2008. február 20. 15:41 - Reckl_Amál

Rassz és IQ - összefüggés?

Tegnap Havas Henrik saját magáról elnevezett műsorában Czeizel Endre professzor úrral beszélgetett. A műsor első felében egy Nobel – díjas biológus sajátos nézeteit vitatták meg. Prof. Dr. James Woods ugyanis összefüggést lát a rassz és az intelligencia között. Az amerikai tudós szerint az europid ember képes a legmagasabb szellemi tevékenységre, az afrikaiak pedig kimagaslóak testi adottságukban.
 
Ezen persze mindenki felháborodott, és a neves kutatót, aki társaival nem kisebb felfedezéssel gazdagította a biológiát, mint a DNS-ével, lemondatták több tudományos társaság éléről. Rendszeres vendége volt olyan vitaműsoroknak, mint a BBC Hardtalkja, vagy a CNN Late Editionja. Bár elnézést kért azoktól, akiket megsértett kijelentése, de ahhoz mégis ragaszkodott, hogy felül kell vizsgálni néhány a társadalom többsége által tényként elfogadott eszmét.
Ilyen például az egyenlőség eszméje. Az emberek természetesen jogaikban teljesen egyenlőnek születnek, a diszkrimináció tilos. De azt tévedés lenne gondolni, így Woods, hogy képességeikben is egyenlők lennének.
Persze a jogvédők (akik Amerikában talán „elvetemültebbek”, mint nálunk) ráugrottak, és azonnal rasszistának bélyegezték. Hogy ez tényleg rasszizmus-e, mindenki döntse el saját ízlése szerint. Az enyém azt súgja, akkor lenne az, ha a professzor azt mondta volna, mivel a feketék átlagban kevésbé intelligensek, ezért alsóbbrendűek stb. De minősítés igazából nem hangzott el.
A másik dolog, amitől Woods szabadulna, az a tévképzet, hogy ilyesmiről még tudományos környezetben sem szabad beszélni. Én is úgy látom, hogy gondolati síkon bármivel lehet foglalkozni. Az viszont nem mindegy, hogy milyen stílusban történik mindez.
 
Amiben ez a szuperintelligens, ám kollégái által is elviselhetetlen embernek leírt tudós téved, az az, hogy a társadalmat is olyan intelligensnek képzeli, mint amilyen ő maga is. Nyilvánvaló, hogy Woods soviniszta (elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben csak szép nők szülessenek, génmanipuláció segítségével), és talán homofób (Elfogadhatónak tartja az anya abortuszigényét, ha gyermekéről magzati stádiuman kiderül, homoszexuális lesz. Bár ezt később visszavonta.) de biztos nem rasszista, mert állításaihoz nem kapcsolódik értékelés.
„Egyszerűbb emberek” – ahogy már Czeizel fogalmazott – tudományos véleményéből azt szűrik le, hogy a feketék butábbak, mint a fehérek. Ilyet ugyan senki sem állít, de a szokásos sarkítás végül ide vezethet. Igaz, azoknak az embereknek, akik szeretik erre felé ferdíteni a dolgokat, nem kell ehhez genetikus, hiszen ők már a professzor előtt tudták ezt. Mindazonáltal veszélyes lehet, ha a tudomány világából (amely, ugye, mára vallássá nőtte ki magát) megerősítést kap a vak rasszizmus.
 
Nem tudom, mi tesz jobbat a társadalomnak. Ha mindenről lehet beszélni, és sok dolgot félre lehet érteni; vagy, ha az okosok megmondják, miről lehet és miről nem, a béke érdekében.
Bár ezeken az oldalakon már kifejtettem, hogy nem tartom a cenzúrát okvetlenül rossz dolognak, mert néha igenis kell határ, ellenben azt sem tudom elfogadni, ha vannak tabutémák. A tabu csak még több tabut szül, és minél több tabu van, annál nagyobb a feszültség.
 
A rasszizmus ellen küzdeni kell, de azt sem árt megjegyezni, teljes mértékben nem szabadulunk meg tőle soha sem. Kérdés azonban, hogy helyes-e a political correct út, vagyis, hogy bizonyos dolgokat nem nevezünk a nevén. Szerintem ez csak hergeli az „egyszerű embereket”, az igazán bonyolultaknak, az elvakult rasszistáknak, meg úgyis mindegy.
Ez a fajta álszemérem néha tényleg túlmegy az észszerűség határán.
 
A rasszizmust ugyanis nem a gonosz manók szabadítják ránk, csúnya szavak emlegetésével. Sokkal inkább felelős érte a közeg, amely előhívja. Szintén írtam már, hogy mindenfajta kollektív gyűlölség oka az elégedetlenség. A társadalom egy része saját életével, helyzetével kapcsolatos türelmetlenségét, talán undorát rávetíti egy jól körülírható csoportra.
Arra kell vigyázni, hogy ez néhány futóbolond hobbija maradjon, és ne a társadalom döntő többségének meggyőződése.
Woods professzor nyilatkozatai ezért veszélyesek. Illetve nem lennének veszélyesek, ha az interpretáció árnyaltabban zajlana. Nem rögtön sátánt kellene kiáltani, ha valaki feketékről meg fehérekről beszél! Hanem rákérdezni, miért gondolja így, és hogy számol-e kijelentése következményeivel? A vitának nem arra kellett volna alakulnia, hogy Woodsot mindenhonnan kirúgták, és elhatárolódtak tőle. Hanem sokkal inkább arra, hogy miért nem lehet felnőtt emberek módjára kritizálni ötletét, ellentmondani neki, esetleg akár meg is cáfolni. A helyes irány, a dacos elutasítás helyett az lehetett volna, hogy felülvizsgáljuk saját előítéleteinket. Miért baj az, ha egy zsémbes öregúr ilyesmiket állít? Miért van az ilyesminek hatása? (Ha holnap egy tudós kiáll, és elkurjantja magát, hogy kék a fű és zöld az ég, akkor történik valami?) Sőt nem naivitás a társadalmi békében hinni? Nem lenne az elég, ha többnyire elégedett emberek együttélését jelentené a társadalom?
 
Több válasz lehetséges a kérdésekre. Amíg Amerika éppen afelé száguld, hogy megválassza első afro-amerikai elnökét, addig nálunk Woods professzor már készülhetne is a börtönre, ha a legifj. Bárándy törvénye hatályban marad.
 
Drága olvasó, Ön mit gondol, melyik a hatásosabb?
 
 
James Woods professzorról bővebbet itt tudhat meg a nyájas olvasó: http://en.wikipedia.org/wiki/James_D._Watson
 
4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://recklamal.blog.hu/api/trackback/id/tr51347272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.02.20. 23:16:28

Természetesen megint Nietzsche jut eszembe, aki a leghatározottabban állást foglalt amellett, hogy az emberek között nincsen egyenlőség. Ez a tézis így nyilván nagyon félreérthető, holott -- gondoljunk csak bele -- semmilyen etikailag negatív következménye nincs. Miért ne segítenénk egymást, ha nem vagyunk egyenlőek?

Az egész nyugati társadalom arra a hamis mítoszra épít, hogy szellemi teljesítménye magasabb rendű, mint egyéb társadalmaké. Holott egész egyszerűen csak más jellegű. A civilizációk valójában "értékileg" nem összehasonlíthatók. Ha mégis együtt kell élniük (mint ahogy most együtt kell), akkor folyamatos feszültségforrás lesz a civilizációs különbség. Mindenütt a (nyugati) világban látni a problémákat ebből.

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.02.21. 10:23:21

Két dolog jut erről eszembe.

Az egyik: Afrikában, az éghajlat és a gazdag természet adta körülmények között, nem volt szükség a folyton változó világ (értsd kontinentális évszakok) kihívásaira választ adni. Ott nem lehet megfagyni, éppen ezért az építészet nem fejlett annyira pl. A találmányok, a lelemény ritkán születnek csak úgy, általában egy probléma megoldására fejlesztik ki őket.

A másik: A káosz oka nem az, hogy az afrikaiak nem értettek a közigazgatáshoz, hanem, hogy a gyarmatosítók távoztával továbbra is egy idegen kultúra szerint akarták folytatni az életet. Ahhoz a fajta közigazgatáshoz nem értettek, amit mi itt annak nevezünk. Hozzá kell tenni, hogy minden látszat ellenére, ez egy szakma, az apartheid pedig nem járatta iskolába a fekete állampolgárokat, legalább is egyetemre nem. Honnan kellett volna tudniuk, hogy működik egy nyugati mintára kialakított állam, ha soha senki sem mondta el nekik?
Afrika két legnagyobb gondja is gyarmatosítók miatt van. Az éhínség, ill. ennek hátterében a túlnépesedés oka, hogy kellett a munkaerő, ezért európai szintű eü-t szolgáltattak, hogy minél több gyerek érje meg a munkába lépés korát, lehetőleg egészségesen (használhatóan), aztán elmentek, és most nagy kegyesen néha csöpögtetnek egy kis segítséget a mesterségesen felduzzasztott, és a kontinenstől idegen sűrűségű populációnak.
A másik nagy probléma az AIDS, főleg az általad említett Dél-Afrikában. A HIV ugyan Afrikából származik, de az eredeti, gyenge fajtájához hozzá volt szokva az afrikaiak szervezete. A begerjedt európai, amerikai hajósok kapták meg, és terjesztették el először a mi világunkban, majd visszatérve az erős, ismeretlen mutációt Afrikában, ahol sajnos teljes mértékben hallgatnak a pápára, aki még mindig tiltja az óvszert. A mi vallásunk bigottsága keveredik az ő tudatlanságukkal (a már említett iskola-hiány!), és emiatt minden negyedik afriakai érintett az AIDS kérdésben. És ott az AIDS nem az a szomorkás 20-30 év lappangás, 1-2 év betegség, mint nálunk (bár azt se irigyli a kutya se), hanem 2-3 év súlyos betegség.

Hiba lenézni egy kultúrát csupán azért, mert a mi mércénkkel mérve primitívebb. Én el tudom képzelni, hogy van olyan tudás, amivel meg az ugandaiak rendelkeznek, mi meg nem. Egyébként valaha a mi őseink is lándzsával vadásztak (az enyémek még nyilakat is lőttek a tatárokra), akkor őket most le kéne nézni?

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.02.21. 12:54:53

Pont az oltások miatt maradt életben sok gyerek, akik természetesebb körülmények között meghaltak volna 1-2 éves korukban.

Ez a lényeg! Nem volt szükségük a mi államberendezkedésünkre, de most mégis ezt nyomatják, és nem működik. Azt el kell ismerni, a gyarmati időknek pár évtizede vége, lassan ki lehetne valami mást találni.

Az pedig tény, hogy a túlnépesedési hullámot az életszínvonal hirtelen megnövekedése okozta.

Kicsit olyan az ez az egész, mint amikor Nyehludov állati énje megkaparintja az ártatlan Katyusát, aztán mikor megkapta, amit akart, lelép, a Feltámadás c. Tolsztoj regényben. Asszem ezt hívják kizsákmányolásnak.

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.02.21. 22:27:21

Most minket gyarmatosítanak. Legalább is én ezt látom nap, mint nap a mhelyemen.

A gond az, hogy az életszínvonal kifejezés is mást jelent itt és Afrikában. A fehérek magukkal vitték az életformájukat, amelynek elérése Afrikában is státuszt jelentett, és a ma hatalomban terpeszkedő tábornokok jobban élnek, mint mi.

A történelmet és a mércét is a győztesek, vagy, ha úgy tetszik sikeresek alakítják. Ha már Czeizellel kezdtük, akkor megint őt idézném. Szerinte minden nemzetben él egyfajta "kollektív infantilizmus", vagyis, h mindenki a saját népét tartja a legnagyobbnak a szíve mélyén. Nyilván ezért gondolod, hogy a mi kulturánk jobb. Nekünk. Én sem akarnék fekete Afrikában, törzsi keretek között élni.

Kicsit olyan ez a hozzáállás, mint Benton doktoré az Amerikába jöttem-ben. (A kosármeccsre gondolok.)