Ritkán írok olvasói levelet lapokba, de a Stadler-ügy idején nem bírtam magammal, így tizenkét éve, 17 évesen megtettem. Annyira bosszantott az a relativizálás, ami Stadler József körül zajlott. 

Mert ki is ő? Egy bűnöző. Egy pofátlan csaló. Amikor először feltűnt ez a senkiházi, akkor a sportközvélemény egyöntetűen ajnározta. Mert építetett egy stadiont Akasztón, és megalapította a saját magáról elnevezett futballklubot.

Gyárfás Tamás lapját, a Sport+Focit abban az időben minden héten megvettük. (Tényleg! Létezik még?) Én mint újságimádó mindig átfutottam, de mind tartalmában, mind kivitelében kifejezetten igénytelen újságnak tűnt. Ám a Stadlerről szóló cikket elolvastam, és fortyogtam a dühtől, hogy mennyire odavannak ezért a piti bűnözőért. Írtam hát Gyárfásnak, persze nem lett belőle semmi.

Mert ő végre tesz valamit a magyar labdarúgásért! - hangzott a védőbeszédnek is beillő szózat akkoriban. Mit is tett? A sok lopott pénzből proccolt azzal, hogy ő még ezt is megengedheti magának. Még Csöncsön is azzal érvelt, hogy mások is lopnak, de ők nem a fociba fektetik a pénzüket. Ja, értem, aki jóra, vagyis a közönség számára tetszőre költi a szajrét, annak meg van bocsájtva. Nagyon félrevisznek az ilyen magyarázkodások. Főleg azért, mert a kivagyiságon túl nyilván azért is gondolt a magyar focira Stadler annak idején, mert látta, ott aztán nagyszabásúan folyik az, amiben ő sem rossz. Ott aztán mindenki annyit sikkaszt el, amennyit nem szégyell.

Azóta sajnos Stadler már nem csak a focidrukkerek szívét hódította meg, hanem egyfajta celeb lett.

Most felbukkant egy hasonló alak, igaz sokkal gusztusosabb, sokkal szimpatikusabb formában, de ettől még ő is csaló sajnos. Overdose, a verhetetlen versenyló gazdája fordított bűnözői karriert futott be, mint a fent említett csaló. Őt először tisztességes embernek ismertük meg, aki - kissé népmesei fordulatok közepette - "csak úgy" vett egy lovat, amelyről később kiderült, hogy a világ legjobb versenylova. Ez nyilván már bulvárlegenda, de tény, hogy Mikóczy elég hitelesen játszotta a mit sem sejtő, jóra való lótulaj szerepét.

Egyébként ez is párhuzam Stadlerrel, csak éppen a focimágnás egy tahó debilnek tűnik, Mikóczy meg afféle belecsöppent, az Isten lábát éppen csak elkapó atyafinak. Igazi magyaros hangulat ez, mert az Overdose sztori fontos eleme, hogy a ló és a gazdája is határon túliak, de persze magyar színekben versenyeznek. Mikóczy nyilatkozta is, hogy neki a legnagyobb gyönyörűség, amikor a Himnusz fölcsendül... Ah, be szép is ez! Ez kell a népnek. Mint egy szivárvány a hortobágyi rónaságok fölött.

Egyébként Mikóczy lebukása előtt is már az idegeimre ment ez a hype Overdose körül. Jó dolog persze, hogy lovakat hajtanak körbe-körbe, a győzelem meg mindenképp eredmény, de azért ennyire nem érdekes ez. A ló valódi teljesítményét bulvárrá zsugorították mindazok, akik imádták meglovagolni a nem megérdemelt sikereket is.

Aztán pár hete kiderült, hogy a jó palóc annyira nem mit sem sejtő; dörzsölt üzletemberről van itt szó. Az egyik vállalkozása ugyanis végelszámolás alatt állt, és az utolsó pillanatban, az árverezés előtt, ki akarták lopni az üzem felszerelését. A román hatóságok rajtuk ütöttek, és Overdose gazdája szégyenszemre előzetes letartóztatásba került.

Megint jöttek a relativizáló hangok: na de a csodaló gazdája biztos nem bűnös! És persze az ártatlanság vélelme meg is illette, de azért attól nehéz eltekinteni, hogy a rendőrség épp akkor talált rá és üzlettársára, amikor az üzemből vitték ki a gépeket. Továbbá arra is fény derült, hogy az irodában már elő voltak készítve azok a hamis dokumentumok, amelyekkel a gépeket akadálymentesen ki lehetett volna vinni Romániából. De a celeb lóbarátok azért még égették magukat azzal, hogy próbálták magyarázni a történteket. A román bíróságot mindenesetre nem hatotta meg a dolog, mert egy év hét hónapra ítélték Mikóczyt nem jogerősen csődbűntett és közokirat-hamisításra való felbujtás miatt.

Eléggé lehangol, milyen hősökért rajong a magyar közvélemény; mennyire alulteljesít az emberek erkölcsi érzéke. Ha valaki bűnöző, akkor az bűnöző. Ezen nincs mit magyarázni. A bűnözők amúgy is általában túl könnyen megússzák, legalább annyi elégtétele legyen a tisztességes embernek, hogy a bűnözőket kezelje a maguk helyén. Az, hogy nálunk bizonyos kiemelt bűnözőket (mint Stadler vagy Ambrus Attila) sztárolni szokás, igazi szégyen. Eljátszhatjuk a műmagyar büszkeséget sok-sok avitt manírral, én viszont arra szeretnék büszke lenni, hogy Magyarországon észnél vannak az emberek.