset az biztos. A tolvajoknak meg a keze száradjon le, meg annak is aki megélhetési bűnözés mögé bújik a bíróságon.

elektronik (törölt) 2008.11.17. 18:45:39

Én a moziban hagytam el a tárcámat, kiesett a zsebemből. Fél óra múlva vettem csak észre, felhívtam a mozit, hogy megtalálták-e: neeeem, meg nem tudják megnézni mert megy már egy másik film. Benne volt minden iratom. Miután megcsináltattam mindenből az újat (személyi, bankkártya stb...) rám írt iwiwen a moziból a menedzser, hogy megtalálták. Örültem neki, pénz persze nem volt benne, de azon kívül minden megvolt. Legalább foglalkoztak vele ;)

vismaior · http://www.elestar.hu 2008.11.17. 18:46:36

Én egyszer vasárnap délelőtt 11-kor vittem be a rendőrségre egy talált tárcát. Az ügyeletes arcát mindenkinek látnia kellett volna... :D Konkrétan hülyének nézett....
Közel 2 óra volt a jegyzőkönyvezés. De legalább dolgoztak egy kicsit vasárnap is a biztos urak... :)

felfoldi.kornel 2008.11.17. 18:57:37

uhh ja pénztárca talállás story: egy jóbarátom nem gyengén volt berúgva talált egy pénztárcát a gellérthegyen 300 ezer forinttal :) odaadta az első csövesnek :) durva mi?

amzso 2008.11.17. 19:12:26

Én egy komplett bölcsésztatyót szolgáltattam vissza minden járulékos tartalmával (pénztárca - pénz nélkül). Csoki volt a jutalmam, és a tudat, hogy valami jót tettem.

zsüber 2008.11.17. 20:00:58

Egy pár éve orgonavirágzáskor a cég udvarán lévő parkban találtam egy pénztárcát. Pont egy nagy orgonabokor tövében... Mellette pár összegyűrt papirzsepi...
Kicsi a város, nem volt nehéz kinyomozni, hogy ki a tulajdonos. Mikor elhívtam, hogy jöjjön érte, csak irult-pirult, nem tudta, hogyan került oda...
Gondolom olyan rossz csajjal lehetett, hogy nem is akart emlékezni a történtekre.
Nem vette észre, hogy a bokáig letolt nadrágjából kiesik a tárca.

Dr. jegeket_bérleteket 2008.11.17. 20:07:17

Kb. 15 éve egy személyit találtam kirándulás közben, a csikóvári turistaház parkolójában. A Moszkva tér mellett lakott a tulaj, másnap elvittem hozzá. Mint elmondta, ott kirándultak ők is 2 nappal korábban, amikor ellopták a kocsijukat, amiben a személyije is volt. Elég ellenszenvesen méregetett, nem tudom, miért... talán azt hitte, hogy közöm van a kocsi ellopásához? Ja, és aztán biztos elvittem volna neki a személyit... :-/
Mindenesetre még egy "köszönöm"-re is alig futotta neki; lényegtelen, hogy csak ezért buszoztam be Pilisvörösvárról Budára.

Koczeka, a pampák királya (törölt) 2008.11.17. 20:22:07

Ha olyan fix-dologból lopás (autó, padon hagyott ez-az) történt, szokás a szervenk tanácsként meghagyni, hogy ha már annyira ráérnek, fésüljék már át centiről centire a környéket (hja, a 2+1 fő váltásból általában ilyenre nemigen futja) és nem egy esetben fordult már elő, hogy a "becsületes tolvajok" nem vitték messzire a szarjét, a fölös dolgokat mielőbb eldobták (még a végén egy véletlenül a közöny-szabályt nem ismerő rendőr kötekedve megkérdezi, hogy miért van nála a "tesvére" igazolványa)

Feltörték a kocsidat, ellopták a tatyódat/kabátodat látszólag fölös iratokkal??? 500 méteres körben mindent fésülj át,, közösségi kukától kezdve a patakmederig...

...ha nincs meg, tegyél bejelentést, mert utólag nehéz lízingautót, bérelt barkácsgépet kimagyarázni...rendőrre ne számíts, mert 99 %-a a saját segge védelmével van elfoglalva...

macihagyma 2008.11.17. 20:30:12

Bocs, de szerintem ez a normális dolog. Legalábbis én ilyen vagyok.

LeMerle 2008.11.17. 20:34:38

Úgy örülök, hogy e világon még vannak ilyen emberek!:-))))
Kár, hogy ilyen csak nagyon ritkán fordul elő...Az egyik legrosszabb, amit egy ember elkövethet másik embertársán, az a lopás...
Jó ez az iwiw...

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.11.18. 09:20:17

Ennek kéne a normálisnak lennie, de sajnos szerintem nem jellemző.

"vagy fasza lány" Ő most történetesen fiú volt.

"Szerencse, hogy nem Kovács Jánosnak hívják a testvéredet!"

Egy Reckl Edömért nem lehet eltéveszteni. ;)

És a Nap Kommentje viszontválasz nélkül:

"Bérelt IWIW reklám!"

"

Réka ‎ · http://blog.rekafoto.com/ 2008.11.19. 09:35:18

Én a vadiúj telcsimet hagytam el a nyáron - előfizus kártyával természetesen. Az agyvérzés kétszer is utolért, aztán haverom elefonjáról irtunk egy üzenetet, hogy aki megtalálja a telcsit, ezen a számon jelentkezzen, jutalmat is adok. Pár hét is eltelt, jelentkezett egy nő: ő találta meg a telefont, de rohant a reptérre, tehát magával vitte az útjára. Most jött vissza, tudnánk találkozni?
Persze, megbeszéltünk egy helyet, egy időpontot. A jutalompénzt egy szép üdvözlőkártyába, boritékba tettem, a kártyára irtam pár hálás sort és úgy vártam a nőt.
Megérkezett, ideadta a telefont. A boritékból kivette a pénzt és erővel a kezembe nyomta, a kártyát eltette, azt mondta, elég neki az emlék. Majd megkérdezte: ugye magyar a nevem? Mondom igen. És az övé?
- Én román vagyok.
- Jé, én is Romániában születtem.
- Beszélsz románul?
- Egy kicsit...
és románul csevegtünk pár percig, aztán én jobbra, ő balra el
kicsi a világ
és ennyit a román-magyar utálatról.