2008. február 11. 14:29 - Reckl_Amál

Nincs meglepetés

Eurovíziós Dalfesztivál 2008 - Hazai döntő - m1
 

Pedig megfogadtam, hogy amint meglátom Harsányi Leventét, azonnal elkapcsolok. Most mégsem tettem. Nem egészen értem az m1-et, Harsányit majdnem annyian utálják, mint Hajdú Pétert. Teljesen alkalmatlan, és nagyon kellemetlen emberről van szó, aki ráadásul buta, felkészületlen, és mégcsak nem is lelkes. (Ami, ugye, az amatörizmus egyetlen igazi enyhítő körülménye.) Szerencsére azonban most nem kissé szenilis Korda Gyuri bácsit kapta társul, hanem Novodomszky Évát, aki ügyesen és határozottan összerántotta az adást, és nem hagyta, hogy ez a túlkoros osztály-bóhoca végigökörködje az egész műsort. Rá csak egy kritikai megjegyzésem lenne: miért öltözött amerikai elsőbálozónak? Még szerencse, hogy szép térdei vannak…
A műsorban hemzsegtek a technikai bakik. Egyszer s mindenkorra fogja végre föl az m1, ha állandóan újabb és újabb zenés műsorba vágják a fejszéjüket, akkor a hangnak első osztályúnak kell lennie! Ebből nem lehet engedni!
A zsűri viszonylag rendben volt, az már kevésbé, amiket mellébeszéltek. Látszott, hogy a legtöbb dal, amelyet hallottak, nem tetszett, de –ahogy a pontozáson is észrevehető volt- nem nagyon akartak senkit lehúzni. Sajnos nem jöttem rá, a szervezők kérése volt-e ez, vagy valamiféle sajátos belső indíttatás.
Malek Miklós az ilyen versenyek veteránja, maga is több dalával nyert Táncdalfesztivált; Benkő Péter öröskös tag, és szintén veterán; Lévai Balázs, egykori magyartanár és dramaturg, úgy tűnik, jolly joker, mert minden féle zsűriben részt vesz, ez egyébként nem baj; Horgas Eszter jelenlétét nem egészen értem, mert bár fiatal, de nem annyira, és bár zenész, de nem olyan, aki ezt jobban értené, mint bármelyikünk. Hiányoltam egy producer, menedzser vagy talent scout (a lemezcég azon munkatársa, aki megmondja, melyik produkciót érdemes támogatni, és melyiket nem) zsűritaggá nevezését.
Vessünk egy pillantást az induló dalokra!
Candies – Van, aki nyer – Lepontozták őket, pedig egész lendületes, jópofa volt. Igaz, egy bő évtizedet lemaradtak. Akkor a Bestiákat vagy a Baby Sisterst is megszorongathatták volna. 5/10
EZ ONE – Lesz, aki hazavár - Az egyik leggyengébb produkció és dal volt. Nyálas, unalmas, semmitmondó. Annyira gyenge, hogy a zsűri egyedül náluk lépte át a 6 pontos rémálomhatárt. 2/10
 
Varga Zsuzsa – Mészáros Árpád Zsolt – Két szív – Profik a színpadon. Kár, hogy ez nem az Interoperett volt. Egyébként ez a dal bármelyik avíttabb musicalben lehetett volna. Malek Miklósnak tetszett. 5/10
 
Hoffmann Mónika – Légy te az első! – Szegény, Mónika, nagyon szimpatikusnak néz ki, de valami hiányzik belőle ahhoz, hogy átütő legyen. Sajnos nagyon gyenge dalt írtak neki. 5/10
 
Fisher’s Company – Falak között – Emlékszünk még a Csengetett, m’lord? zseniális költői estjére? Valami ilyesmit akart megvalósítani jelen versenyző. A zsűri persze le volt ájulva tőle, egyedül Lévai jelezte, ha ez menne tovább, nem sok esélye lenne. Szörnyű volt. 2/10
 
Fiesta – Gyülölve szeretlek – Ahogy a cím is mutatja, elég sablonos giccsre lehetett számítani, és mégis, az általam alapvetően megvetett Fiesta egész tűrhető produkcióval rukkolt elő. Nem lehetett túl termékeny ugyan az az ötletroham, ahol ez a dal megszületett, de legalább Tibi és Tomi fölfogta, mire jelentkezett. A Dalfesztiválon ugyanis a giccses ál-latin nyekergésekre nagyon vevő a közönség. 6/10
 
Imre Zsuzsa – Érintés – Se íze, se bűze. 3/10
 
Gál Csaba Boogie – Úgy figyeltelek – Elcseszett funky. Vártam, vártam a funky lazaságát, és egyben lendületét, de csak döcögött az egész. Fáradt volt, erőltetett és ötlettelen. 4/10
 
Lola – A legszebb nap – A Tinisztár továbbra is szürke.5/10
 
Szekeres Adrienn – Piszkos tánc – Végre tényleg egy profi lépett színpadra. SzA hangja vitathatatlanul a legjobb volt a mezőnyben, igaz ő a teljes magyar palettán az egyik legjobb énekesnő. A számnak esélye is lehetne a döntőn, sőt még egész jó is, pedig Szabó Leslie (is) írta. 8/10
 
Dure – Nem ismerlek – Nekem tetszett, igaz ez is a ’90-es éveket idézte, de hát akkor voltam fiatal… (Igaz, akkor ment el a kedvem hosszú időre a magyar könnyűzenétől.) 6/10
 
Pflum Orsi – Újabb megasztáros üdvöske, akiről tudjuk, hogy a sejkek országát NEM prostituáltként keresi föl. Zenéjében mostanság uralkodó arabos motívumok érdekesebbé nem tették ezt a számot sem, de el sem rontották. Maradt, ami volt: középmezőny. 5/10
 
Csézy – Szívverés – Ő nyert. Sokkal többre nem emlékszem vele kapcsolatban. Megint biztosítottuk magunknak az utolsó 5 hely valamelyikét, ügyesen egy teljesen jelentéktelen számot küldünk ki. „A klasszikus fesztivál-szám” – ahogy Malek Miklós aposztrofálta. Az Ön idejében, Miki bácsi. 5/10
 
21 Gramm – Még egy dal – Tökéletes címválasztás. Lehetett volna esetleg: Futottak még vagy Jé, ezek is itt vannak. Kicsit hajaztak az Első Emeletre, de azért ahhoz több kell. 3/10
 
Szathmáry Orsi – Véletlen – A műanyag diadala. Végig arra gondoltam, hogy ez a mű-latin, mű-vonaglós előadónő vajon igazi nő, vagy mű. 4/10
 
Annyi vigasztal, hogy más országok is hasonló B-kategóriás „sztárokkal” képviseltetik magukat. Normális, befutott művész be sem teszi a lábát erre az idejét múlt marhaságra.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://recklamal.blog.hu/api/trackback/id/tr17334917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.