2008. február 12. 09:34 - Reckl_Amál

My blog - revisited

Ez a hét úgyis az értékelésekről szól, ezért arra gondoltam, kicsit értékelem, mi történt a blogomon.

A legnagyobb visszhangot kiváltó cikk kérdésen felül a kisebbségi politikáról szóló volt. Ekkor ugyanis a blogom átlagos napi látogatottsága (kb. 170) a nyolcszorosára, 1400 fölé ugrott. Cinikusan azt mondanám, hiába, ha cigányozni lehet, akkor garantált a siker. Rosszmájú barátom szerint, aki szintén elképedve konstatálta a január 31-i adatot, minden héten kellene valami ilyesmit írni (az antiszemitizmus is legalább ilyen hálás téma lenne), és olyan átlagaim lennének, mint a nagyoknak. Kár, hogy keveset tudok az antiszemitizmusról, legfeljebb csak annyit, az embernek állást kell foglalni: vagy szemita vagy antiszemita, én meg egyik sem vagyok. Vannak zsidók, akiket szeretek, és vannak, akiket nem. Szinte egyformán ellenszenves az antiszemita maszlag, és a magukat "hivatalos" zsidóknak kikiáltók örökös "náci-veszély" paranoiája. (Na jó, a zsidógyűlölő baromságokat undorítóbbnak találom.)
Persze lehet, hogy emiatt a pár sor miatt megint felkarol az Index. Az a kirobbanóan sikeress nap is annak volt köszönhető, hogy kitettek a címlapjukra. (Állítólag.)
Nem cinikusan meg arra hívnám föl a figyelmet, hogy ezek a kérdések mennyire foglalkoztatják az embereket. Az, hogy nem csak őrültekben ébredezik a rasszizmus csírája, mindenképp arra utal, hogy nagy az elégedetlenség.

A másik nagy vihart kavaró téma a kisgyermekes szülők problematikája volt. Én továbbra is azt hiszem, a gyermekvállalás komolyabb dolog annál, mint ahogyan azt sajnos túl sokan gondolják. A lemondás (nyilván nem mindenről) pedig a szülői szerep része. De úgy is fogalmazhatnánk, amikor valakinek gyereke születik, más értékrendnek és más fontossági sorrendnek kellene életbe lépnie. Mivel az emberi élet kulcskérdésének tartom a szülői kvalitások minőségét, különösen rosszul esett, hogy pár buta ember, akik nyilván rossz szülőnek tartják magukat tudat alatt (máskülönben nem vették volna magukra soraimat), valamiféle szörnyetegnek akar beállítani. Holott én pont azt akartam mondani, mekkora jelentősége van annak, hogy milyen emberek kerülnek a világba. Ezek vitán felül a szülők felelőssége.

A legszexisebb magyar celeb a bociszemű, kappanhangú Csányi Sándor. Lehetne rosszabb. Az utolsó helyet - teljesen jogosan - Hajdú Péter kapta.

A Forma 1-ben eddig ismeretlen rasszizmusról folyó társalgásban a szorgos kommentelők Kádárig jutottak, nagyon helyes. Egyébként azóta kiderült, hogy már Kínában is beszólogattak Hamilton apukának. Szégyen!

Kaptam némi kritikát, hogy néha túl bulvárosak a témák. Sorry, de én szeretek az ún. híre emberekről is bosszankodni...

Másik neheztelés témája a cenzúra. Három hozzászólást ugyanis ki kellett moderálnom. Nem értek egyet azzal, hogy minden egyes vélemény egyenértékű volna. Aki csak szemétkedni jön ide, vagy ingerültségét csak szalonképtelen formában tudja kifejezni, azzal én nem kívánok egy levegőt szívni.
Meg kell húzni a határt, igenis tanulják meg ezek az emberek, hogy nem az a szólásszabadság, hogy össze-vissza lehet pofázni. Szó sincs ilyesmiről. A szólásszabadság azt jelenti, mindenki beszélhet, és nem kell tartania büntetőjogi következményektől. De ettől még más szankciók jogosak. Mondhatnám úgy is, nekem meg jogom van ahhoz, hogy emberként viselkedjenek velem szemben.
Szóval moderáció lesz, ha szükséges, bár nem cél. Fel tudom ajánlani, hogy az, akit érdekelnek mások mocskolódásai, kérésre e-mailben megkaphatják az inkriminált hozzászólást.

Köszönöm az olvasást és jó szórakozást a jövőben is!

Reckl Amál 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://recklamal.blog.hu/api/trackback/id/tr56335969

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csöncsön · http://mondataink.blog.hu 2008.02.12. 12:01:09

A bulvármédia tudatosan rájátszik olyan témákra, amelyekkel az emberek alacsony ösztönei megszólíthatók. Szex, vér, idegengyűlölet, mássággyűlölet stb. Ily módon hihetetlen olvasottságot el lehet érni, de kevés valódi figyelmet. Ennek ellenpontja a valódi figyelem, de kevés olvasó.

Nyilván mindnyájan a kettő között ingázunk. Szeretnénk figyelmet, de néha azért olvasókat is.

Nekem tetszik a blogod, kedves Amál, dehát biztos lejön, ha már ilyen hűséges olvasód vagyok.

Üdv, és kitartást:

Csöncsön

Reckl_Amál · http://recklamal.blog.hu 2008.02.12. 13:47:59

Köszönöm.

Én máshonnan közelítem meg a kérdést.
Szerintem semmi olyat nem írtam itt még le, amit az arcommal ne vállalnék. Csakhogy amíg nem hívnak meg a Heti Hetesbe (ahh!), addig nem nagyon van hol kifejtenem a gondolataimat.

Én nem vagyok álarcban, főleg azért nem használom az igazi nevemet, mert nem jelent semmit, Amálka viszont kifejezi, hogy nekem sok minden nem tetszik, itt ráadásul el is mondhatom.
Azt is, ami senkit sem érdekel. (Látom én a statisztikákból, melyik témákra nem harap rá senki, csak nem érdekel. Épp elégszer fojtják belém a szót a való életben.)

Nem látom a felelősséget a tevékenységemben. Hülyékre meg itt sem, és a "valóságban" sem voltam soha kíváncsi, viszont sértődékeny vagyok, és egyébként is zavar, hogy főleg hülyék hallattják a hangjukat, és állítólag azt sem lehet nekik mondani, hogy kuss!
Itt kivételesen van erre hatalmam, és kitartok amellett, ha itt valakit személyében támadnak, vagy a fizikai erőszak mint megoldás fölmerül, akkor sajnos cenzurázni fogok. (Ha Téged támadnak, akkor is... :) )
De bízom benne, hogy nem lesz rá szükség.